Zarándoklatok
Megvalósult zarándoklatok:
A megadott zarándoklatok közül tetszőlegesen választhatsz vagy végigolvashatod a teljes szöveget!
Magyar 2017
Magyar 2016
Olasz 2015
Prága 2014
Erdély 2013
Bajor 2012
Krakkó 2011
Torino 2010
Rotondo 2009
Lourdes 2008
Róma 2007
Magyar 2017
A zarándoklat ideje: 2017. július 25 - 28.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt:
Eger - Miskolc - Szerencs - Bodrogolaszi - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Sárospatak - Széphalom - Vilyvitány - Hollóháza - Pálháza - Erdei vasúton Kőkapu - Pálháza - Telkibánya - Kassa - Eperjes - Kassa - Telkibánya - Gönc - Hejce - Vizsoly - Boldogkőváralja - Monok - Miskolc - Eger
A zarándoktársak által készített fotókból készült válogatást weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Magyar 2016
A zarándoklat ideje: 2016. július 27 - 30.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt:
Miskolc - Eger - Budapest - M8-es autópálya - Veszprém - Szombathely - Sárvár - Celldömölk - Csehimindszent - Szentgotthárd - Rábakethely - Sárvár - Pécs - Harkány - Máriagyűd - Siklós - Sátorhely - M6-os autópálya - Budapest - Eger - Miskolc
A zarándoktársak által készített fotókból készült válogatást weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Olasz 2015
A zarándoklat ideje: 2015. július 27 - 31.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt:
Miskolc - Eger - Budapest - M7-es autópálya - Maribor - Ljubljana - Udine - Padova - Bologna - Santa Maria degli Angeli - Assisi - Cascia - Siena - Pisa - Castelmaggiore - Padova - Udine és vissza.
A zarándoktársak által készített fotókból készült válogatást weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Prága 2014
A zarándoklat ideje: 2014. július 21 - 24.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt:
Miskolc - Eger - Győr
Máriavölgy Marianka
Telc Telč
Loreto templom Loretánské náměstí
Várnegyed (Hradzsin) Hradčanské náměstí
Szent Vitus katedrális Svatovitska Katedrala
Prágai Kis Jézus Milostné Prazske Jezulatko
Károly-híd Karluv most
Városháza (Orloj)
Vencel tér Václavské náměstí
Karlsbad Karlovy Vary
Krusovice Krušovice
Kutna Hora Kutná Hora
Győr - Eger - Miskolc
A zarándoktársak által készített fotókat weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Erdély 2013
A zarándoklat ideje: 2013. szeptember 2 - 7.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt: Miskolc - Eger - Arad - Déva - Csernakeresztúr - Vajdahunyad - Gyulafehérvár - Segesvár - Csíkcsicsó - Csíksomlyó - (Gyimesi táj) - Gyimesbükk (1000 éves határ)- Csíkszereda - Csíkcsicsó - Gyergyószentmiklós - Békás-szoros - Gyilkos-tó - Zetelaki-víztározó - Székelyudvarhely - Farkaslaka - Csíkcsicsó - Csíksomlyó - Székelyudvarhely - Korond - Szováta (Medve-tó) - Marosvásárhely - (Tordai-hasadék) - Kolozsvár - Kőrösfő - Bánffyhunyad - Királyhágó - Nagyvárad - Eger- Miskolc.
A zarándoktársak által készített fotókat weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Bajor 2012
A zarándoklat ideje: 2012. szeptember 3 - 5.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt: Miskolc - Eger - Budapest - Pannonhalma - Győr - Hegyeshalom - Bécs - St. Pölten - Lackenhof - Máriacell - Linz - Passau - Altötting - Marktl am Inn - Passau - A1-es autópálya - M1-es autópálya - Budapest - Eger- Miskolc.
A zarándoktársak által készített fotókat weboldalunkon a "Fényképek" menüben találod.
Krakkó 2011
A zarándoklat ideje: 2011. április 28. - május 2.
Egyházközösségünk zarándokai 2011. évben Lengyelországba az "Irgalmasság Búcsú"-ra utaztak. Ez a nap egyben II. János Pál pápa boldoggáavatását is jelentette. Így az Isteni Irgalmasság Bazilika búcsúján résztvevő zarándokok műholdak segítségével, kivetítőkön keresztül kapcsolódhattak össze a Szent Péter téren történő boldoggáavatási szertartás eseményeivel. Krakkó és Róma együtt imádkozott.
Zarándoklatunk a következő útvonalon haladt: Eger - (Szlovákia) - (Lengyelország) - Zakopane - Wadowicze - Kalwarya Zebrzydowska - Czestochowa - Krakkó - Mogila - Nowa Huta - Wieliczka - Krakkó.
Zakopane:
A lengyel Tátra központi helye a tengerszint felett 800-1000 m magasságban. Sokáig a világtól elzárt górál falu volt. Privilégiumát 1578-ban Báthori István adta. A XIX. sz.-ban egy híres varsói orvos, Tytus Chalubinskimegismerkedett a zárkózott, de olykor mesélő kedvű hegylakókkal, a górálokkal. Nem kerülte el a figyelmét a tiszta, pormentes hegyi levegő. Tanácsára a tüdőbetegeket a parasztok faházaiban helyezték el és egyre több lett a gyógyulás. A gyógyulások hírére, hatására villákat, üdülőhelyeket, szanatóriumokat, panziókat, szállodákat építettek, így üdülővárossá vált. A XX. század elején Stanislaw Witkiewicz krakkói építész, író, festő a fafaragásos, szép górál házak mintájára építtetett villákat. Ő alakította ki azt a lengyel hegyi építészeti stílust, amely a "zakopanei" nevet kapta. Ezek a górál házak mintájából kiinduló, de díszesebb, erkélyes, egymás fölé magasodó tetőzetű zsindellyel fedett házak váltak uralkodóvá a lengyel Tátrában. Ma már téli-nyári magaslati sport- és üdülőhely, amely évente 3 millió látogatót fogad.
A mozgalmas-hangulatos piacon gerendákra emelt fatetős standokon illatozó gombafűzéreket, górál juhsajtokat, túrókat, hegyi gyümölcsöket árulnak a górál ruházatot (cifra darócnadrág, ködmön) is viselő árúsok. A piacon édességek, bőr- és szőrmeárúk, kerámiák széles választékából is válogathatunk.
A Sikló állomásról az 1125 m magasan lévő Gubalowka-ra jutunk, ahonét láthatók a 2000 m feletti hegycsúcsok.
1874-ben építették a fatemplomot, ahol barokk szobrok és szép fekete Mária szentkép látható. A fatemplom mellett lévő temetőben - górál faragású faszobros síremlékek, totemoszlophoz hasonló díszes keresztek erdejében - nyugszanak a város híres emberei.
Plébánia temploma neogótikus stílusú.
Zakopaneban van II. János Pál pápa által építtetett lenyűgöző szépségű, a fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt templom. Zarándoklatunk során először itt vettünk részt szentmisén
A Magas Tátra gyöngyszeme a közelben lévő Morskie Oko, a Tengerszem. Zord csúcsok között idilli látvány ez a gyönyörű tó.
Wadowicze:
II. János Pál pápa szülővárosa. A szülőház emlékmúzeum, amely bemutatja a Szentatya - 2011. május 1-től Boldog II. János Pál pápa - személyes emléktárgyait.
II. János Pál pápa élete:
2005. április 2-án az Isteni Irgalmasság vigiliáján az egész világ figyelme Róma felé fordult. Az apostoli palota ablakában, ahol több mint negyed évszászadon át megjelent a vasárnapi Úrangyala imádságok alkalmával, most nem láthattuk meg Krisztus földi helytartóját. II. János Pál pápa hazatért a mennyei hazába. Több millióan elzarándokoltak, hogy leróják tiszteletüket a nagy pápa emléke előtt.
1978. október 16-án jelentették be a világnak, hogy II. János Pál néven új pápa kezdi el szolgálatát. A lengyel származású Karol Jozef Wojtyla bíboros, krakkói érsek, aki sorrendben a 264. pápa lett, 27 éven keresztül vezette az Egyházat. Első szavaira még most is emlékezünk: Ne féljetek!
