A felszentelést Kriston Endre, egri segédpüspök úr végezte 1937. november 1-én.
10.000 kő, 60.000 tégla, a fő és két mellékoltár 52.200 pegőbe került. A többi berendezéssel együtt kb. 80.000 pengő volt a templépítés teljes összege.
A fedezet legnagyobb része a felállításra tervezett úgynevezett "Második egri plébániára" szánt bankbetét volt. A sok adományozó közül kiemelkedő Dutkay Pál, pápai prelátus, aki padokra 4.000, oltárszőnyegekre 1.200, orgona 5.000, motorra 800, a legnagyobb "Pál" harangra, 2.000 pengőt adott. Az "András" harang Kriston Endre, segédpüspök, a "Béla" harang Máyer Béla, kanonok, a "Lélek" harang Baráczius József, kanonok adománya."

Eddig Császti Gyula – ekkor már c. prépost, főesperes, Gyöngyös-alsóvárosi plébános – visszaemlékezése.
Továbbiakban a rendelkezésre álló irattári adatok alapján egészítem ki a templom leírását.
A Szent Lajos templom Eger-Lajosváros Szent István (ma Köztársaság) terén épült. Az egri Közalkalmazottak Házhelyszerző és Házépítő Egyesülete által ajándékozott telken, 1 kat. hold és 818 öl területtel, a t+l sorszám, 10571/91 hrsz. alatt az Egri Külvárosi Szent Lajos Róm. Kat. Egyházközség tulajdonául telekkönyvezték az egri telekkönyvi hivatalban.
A templom egyhajós, neobarokk stílusú. 1937-ben dr. Szmrecsányi Lajos, érsek úr, őnagyméltósága áldásos érsekségének negyedszázados jubileuma alkalmából vitéz Subik Károly, pápai prelátus, apát, oldalkononok, érseki irodaigazgató irányítása mellett és Császti Gyula, kihelyezett hitoktató lelkipásztorkodása alatt épült tihaméri kőből és téglából, vasbetongerendás, négy db. vaslemezből készült szellőztetővel ellátott mennyezettel, rabizz boltívekkel. 1937. november 1-én, Mindenszentek ünnepén áldotta meg Kriston Endre felszentelt püspök.
 2. oldal3. oldal4. oldal