Wadowiczeben született 1920. május 18-án. Édesapja katonatiszt volt. Két testvére közül nővére még születése előtt meghalt, bátyja katonaorvosként szolgált. Húszéves korára elvesztette édesanyját majd édesapját is. Minden nehézség ellenére boldog gyermekkora volt. Kitűnő tanuló, nagy sportkedvelő és természetjáró volt, amit később is megtartott. Részt vett színjátszókörben is, ami sokat adott neki ezekben az években. Mély hazaszeretete soha nem engedte, hogy beengedje életébe a náci vagy a kommunista ideológiát, ami az emberiséget megfertőzte. A krakkói egyetemen bölcsész hallgató volt, amelynek bezárása után gyári munkát vállalt. Egyre erőteljesebben hallotta: "Jöjj, kövess engem!" Isten hűséges szolgája kívánt lenni, ezért a papi hivatást is ajándékként fogadta. 1946. november 1-én szentelték pappá. Rómába küldték a domonkosok egyetemére továbbtanulni. Itt találkozott a kultúrák sokféleségével és azzal, hogy a kommunizmus itt más, mint hazájában. Hazatérte után plébános és egyetemi lelkész lesz, miközben egyre inkább elmerül a filozófiai és teológiai tanulmányokban majd az erkölcsteológia doktorává avatják. 1954-ben segédpüspök, 1964-ben már krakkói érsek. Részt vesz a II. Vatikáni Zsinaton, ahol VI. Pál bíborossá kreálja. 1978-tól megkezdi 27 évig tartó pontifikátusát. II. János Pál pápa enciklikái, törvényei, szentbeszédei, üzenetei, könyvei által hirdette az Evangéliumot - nemcsak a katolikus hívőknek, hanem az egész világnak is.
Két alkalommal szervezett találkozót a világ vallási vezetői számára Assisiben. 104 nemzetközi (hazánkban 1991-ben és 1996-ban) és 146 olaszországi utazása során személyes megjelenésével erősítette a rábízott nyájban a hitet, buzdította a fiatalokat, bátorította a szenvedőket. Betegségét is nyíltan vállalta. Az egész világ láthatta, hogyan veszíti el fizikai képességeit az egykor sportos, fiatalos mozgású pápa, egészen addig, amíg a betegség végül mozdulatlanságra és némaságra kárhoztatta. Utolsó szavaira is pontosan emlékszünk: Legyetek derűsek! Elméje mindvégig tiszta maradt és tudatosan készült az utolsó napjaira, az Istennel való találkozásra, ami az Isteni Irgalmasság vasárnapja vigíliáján, 2005. április 2-án következett be.
Különlegessége volt a wadowiczei tartózkodásunknak, hogy megkóstolhattuk a "pápai krémest" a templom melletti cukrászdában. A hagyomány szerint a kis Karol - szüleivel - a vasárnapi szentmise után betért ebbe a cukrászdába és elfogyasztott egy krémest. Csoportunk - talán - minden tagja vásárolt ebből a finomságból és mindenki jóízűnek, finomnak találta a "pápai krémest".
Kalwarya Zebrzydowska:
A Zar-hegy lábánál elterülő szép kisváros Lengyelország második búcsújáróhelye. Nevezetessége a Zebrzydowski család által 1606-1666 között emeltetett templomból, kolostorból és díszes kálváriakápolnából kialakított barokk épületegyüttes, amely Jeruzsálem épületeit mintázza. A búcsújáróhely dísze a kegytemplom főoltárán lévő 1590-ből származó ezüst Mária-szobor. A könnyező Mária kegykép szerényen egy mellékoltáron húzódik meg. II. János Pál pápa gyermekkorában szüleivel, édesapjával majd papként és püspökként is többször imádkozott a kegykép előtt. Pápaként aranykeresztet és aranyrózsát ajándékozott a könnyező Madonnának,
Szentmisével tiszteletünket tettük a bazilika főoltára előtt.
Czestochowa:
Lengyelország leghíresebb zarándokhelye, Lengyelország "lelki fővárosa".
A Szűz Mária sétányon jutunk el a búcsújáróhely, a Jasna Gora-i pálosrendi kolostor felé. A kolostort 1382-ben alapította Wladyslaw apolei herceg (Magyarország nádora). Gótikus templomát 1460-1463 között emelték, a XVII. sz. végén barokk főtemplommá építették át. Négyosztatú, díszes barokk kapun jutunk a főtemplom előtti belső udvarba. A kapubejárattal szemben a 105 m magas harangtorony tövében reneszánsz domborművel díszített főkapun át lépünk a katedrálisba. Jobboldalt díszes barokk kápolnasor szegélyezi a barokk-rokokó hangulatú nagy méretű főhajót. Ennek bal hajójából nyílik az a kétosztatú kápolna, amelyben megtaláljuk a csodatevő Fekete Mária képet, amely a XIV. sz. gótikus művészetének híres alkotása. A legenda szerint egy pékinas gondatlansága folytán majdnem a tűz martaléka lett. Ekkor színeződött el. A Mária képen a ruhadíszek drágakövektől csillognak. A barokk stukkókkal díszített gótikus kápolna minden falát a zarándokok hálajelei borítják. A pálosok és a ferencesek terjesztették el csodatevő hatalmát. Látnivaló még a sekrestye (menyezete barokk-rokokó stílusú), kincsestár (királyok, főurak, hadvezérek ajándékai) és neves művészeti alkotások. A kincstár bejáratának jobb oldalán látható XV. sz.-i díszes magyar miseruha a Homonnai Drugeth család ajándéka. A gyöngysorok, szelencék és egyéb drágaságok közül kiemeljük a szép ikonokat, az ébenfa-ezüst Sobieski-triptichont és a II. világháborúban elesett lengyelek hamvainak egy részét tartalmazó urnát és Krisztus keresztjének egy darabját magába foglaló díszes ereklyetartót. Az egyik vitrinben látható egy fából készült szentségtartó, amelyet a Dachauban raboskodó katolikus papok készítettek, valamint egy ezüst púderdoboz, amelyben a szent ostyát titokban továbbították.
A kolostor folyosójáról nyílik a lovagterem, a rokokó festményekkel díszített refektórium, valamint a sok becses könyvet és nyomtatványt őrző könyvtár.
A templomelőtti térről juthatunk az Arzenálba, ahol fegyverek, páncélok, miseruhák mellett magyar vonatkozású képeket is láthatunk: az egyiken Nagy Lajos királyt, a másikon Visegrád várát.
A várfalon körbesétálva a Kálvária szobrait láthatjuk.
A pálos rendről: Boldog Özséb alapította 1250-ben. Jelenlegi központja a Jasna Gora-i kolostor, magyarországi központja Pécs. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten a Szent Gellért Sziklatemplomban, Márianosztrán, Petőfiszálláson. A rend névadója Remete Szent Pál a III-IV. században élt. 1341-ben XII. Benedek pápától kaptak engedélyt a fehér habitus viselésére, ami megkülönböztette őket a kóborló remetéktől.
A Fekete Mária kegykép által díszített oltárnál bemutatott szentmisén vehettünk részt.
Krakkó:
A lengyel királyok egykori fóvárosa, az ország második legnagyobb kulturális és tudományos központja. Évszázadokon át szoros kapcsolatban állt hazánk történetével. A Waweli székesegyház sírjait látogatva, saját múltunkkal is találkozhatunk, a Jagello Egyetem matrikulájában pedig XV-XVII. sz.-ban itt tanult magyar diákok nevével találkozhatunk.
Az ősréig város a Visztula partján fekszik. 100000 éves ősemberi település nyomai és Kr. e. 4000-ből a lausitzi kultura emlékeit is megtalálták. A tatárjárás 1241-ben, majd 1259-ben és 1267-ben is elpusztította a várost.
1243-1279-ig uralkodó Szemérmes Boleszláv fejedelem IV. Béla lányát, Kingát vette feleségül. Ekkor alakult ki a város máig is fennálló városszerkezete: a körte alakú Óváros sakktáblaszerű beépítése. 1291-ben II. Vencel cseh király elfoglalta és csak, egy évszázad múltán, Ulászló tudta megteremteni Lengyelország egységét. 1320-ban a Wawel székesegyházban királlyá koronáztatta magát és Krakkót fővárossá tette. Ulászló és utóda Nagy Kázmér ideje alatt kezdődik Krakkó virágkora - Krakkói Akadémia, Posztócsarnok, Mária templom, waweli katedrális -, amit krakkói gótika néven ismerünk. Nagy Lajos (magyar király is) idején is fejlődik a város és lányának Hedvignek a férje (Jagello Ulászló, aki a Jagelló dinasztia alpítója volt) alatt éri el csúcspontját. 1506-1548 között I. (Öreg) Zsigmond második felesége olasz, reneszánsz mestereket hozatott. Az utolsó Jagelló király, Zsigmond Ágost bőkezűségének hozománya a káprázatos waweli királyi palota belseje, a Posztócsarnok reneszánsz attikája és sok gyönyörű reneszánsz épület. A Jagellók után elkezdődik Krakkó hanyatlása, amit csak fokoznak a svédek támadásai, a tűzvész, a pestis, így elveszti központi jellegét, de kulturális, tudományos területen máig ható város maradt.
A várost csak a tatárjárás után kerítették körül városfallal. 1473-ban 17, 1684-ben már 47 bástya védte Krakkót. Nyolc, felvonóhíddal ellátott kapun lehetett bejutni a városba. Ezek közül már csak a Szent Flórián kapu maradt meg, a bástyák közül az Asztalos-bástya, az Ácsok -bástyája és a Paszományosok bástyája látható ma is az összekötő városfalakkal.
Posztócsarnok:
Hét évszázada Krakkó központja a 200x200 m-es Főtér (Piactér). Ennek közepét foglalja el a 100 m hosszúságú Posztócsarnok.erdetileg gótikus, majd reneszánsz épülete. 1556-ban építették a pártázatát, ami első Lengyelországban. Emeleti részét oszlopokkal díszített vakárkádsorból kialakítottmagas reneszánsz attika veszi körül.. Ezt különféle plasztikai elemek, kőből faragott emberarcok (mascaronék) díszítik. A csarnok keleti és nyugati oldalán oszlopos árkádsor vonul végig, míg az épület északi és déli végein reneszánsz díszlépcső vezet az emeleti termekbe, amely a Lengyel Festők Képtárának ad helyet. A téren áll a városháza tornya és a Mickiewicz-emlékmű. A Piacteret gyönyörű szép házak sora keretezi, amelyet feltétlenül érdemes megnézni.
Mária templom:
A krakkói gótika jellegzetes alkotása a költői szépségű Mária templom. Kéttornyú, háromhajós bazilika templom. Szépségét rendellenességei adják: eltérő magasságú és sisakú kettős torny, hozzáragasztott gótikus kápolnák, a főbejárat elé épített barokk előcsarnok, belsejében a gótika karcsú ívei, díszes barokk márványoltárok, reneszánsz cibórium (oltármennyezet), síremlékek. A barokk előtérből a templomba lépve jobbra a Czestochowai Madonna, a Fekete Mária kápolna látható, amelyben a csodatévő szentkép legrégebbi másolata látható, jobb oldalon a Szent Antal kápolnát találjuk, amit sokáig siralomházként használtak, ezért Bűnösök kápolnája névvel illették. A templom jobb és bal oldali mellékhajójában egyeránt három kápolna található. A jobb oldalon a Szent Lázár kápolna, a Szent Bálint kápolna és a Nepomuki Szent János kápolna, míg bal oldalon a Keresztelő Szent János kápolna, a Szent Lőrinc kápolna és végül a Krisztus színeváltozása kápolna áll. A főhajó elején a tanácstagok mennyezetes ülőhelyei, közepén a szindikus padokat látjuk. A jobb hajó végén a barokk oltárba foglalt kőfeszület a XV. sz.-ban készült. A főhajó szentélyhez csatlakozó diadalíve feletti gótikus fakereszt szintén XV. sz.-ból való. Alatta a bal oldali oltárt barokk kép, a jobb oldalit alabástromból és márványból készült reneszánsz cibórium díszíti. A téglalap alapú elnyújtott szentély freskóját krakkói művész, Jan Matejkó festette. Angyalképmások, királyok, püspökök, Krakkó elővárosának címerei láthatók itt növényi motívumokkal összekötve. A szentély két oldalán lévő kanonoki székek (stallumok) a korabeli fafaragók munkáját dicséri. A Mária templom legétékesebb műremeke Wit Stwosz monumentális (11x13 m-es), hársfából faragott aranyozott, színpompás Mária szárnyas oltára. 1477-1489 között dolgozott rajta a mester, akinek magyar segítői is voltak. Az oltár megeleveníti Krisztus és Mária történetének jelentős mozzanatait. Az oltár alsó része Krisztus és Mária leszármazási családfáját mutatja. Fölötte helyezkedik el az oltárszekrény, a négy részből álló szárnyas oltár, amelynek két szélső eleme rögzített, két belső része nyitható. A bal oldali rögzített táblán látható Joachim és Anna találkozása, Szűz Mária születése és Mária bemutatása a templomban, a jobb oldali rögzített táblán pedig Krisztus a pokol tornácán, szent asszonyok Krisztus sírjánál és a Krisztus, mint kertész, megjelenik Mária Magdolnának bibliai jelenet látható. A két belső, nyíló ablakok közül a bal oldalin találjuk Krisztus elfogatása, a 12 éves Jézus tanít a templomban és Jézus bemutatása a templomban jelenetet, a jobb oldali nyíló ajtón pedig Krisztus a keresztfán, Levétel a keresztről és a Krisztus sírbatétele esemény látható. A nyíló ajók belső oldalán ugyancsak három-három jelenetet ábrázolt a művész. Az egyik táblán az angyali üdvözlet, Krisztus születése és a Háromkirályok illetve a másik ajtón a Krisztus feltámadása, a mennybemenetel és a Szentlélek elküldése bibliai részt láthatjuk. A belső táblák kinyitásakor feltárul előttünk a Mária halála a 12 apostol között és a Mária mennybevétele jelenet, az oltárszekrény tetején pedig Mária megkoronázása látható. Emellett látható fülkében a két lengyel vértanú Szent Adalbert és Szent Szaniszló képmása. A Mária szárnyas oltár esztétikai élményét fokozza a szentély XIV. sz.-i (Bibliából vett jelenetekkel ékesített) ólomkeretes, színes ablakainak fényjátéka. A szentélytől balra a sekrestye található, jobbra pedig a középkort felidéző temetőkápolnasor valamint itt láthatók a pellengér szerepét betöltő kalodavasak is. A Nepomuki Szent János kápolna külső falát szép napóra díszíti. A Mária téren áll a Prelátus ház, ahol a Mária templom papjai laknak.
Jagelló Egyetem:
A régi egyetemi épületet, amely városnyi egyetemi éületek sorából áll, támfalak erősítik. Vasrácsos ablakú, kecsesen előre ugró erkélyű, gótikus vöröstégla épület egyszerűsége ellenére is kitűnik környezetéből. 1364-ben Nagy Kázmér alapította a páduai és bolognai egyetem mintájára. 1400 körül Hedvig királyné adományából vásárolták meg az akkori zsidó negyedhez tartozó telkeket és így építették fel az egyetem mai gótikus együttesét. Csúcsíves kapun belépve, árkádokkal körülvett udvarba jutunk. Az udvar, egyszerűsége által szép és nemes, nem hordozza a nyugati gótika fantázia világát. Földszinten, az alkimista labor egyik ajtaján megszenesedett kéznyom az ördögé (Twardowski professzor az ördöggel cimborált, amikor az aranycsinálás kisérleteit végezte!). Az udvarból díszlépcsők vezetnek az emeletre. Itt vannak a művészettörténeti szakok. Bal oldalon díszes kapu vezet a jelenlegi Egyetemi Múzeumba.
Wawel:
A soktornyú, festői Wawel a lengyel királyok egykori székhelye monumentális, elragadó épületegyüttes.A Wawel-domb a város legrégebbik része. Az első Piast-király, Merész Boleszláv vétette körül falakkal a X. sz.-ban és ezzel egyidőben emeltette az első waweli székesegyházat. 1076-ban már a királykoronázás helye lett és 1138-tól a XVII. sz elejéig a lengyel uralkodók székhelye. Az utolsó Piast és az első Jagelló uralkodók ideje alatt épült ki és I. (Öreg) Zsigmond uralkodása alatt vált Európa egyik legszebb és legértékesebb uralkodói palotájává. Attól kezdve (XVII. sz.), hogy Varsó lett a királyi székhely, megkezdődött a palotaegyüttes romlása (kifosztották, 1846-tól osztrák kaszárnya, a két világháború között ugyan elkezdődött a felújítása, de a két világháború rajta hagyta nyomait). Ma eredeti pompájában, kincseivel, mint múzeum fogadja a látogatókat. A királyi lakrészek a reneszánszkori átépítés nyomait mutatják, csak egyes részei őrizték meg a XVI. sz.-i gótikus stílust. A várfalakban elhelyezett emléktáblák a felújításokhoz hozzájáruló adományozók emlékeit örökítik meg. A Wawelbe elindulva, a feljárattól balra egy lovasszoborral találkozunk, amely a legendás lengyel szabadságharcost, Kosciuszkó Tádét ábrázolja, majd bástyák, bástyafalak zárják a sort. A wawelbe induló úton fölöttünk emelkedik a székesegyház hatalmas tornya.
Waweli székesegyház:
A székesegyház háromhajós bazilika, melyet kápolnasor vesz körül. Három, szabálytalan elhelyezésű tornya van. Észak-nyugati oldalon a Zsigmond torony, dél-nyugati oldalon a legmagasabb Óratörony, a keleti oldalon az alul kő felül tégla Ezüstharang torony magasodik ki a kápolnák kupoláinak sorából. A székesegyház belsejébe a nyugati főbejáraton lépünk be. Két oldalon a XIV. sz.-ból való Mihály arkangyalt és Szent Margitot ábrázoló gótikus domborműrészlet látható. A főkapu vasveretes, Nagy Kázmér nevére utaló betűk láthatók rajta. A templom belsejét támpillérekkel erősített, inkább pilaszter mint oszlopsor osztja három hajóra (jellegzetes krakkói stílus!).
A sok látnivalót kínáló székesegyházat legcélszerűbb jobbról bal felé felé haladva bejárni.
Kápolnák, királysírok, síremlékek:
Jobbról első a Szent Kereszt kápolna a XV. sz.-ban, a lengyel gótika fénykorában épült. Itt nyugszik baldachinos szarkofágban (Wit Stwosz, 1492) Jagelló Kázmér lengyel király. A szarkofággal szemben látható a Fájdalmas Szűz Mária szárnyasoltár is a XV. sz.-ban készült. Az oltárszekrényben a fiát sirató Mária, a tövissel koronázott Krisztus alakja valamint apostolok, mártírok, próféták, szent szűzek láthatók. A krakkói gótika egyik legszebb táblaképének zárt részén Szent Pál megtérése és a sárkányt legyőző Szent György látható más biblikus jelenetekkel. A bejárattal szemben van Soltyk püspök síremléke a XVII. sz.-ból.
A jobb hajó első kápolnáját a Potocki kápolnát 1381-ben kezdte építteteni Szűz Mária tiszteletére Zawisza püspök. Többször átépítették. Mára klasszicista formában maradt fenn. Lenyűgöző hatású a dán Thorwaldsen alkotása a hatalmas méretű Krisztus szobor, nagyon szép a bejárat vasrácsa.
A Szent István kápolna a román kori Ezüstharang torony földszinte részét foglalja el. Eredetileg a templom káptalanja volt. Később a Jagelló Egyetem híres professzorait temették ide, ezért a Doktotrok kápolnájának is nevezik. Egyik színes mozaikablaka XV. sz.-i, oltárképe a Jagelló Egyetem védőszentjét, Jan Kanty lengyel szentet ábrázolja.
A Waza vagy Mária Szeplőtelen Fogantatása kápolna a XIII. sz.-ban épült Szent Péter és Pál kápolna átépítése. Ide temetkeztek a svéd eredetű Waza család királyai. A Waza kápolna előtt - két pilaszter között - találjuk a Jagelló dinasztia alapítójának, Jagelló Ulászlónak gótikus, vörösmárvány síremlékét, amely e székesegyház kiemelkedő alkotása. 1440-ben készíttette az elhunyt király özvegye, Zofia királyné. A szarkofág fölötti reneszánsz márvány baldachin 100 évvel később készült. (Érdekességként megjegyezzük, hogy Jagelló Ulászlónak az első [és magyar] Hedvigen kívül még három felesége volt, utódok azonban csak Zofia után maradtak.)
Zsigmond kápolna (vagy Mária Mennybevitele kápolna) a székesegyház legszebb gyöngyszeme, európai hírességű és egyenrangú hatású reneszánsz műalkotás. Ez a sírhely az 1340-ben, Nagy Kázmér által építtetett gótikus kápolna átépítése. Mai alakját olasz mesterek alakították ki 1519-1531 között. A négyzet alapú kápolna fölött nyolcszögletű dobon emelkedik a kazettás kupola, amelyet Anna Jagiellonka (Báthori István felesége) boríttatott be arany lemezekkel. Az aranyozott kupola kiemelkedik a templom testéből. A sírkápolna fehér kő és vörös márvány kombinálásával épült. A bejárattal szemben helyezkedik el Anna Jagiellonka félodalasan fekvő reneszánsz síremléke. Itt alussza álmát a két utolsó Jagelló király: I. Öreg Zsigmond és fia, Zsigmond Ágost. Több szobor is található e gazdagon díszített kápolnában, mégis az ötszárnyú, ezüsttel borított szárnyasoltárra irányítsuk a figyelmünket.
A Zsigmond kápolnával szemben található Jadwiga királynő sírhelye. Lengyelországban nagy tiszteletnek örvend Jadwiga (Nagy Lajos magyar király lánya, Szent Hedvig), aki minden vagyonát, még a királyi jelvényeit is a Jagelló Egyetem felépítésére ajánlotta fel. A carrarai fehér márványból készült síremlék a királynő fekvő alakjával nem korabeli. 1902-ben készítette Madeyski lengyel szobrász. Minden magyar turista megáll néhány percre a piros-fehér-zöld szalagos koszorúkkal és mindig friss virágokkal díszített síremlék előtt. A "mi" Hedvigünk fából készült királyi jelvényeit (országalma, jogar) a következő pillérközben Ulászló második feleségének sírhelyét jelző sírlap alatt találjuk egy üvegszekrényben.
A Szent Joachim kápolna a következő a kápolnák sorában. 1351-ben épült gótikus stílusban. Később reneszánsz még később barokk stílust kapott.
A Keresztelő Szent János kápolna is gótikus stílusban épült 1350-ben, ami reneszánsz majd barokk stílust kapott. Oltárképe Krisztus megkeresztelkedését ábrázolja, melynek érdekessége, hogy Krisztus arca Adam Mickiewicz, költő arcmása. Másik érdekessége, hogy koronázásuk előtt itt öltötték magukra palástjukat a leendő királyok.
János Albert király sírkápolna 1501-ben épült a Szent János kápolna kettéválasztásával. A rövid életű király szarkofágját befoglaló korinthoszi oszlopfőjű fülkét, amely az első lengyelországi reneszánsz alkotás, Francesco Fiorentino építette. Ezzel szemben található Nagy Kázmér gótikus szarkofágja, amely piszkei vörös márványból készült és Nagy Lajos királyunk (az elhunyt unokaöccse) építtette osztrák művészekkel.
A jobb oldali utolsó kápolna a Szent János kápolna gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket is tartalmaz. Híres püspökök nyugszanak itt.
Szent Tamás kápoln is gótikus stílusban épült, de később reneszánsz jegyeket kapott. Tomicki püspök sírhelye.
A Báthori kápolna (vagy Mária kápolna) eredetileg a XIV. sz. második felében épült gótikus stílusban. Később alakították át Báthori István erdélyi fejedelem és első választott lengyel király sírhelyévé. A kápolna kilenc mezőnyre oszló, hálós boltozata a krakkói gótika jellegzetes megoldása. Láthatók még XVI. sz.-i freskómaradványok Báthori reneszánsz síremléke homokkőből, vörösmárványból és alabástromból készült. A kápolna kapuzata és a cibórium barokk díszítő elemekkel gazdagítja a kápolnát. Itt találjuk Jagelló Ulászló negyedik feleéségének a síremlékét is. Szinte már hagyomány, hogy a magyar turisták Hedvig sírjára virágot, koszorút helyeznek, Báthori síremlékénél viszont eléneklik a Himnuszt.
A szentély főhajó felőli oldalán - szemben a Báthori kápolnával - áll III. Sobieski János és felesége síremléke.
Szent Katalin kápolna a XIV. sz. első felében épült, később átépítették. A Szent Katalint ábrázoló oltárkép barokk festmény a XVII. sz.-ból. A kápolna előterében látható fekete márvány oltáron az ezüstlapon függő, tüllel letakart gótikus Jadwiga kereszt szintén XIV.sz-i. A legenda szerint ez előtt imádkozott Szent Hedvig királynő. A sekrestyével szemben pillantjuk meg Lokietek Ulászló gótikus szarkofágját. A sekrestye gótikus stílusban 1322-ben éült, zárókövei Szent Mihály arkangyalt és Szent Margitot ábrázolják. A sekrestyéből eljuthatunk a Kincstárba és a Zsigmond toronyba, ahol Lengyelország legnagyobb harangja látható (1520-ban öntötték).
A következő kápolna a Zebrzydowski kápolna reneszánsz síremlék.
A Skotnicki kápolnát 1339-ben építtette Skotnicki kanonok.
Ugyancsak gótikus eredetű a Lipski kápolna, amely mai barokk formáját a XVIII. sz.-ban kapta. Ennek kriptájában nyugszik a lengyel nép két nagy költője, Adam Mickiewicz és Julius Slowaczki.
A Maciejowski kápolna építése is gótikus stílusban kezdődött, de a XVI. és a XVII. sz.-ban is átépítették. Freskóit a XX. sz.-ban egészítették ki. E kápolna mellett a bal hajóban áll a várnai csatában 1444-ben elesett III. Ulászló (nálunk I. Ulászló) jelképes neogótikus (XX. sz.) síremléke. (A fiatal királynak a bulgáriai Várnában is van jelképes síremléke az egykori csatamezőn. Teste tömegsírban nyugszik.)
Ezután következő falrészen látható Bartolomeo Sabinek reneszánsz síremléke, Andrzej Trebnicki püspök térdelő barokk és Stanislaw Ankwicz klasszicista síremléke valamint az 1818-ban elhunyt Henryk Dabrowski sírlapja.
Az utolsó emlékhely a Czartoryski kápolna az Óratorony földszinti részét tölti be. A XV-XVII. sz.-ban itt volt a templom káptalanterme és csak a XIX. sz.-ban építették át hercegi emlékhellyé.
A főbejárattól balra eső Szentháromság kápolnát Zsófia kápolnának is nevezik, mert ő építtette. Az eredetileg gótikus kápolnát többször átépítették (legutóbb 1899-1904 között). Ez időből származó freskói felvonultatják a lengyel történelem kiválóságait, köztük:Szent Adalbertet, (Szent) Jadwiga királynőt, Jagelló Ulászlót, Báthori Istvánt, Sobieski Jánost, Kopernikuszt és Adam Mickiewicz költőt is. A legrégebbi emléke az 1461-ben elhunyt Zsófia királyné sírlapja. A kápolnából nyílik lejárat a királyi kriptákba. AXV. sz.-ig a templombanhelyezték el a holttesteket, ezt követően már csak a síremlék került a templomba, a koporsót a holttesttel ebben a kriptában helyezték el. A legrégebbi emlék az 1118-ban elhunyt Szent Maurus püspök földi maradványai. Itt nyugszik Báthori István és felesége, Anna Jagiellonka, I. Öreg Zsigmond, III. Sobieski János, Kosciuszkó Tádé és még sokan mások.
Főhajó:
A pilléreket az egyházatyák faszobrai díszítik: Szent Hieronymus az oroszlánnal, a templommakettet tartó Szent Ambrus, Szent Gergely pápa és Szent Ágoston püspök. Az első kettő Wit Stwosz műhelyében készült. A falfestmények 1616-ból valók.
A székesegyház súlypontjában helyezték el 1184-ben Szent Flórián relikviáit, 1254-től pedig Szent Szaniszló mártír püspök földi maradványai is itt kaptak helyet. A díszes kupolájú, cibóriumszerű mauzóleum 1626-1629 között készült Giovanni Trevano tervei alapján. Az oltáron négy angyal tartja Szent Szaniszló ezüstkoporsóját, amelyet 1669-1671-ben készített Peter van Rennen gdanski ötvösmester. (Ez már harmadik koporsója a szentnek. Az elsőt Szent Kinga, magyar királylány adományozta a XIII. sz.-ban, a másodikat III. Waza Zsigmond a XVII. sz. elején. A jelenlegibe beolvasztották Szent Kinga adományát is.) Ez az oltár a lengyelek "haza oltára". Ide helyezte Jagelló Ulászló a győztes grunwaldi csata után a Német Lovagrendtől zsákmányolt zászlókat. Az 1650-ben barokk stílusban átépített oltár előtt tették le koronázási esküjüket a lengyel királyok. A barokk főoltár oltárképe Dolabella alkotása. A krakkói gótika virtuóz megoldása szentély boltozata a címeres zárókővel, a freskók 1616-ból, a stallumok 1620-ból valók. A főoltár előtt nyugodott Szent Hedvig is 1949-ig.
Királyi palota:
"Si Deus nobiscum, quis contra nos" (=Ha Isten velünk, ki ellenünk!) felíratú díszes kapun lépünk be a Wawel palota belső udvarába. Boltíves, reneszánsz árkádsorral körülvett díszudvaron, az egykori királyi udvari ünnepségek, lovagi tornák helyszínén találjuk magunkat. Az épületszárnyakkal körülvett szabálytalan négyzet alaprajzú udvar az Itáliából ide származott reneszánsz örök szépségével fogadja a látogatót. A jól megkomponált, lenyűgöző hatású térség az 1499-es tűzvész után I. Öreg Zsigmond ideje alatt kapta mai formáját.A patkó alakban lévő épületszárnyak oszlopos-íves alsó két szintje a reneszánsz józan, átgondolt szabályosságát mutatja. Ezt játékos lendülettel oldja fel a harmadik szint tetőt hordó oszlopainak égbe nyúló karcsúsága. Mögöttük szépen érvényesül a medalionokból, virágfüzérekből kialakított frízszerű díszítés. A bejárattól balra a földszinti árkádsorból jutunk a gótikus palota megmaradt termeibe, ahol a fegyvergyűjteményt és a kincstárat találjuk. A kaputól jobbra eső rész viszont a Zsigmond-kori reneszánsz palota díszes lépcsőházaihoz, a múzeumokhoz vezet. A palota területén mai is folynak a feltárások (X. sz.-i körtemplom).
Isteni Irgalmasság Bazilika:
Krakkó Lagewnik területén épült. Itt volt a nemzetközi szentmise, amely egyidőben zajlott le a boldoggáavatási szertartással. Kivetítőkön keresztül és lélekben is összekapcsolódtunk Rómával.
"Az emberekhez ismét el kell juttatni a szeretet és az isteni irgalmasság krisztusi üzenetét. Az irgalmasság a III. évezred útja." Ezeket a szavakat II. János Pál pápa mondta, amikor 2002. augusztus 17-én felszentelte az Isteni Irgalmasság Bazilikát. A tengerjáró hajót és a 77 m magas világítornyot formázó templom 1997 és 2002 között épült. A bazilika felszentelésekor II. János Pál pápa felajánlotta az emberiséget és az egész világot Isten végtelen irgalmába.
Az Isteni Irgalmasság tiszteletének öt formája, melyről Szent Fausztina Naplójának bevezetőjében olvashatunk:
1. Az Irgalmas Jézus Képe - melyet Szent Fausztina látomásai alapján festettek meg.
2. Az Irgalmasság ünnepe - húsvét második vasárnapja.
3. Az Irgalmasság rózsafüzére.
4. Az Irgalmasság órája - Jézus halálának órája, délután 3 óra, "mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára" (Napló 1572).
5. Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése.
Szent Fausztina nővér élete:
Az Isteni Irgalom misztériumának "hirdetését és megvalósítását", valamint a szüntelen imádságot az irgalomért az egész világ számára - melyekkel II. János Pál pápa megbízta az egész Egyházat -szolgálja Szent Fausztina nővér élete és küldetése.
A Lodz melletti Glogowiec faluban Stanislaw Kowalski és felesége, Marianna tízgyermekes családjának harmadik gyermekeként született 1905. augusztus 25-én. Gyemekkorától kezdve az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Iskolába alig három évig járt, tizenéves lányként elhagyta otthonát és gazdag családokhoz ment szolgálóleánynak.
Húszéves volr, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben - Maria Fausztyna nővérként - 13 évet élt le szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedve. Élete - amely látszólag nagyon egyszerű, egyhangú és szürke - az Istennel való rendkívül bensőséges egységet takarta. Gyermekkorától fogva szeretett volna nagy szent lenni és következetesen törekedett is erre együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Egész életét felajánlotta áldozatként a bűnösökért. Szerzetesi életének éveit ezért a sok szenvedés és a rendkívül mélységes misztikum jellemezte.
Ehhez az egyszerű, de Istenben határtalanul bízó szerzetesnőhöz intézte Jézus e megdöbbentő szavakat: "Ószövetségi népemhez prófétákat küldtem villámokkal és mennydörgésekkel. Ma téged küldelek az egész emberiséghez Irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, hanem meg akarom gyógyítani és irgalmas szívemre szorítani" (1988).
Fausztina nővér küldetésének lényege abban áll, hogy:
- újra felidézze a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot Isten irgalmas szeretetéről minden ember, még a legnagyobb bűnös iránt is;
- megismertesse az Isten Irgalmasság kultuszának új formáit;
- kezdeményezzen egy világméretű mozgalmat az Isteni Irgalmasság tisztelőiből és apostolaiból, amely a vallásos élet megujulására vezet e kultusz szellemében, vagyis az evangéliumi gyermeki bizalom Istenben, és a felebarát iránti tevékeny szeretet szellemében.
Szent Fausztina nővér - akit teljesen felemésztett a tuberkulózis és kimerítettek a szenvedések, melyeket áldozatként vállalt a bűnösökért - a szentség hírében halt meg Krakkóban 1938. október 5-én, alig harminchárom évesen.
II. János Pál pápa 1993. április 18-án, Húsvét 2. vasárnapján, a római Szent Péter téren a boldogok sorába emelte. Másnap, az általános audiencián ezt mondta: "Isten megszólított bennünket boldog Fausztyna Kowalska nővér lelki gazdagságán keresztül. Ő adta át a világnak az Isteni Irgalmasság nagy üzenetét és arra biztat minket, hogy teljesen hagyatkozzunk rá a Teremtőre. Isten különös kegyelmet adott neki, hogy megtapasztalja az ő irgalmát misztikus élmények és kontemplatív ima rendkívüli adományán keresztül. Boldog Fausztina nővér, köszönöm neked, hogy újra felidézted a világnak az Isteni Irgalmasság nagy titkát. Ezt a "megrázó misztériumot", az Atya kimondhatatlan titkát, amelyre oly nagy szüksége van ma az embernek és az egész világnak."
Ugyancsak Húsvét 2. vasárnapján, 2000. április 22-én, II. János Pál pápa szentté avatta Boldog Fausztina nővért. A Szentatya ennek a vasárnapnak az evangéliumához fűzte homíliáját. Többek között ezeket mondta: "Jézus megmutatta övéinek kezét és oldalát, vagyis a szenvedés sebeit, mindenekelőtt azonban szívének sebhelyét, azt a forrást, ahonnan az irgalom nagy forrása fakad és az emberiségre árad. Ebből a szívből Fausztina nővér két fénysugarat lát, amelyek megvilágítják az egész világot. A vér felidézi a keresztáldozatot és az Eucharisztia ajándékát, a víz a keresztségre és a Szentlélek adományaira emlékeztet. Nem új üzenet ez, de annak lehet tartani, mert abban segít bennünket, hogy mélyebben átéljük Húsvét Evangéliumát és hogy korunk emberiségének, mint fénysugarat ajánljuk. Az Isten Irgalom fénye, melyet az Úr Fausztina nővéren keresztül akar ismét átadni a világnak, megvilágítja a harmadik évezred útját."
II. János Pál pápa a továbbiakban úgy rendelkezett, hogy Húsvét 2. vasárnapja az egész Egyházban az ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA nevet viselje.
Szentek Közösségének Kápolnája:
Jézus emberszerető irgalmasságának korunkbeli közvetítője Szent Fausztina nővér Naplóját magyar nyelven az egri Antalóczi Lajos atya adta ki 1998-ban, aki 2000-ben elhunyt. Ő kezdeményezte a kápolna kialakítását is a bazilika altemplomában. Katona István egri segédpüspök folytatta a megkezdett munkát Sergly István egri érsek és a templomépítő Marian Rapacz atya irányító segítségével. A bazilika altemplomában több nemzeti kápolna épült. Az egyik kápolnát Macharski krakkói bíboros-érsek a magyarságnak ajánlotta fel. A Szentek Közösségének Kápolnája a Magyar Katolikus Egyház adománya. Az Erdő Péter bíboros, prímás által 2004. október 9-én felszentelt kápolnában imádkozhatunk Szent István királyunk ereklyéje előtt, mely ereklyét Nagy Lajos királyunk vitte északi szomszédunkhoz a két ország egységének jelképeként. Szent István jobb karjának felső részét évszázodokon át a lembergi ferencesek őrizték. Az erklyetartót, az eredetit formázva Jan Sinta lengyel szobrászművész mintázta aranyozott fémlemezekből. A kápolna márványoltára mögötti üvegfal előtt nagyméretű, kárpátaljai hársfából készült pajzs függ (adományként Anducska Lajos újfehértói mester faragta ki) a rajta kirakott üvegmozaik az Irgalmas Jézust ábrázolja Szent Fausztina nővérrel. A mozaik anyaga, smaltit, Velencéből való és Angelo Orsoni mester készítette. A kápolna két oldalfalán, frízszerűen, az ősi Deesis-Imádás, Közbenjárás ikonográfia elvét követve a szentek közösségének tagjai - magyar, lengyel és más európai szentek, boldogok - lettek ábrázolva, valamint olyan személyek, akiknek boldoggáavatási eljárása folyamatban van - őket Isten Szolgáinak nevezzük. Az ábrázolt személyek szintén üvegmozaik-technikában készültek. Az alakok időrendi sorrendbe követik egymást. Csoportjaikat a nyolc boldogság latin feliratai kísérik, ahogy az ábrázoltak nevei és titulusaik is latinul láthatók.A mozaikmunkákat Puskás László, munkácsi görög katolikus pap végezte feleségével, Nadiával együtt. A kápolnához vezető széles folyosón függ Somogyi Győző Munkácsi-díjas festőművész által kétoldalt festett kereszt, rajta Krisztus és Mária mellett Európa védőszentjei: Benedek, Cirill, Metód, Sziénai Katalin, Svéd Brigitta, Edith Stein valamint Szent Miklós és Kis Szent Teréz, hogy jelezze a hely szakrális jellegét és a magyar kápolna főbejáratát is.
A mozaikképeken látható alakok:
a Középső pajzson:
Jézus - Fausztina nővér 1931. február 22-i látomása alapján készült,
Szent Fausztina Mária nővér.
Az egyik oldalon:
Beati miserecordes - Boldogok az irgalmasok:
Szűz Mária Isten Anyja, Irgalmasság Anyja, Magyarok Nagyasszonya,
Szent Adalbert prágai érsek (956-997),
Szent Hierotheosz konstantinápolyi missziós püspök (+972 előtt),
Szent Gellért marosvári püspök (980-1046),
Szent Bőd (Buldusz) egri püspök (+1046),
Szent Beszteréd nyitrai püspök (+1046),
Boldog Mór pécsi püspök 1000-1070),
Szent Szaniszló krakkói püspök (1030/35-1079).
Beati pauperes spiritu - Boldogok a lélekben szegények:
Szent Szórád-András és Szent Benedek zoborhegyi bencés remeték (X. sz.),
Boldog Özséb a pálos rend megalapítója (1200-1270),
Boldog Ilona domonkos nővér (+1270),
Magyar Szent Pál domonkos szerzetes (+1242),
Boldog Szádok domonkos szerzetes (+1260)Kosztka Szent Szaniszló jezsuita novicius (1550-1568).
Beati qui esuriunt et sitiunt iustitiam - Boldogok, akik éhezik és szomjazák az igazságot:
A három kassai vértanú:
Grodzieski Szent Menyhért lengyel jezsuita szerzetes (1584-1619),
Pongrácz Szent István magyar jezsuita szerzetes (1582-1619),
Kőrösi Szent Márk esztergomi kanonok, horvát származású (1588-1619),
Isten Szolgája Kelemen Didák minorita szerzetes (1683-1744).
Beati qui lugent - Boldogok, akik szomorúak:
Boldog Batthyány-Strattmann László a szegények orvosa (1870-1931),
Isten Szolgái:
Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök (1858-1927),
Bogner Margit Mária vizitációs nővér (1905-1933),
Kaszap István jezsuita novicius (1916-1935),
Vladimir Ghika bukaresti börtönben halt vértanúhalált (1873-1954).
Beati qui persecutionem patiuntur - Boldogok, aki üldöztetést szenvednek az igazságért:
Isten Szolgája Mindszenty József bíboros, prámás (1892-1975),
Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök (1892-1945),
Isten Szolgái:
Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök (1896-1980),
Boros Béla ressianai címzetes érsek (1908-2003),
Scheffler János szatmári megyéspüspök (1887-1952),
Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök (1911-1953).
Testes Christi nuperrime temporibus nostris - Napjaink Krisztus tanúi:
Marton Marcell Boldizsár karmelita szerzetes (1887-1966),
Brenner János áldozópap (1931-1957),
Endrédy Vendel zirci apát (1895-1981),
Mester Margit Mária UST szezetesrend alapítója (1906-1961),
Sándor István szalézi szerzetes (1914-1953),
Salkaházi Sára szociális testvér (1899-1944),
Bódi Mária Magdolna mártír (1921-1945),
Szent Maximilián Mária Kolbe lengyel vértanú (1894-1941).
A másik oldalon:
Beati pacifici - Boldogok a békességben élők:
Sancti et beati ex stripe Arpad orate pro nobis - Árpád-házi szentek és boldogok, könyörögjetek érettünk!
Szent István első magyar király (969/70-1038),
Boldog Gizellakirályné (980-1059),
Szent Imre herceg (1000/7-1031),
Szent László király (1046-1095),
Szent Piroska Szent László leánya, bizánci császárné (1088-1124/33).
Beati mundo cordes - Boldogok a tisztaszívűek:
Sziléziai Szent Hedvig meráni hercegnő, Gertrúd királynő testvére, Szent Erzsébet nagynénje (1174-1243),
Skóciai Szent Margit királyné (1047-1093),
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231),
Prágai Szent Ágnes klarissza nővér (1205-1282) II. Béla unokája,
Boldog Szalóme hercegnő (1211-1268) férje Kálmán királyfi II. András fia,
Kálmán királyfi, Szalóme férje (1208-1241),
A négy szent életű magyar királyleány, IV. Béla lányai:
Szent Kinga (1234-1292),
Boldog Jolán (1235/9-1298),
Boldogemlékű Konstancia (+1301),
Szent Margit (1242-1270),
Toulouse-i Szent Lajos püspök (1274-1297),
Portugáliai Szent Izabella-Erzsébet királyné (1277-1336),
Tössi Szent Erzsébet domonkos nővér (1292/4-1336/8) az Árpád-ház utolsó arany ágacskája,
Szent Hedvig (Jadwiga) lengyel királynő (1373/4-1399) krakkói egyetem: Euntes docete - Menjetek, tanítsatok!
Beati mites - Boldogok a szelídek:
Isten Szolgája Ioan Balan román származású lugosi megyéspüspök (1880-1953),
Boldog Romzsa Tódor püspök (1911-1947),
Boldog Gojdics Péter Pál eperjesi megyéspüspök (1888-1960),
Boldog Mikolaj Csarneckij ukrán püspök (1884-1959),
Boldog Leonid Fedorov orosz áldozópap (1879-1935),
Munkácsi egyházmegye néhány vértanúja:
Chira Sándor titkos püspök (1897-1983),
Orosz Péter titkos püspök (1917-1953,
Csépes János hajasdi parochus (1918-1953),
Murányi Miklós apostoli helynök (1911-1979),
Puskás László ungvári parochus-helyettes (1910-1969).
Zarándoklatunk utolsó miséje ebben a gyönyörű kápolnában volt.
Mogila:
A mogilai cisztercita templom és kolostor a XIII. sz.-ban épült, 1266-ban szentelték fel, melyen részt vett Szemérmes Boleszláv és felesége, Szent Kinga (IV. Béla királyunk lánya). Többször átépítették, mégis őriz szinte valamennyi építészeti stílusból egy kis ízelítőt. Amikor az egytornyú, rokokó stukkókkal díszített barokk templom homlokzatát megpiilantjuk természetesen várjuk a barokk élményeket. Ám, amikor ránézünk a templom melletti kolostor épületére és az azon látható hegyes ívű résablakokat meglátjuk, érezzük, hogy sokféle stílusú élményben lesz itt részünk. A háromhajós templom főhajóját oszlopfejezetes reneszánszkori féloszlopok szegélyezik, mennyezetét század eleji festés borítja. A szentélyben lévő késő gótikus szárnyasoltár 1514-ből való. Középpontját a gótikus vonalú Szűz Mária szobor foglalja el, karján a kis Jézussal. Az oltárszekrény két oldalán lévő korabeli festmények Krisztus életének egyes jeleneteit valamint próféták képmásait ábrázolják. Az oltárelőn a templom védőszentjeinek alakjait látjuk. A templom román kori eredetét legjobban a bal hajó mutatja, ahol jól láthatóan előtűnnek a románkori kövek a gótikus téglafalazások között. A két hajó egy-egy vasráccsal elzárt barokk-rokokó kápolnában végződik. A szentély és a kereszthajó találkozásánál található a Szent Kereszt oltár, amelynek éke a csodatevő, Krisztus a kereszten szobor. A 194 cm nagyságú egzotikus fából faragott szobrot a XIV-XV. sz.-ban készítette egy szepességi faszobrász. Ezen a feszületen lévő Krisztus-szobor haja és szakálla kinőtt.
Nowa Huta:
Krakkónak a kommunizmus idején épült városnegyede. Itt látható a "bárkatemplom", amelyet a munkás kezek építettek fel a hatalom minden gáncsoskodása ellenére.
Wieliczka:
Krakkótól délkeleti irányban 12 km-re feszik, amelynek látnivalója a híres wieliczkai sóbánya. A miocékori tenger sós vizének lerakódásából keletkezett a wieliczkai sóvidék,amely hosszan nyúlik keleti irányban. A Wieliczkától 17 km-re lévő Bochnia városka is sóbányászatáról nevezetes. A sóbánya mélyebb rétegeiben összefüggő, nagy tömegő sótelepek találhatók, a felszínhez közeledve inkább sórögök, zárványok találhatók. A bányászat már ezer éve folyik ebben a bányában. Először vízzel oldották ki a kőzetekből a sót közel a felszínhez. Az aknás, mélyebben lévő rétegek kitermelését Kinga királynő által Magyarországról hozott bányászok kezdték meg. Ekkor még ékek, csákányok számítottak "modern" eszközöknek, amelyekkel a az ún. bálványokat termelték és emelőszerkezettel, kosarakkal emelték a felszínre, majd szekerekkel szállították a távoli helyekre. A mélyebb rétegekben ma is folyik a sókitermelés, természetesen korszerű eszközökkel.
A bányába 20-25 fős csoportokban, vezetővel lehet csak lemenni - fiatalok lépcsőn, idősebbek liftet is igénybe vehetnek - a 63 m mélyen lévő kiindulópontra. A bányalátogatás 2-3 órás sétát igényel, amely alatt kb. 3 km-t gyalogolnak a látogatók. Első állomás az 1675-ben Antoni Kuczkiewicz által kifaragott Szent Antal kápolna a párás, sós levegő által kissé már deformálódott, zöldesszürke márványszerű oltárával, szobraival. Ezt követően több termen és folyosón áthaladva jutunk a Kinga kápolnába. Ezt az 55 m hosszú, 14 m széles és 10 m magas termet a XIX. sz.-ban faragták ki (és napjainkban is formálják) a wieliczkai bányászok. A főoltárt a bánya védőszentjének, Szent Kingának a szobra díszíti, a falakon bibliai jeleneteket láthatunk. Utunk során felfedezhetjük számos híres személyiség - köztük Nagy Kázmér, Kopernikusz, Goethe, II. János Pál pápa - sóból kifaragott alakját. Ezt követően a Múzemba jutunk, ahol láthatjuk a régi gépi eszközöket, sóbálványokat, sókristályokat. Végül lifttel felemelkedünk a szabad ég alá.
Torino 2010
A zarándoklat ideje: 2010. 04.25-04.28.
Útvonal:
(Magyarország) Eger – Budapest – Tornyiszentmiklós –
(Szlovénia) Maribor – Ljubljana –
(Olaszország) Udine – Velence – Padova – Verona – Milánó – Torinó
MARIBOR
Az 1546 m magas Pohorje hegy lábánál, a Dráva két oldalán terül el. Szlovénia második legnagyobb városa, 1859-től püspöki székhely.
A Dráva bal partján, a régi városrészben, ódon hangulatú házak, utcák, régi városfalak maradványai láthatók: Vízi bástya, Bírósági torony, Benetka ház (Velencei ház), reneszánsz városháza. Megemlítendő még az 1743. évi pestisjárvány emlékére emelt madonnás barokk emlékoszlop, a XII. sz. -ban épített, többször leégett és újjáépített, székesegyház, valamint a XV. sz. -ban épített kastély, melyet 1918-ig grófi palotának, azt követően múzeumi célra használtak.
Nevezetessége a drótkötélpálya, amely a Pohorje hegyre visz fel. A hegyi túrák építészeti látványosságai Dravográd gótikus stílusban épített románkori temploma, a romlásnak indult régi vár, a Drávai lépcső, Slovenjgrade 1500 körül épült barokk kastélya és gótikus plébánia temploma. A Szent Lélek templom 1450-ből származó freskói messze földön ismertek.
Mariboron halad keresztül a Bécs-Trieszt vasútvonal és a Dráva révén összekapcsolódik Horvátországgal és Magyarországgal.
LJUBLJANA
Szlovénia fővárosa. Közepén fut át a Szávába Ljubljanica folyócska. Kr. e. V. sz. -ban kelták, időszámításunk kezdetén a Római Légió is megjelent ezen a helyen. Fontos állomása volt a Pannónia felé irányuló hódításnak. Itt vezetett keresztül az Adriai tengertől induló, Szombathelyen át a Balti tenger partjáig húzódó híres Borostyánkő út, a klasszikus ókor legfontosabb kereskedelmi útvonala.
A szlovén törzsek a VI, sz. -ban telepedtek itt le. Lakossága folyamatosan gyarapodott a három tér körül, így később Hármas városnak nevezték el. A XIII. sz. -ban épült fel a mai Kri?anke, a Német Lovagrend temploma. 1461-ben püspöki székhely lett, folytatódott a gótikus fejlődés. Elérte a várost a protestantizmus terjedése, a török veszély és a parasztfelkelés.
A XVIII. sz. -ban barokk fellendülés következik. Túllépik a városfalat. Napóleon uralma után a város szellem is és külseje is megváltozik:
- 1718-1748 között megépül az Orsolya rendi barokk templomkolostor,
- 1717-ben, az eredetileg ókeresztény alapokra épült Kri?anke templomos kolostorhoz hozzáépítették a reneszánsz katolikus templomot,
- a püspöki palota a XVI. sz. -ban épült,
- megépültek a szép, barokk nemesi paloták,
- XVIII. sz. -ban építették a Ferenc-rendi templomot (olasz jezsuita barokk stílusban),
- a székesegyház a XVIII. sz. -ban épült, barokk képek borítják,
- a Szent Jakab templom eredetileg (1613-15) kora barokk, a jezsuiták építették újjá,
- a Gruber palota copfstílusú,
- 1895-ös földrengés után 3 híddal kötötték össze az ó- és újvárost,
- végül a Fellegvár (a Citadellára emlékeztet) valószínűleg a római időkből származik, legszebb része a gótikus kápolna.
UDINE
Taglimento széles, köves medre mellett, a völgyben Venzone középkori falai, majd Gemona, a földrengés által sokat szenvedett üdülőváros alatti síkságon érkezünk Udinébe.
Megyeszékhely. Városközpontja, középületei a velencei uralom emlékeit őrzik: velencei gótikus városháza, loggiával, óratoronnyal. A dómban, mely a XVIII. sz. -ban épült értékes Tiepolo freskók láthatók. Múzeuma a várban található.
VELENCE
Olaszország egyedülállóan különleges városa. Egyedülálló, mert nem csak vízen úszik, hanem művészi összbenyomása miatt is: az épületek mindegyike az építészet történelmének egy-egy remekműve. 118 szigetét 177 csatorna választja el és majdnem 400 híd köti össze.
A legenda szerint az V. sz. -közepén Attila, hun király bevette Aquielia városát és lakói a közeli szigetekre menekültek.
697-től már egységes közigazgatási közösség. A szigetcsoport fő közlekedési útvonala az S-alakú Canal Grande, amely két részre osztja a várost.
Tengerre néz a Doge palota. Felső része rózsaszín és fehér márványból összeállított mozaik felület. Fűrészfogas gótikus párta koronázza és hét csúcsíves ablak szakítja meg. Középen dús márványfaragásos díszerkély pompázik. A hatalmas fal márványmintázata keleti szőnyegre emlékeztet. Alatta fehér oszlopok sűrű sora tartja a lóheremintás csipkés, gótikus boltíveket. Különleges összkép!
A Doge palota hosszú térre (Piazetta) néz, amit a Szent Márk térrel két mesélő kő (hatalmas gránit oszlop) köt össze, amelyet 1125-ben a keresztes háborúból hozott magával Michieh doge.
A Szent Márk tér, Európa legszebb tere, három oldalán márványpalotákkal körülvett téglalap alakú tér. Negyedik oldalát márvány és arany kőcsipkékkel és sokszínű mozaikokkal díszített Szent Márk Bazilika zárja.
Szent Márk Bazilika. 828-ban Alexandriából Velencébe vitték Szent Márk evangélista holttestét és templomot emeltek tiszteletére. Leégett, újjáépítették, kibővítették. 1094-ben szentelték fel a monumentális, bizánci stílusban épült bazilikát. Öt kapuzata a kőfaragás mesterművei. A főoltár alatt Szent Márk ereklyéi vannak elhelyezve. A bazilikában a gyűjtőszenvedély nyomaival találkozhatunk: oda nem illő márványtömbök, egzotikus írások, kőfaragványok, aranyozott és márványdomborművek. Bizarr összetétele ellenére az összkép mégis fantasztikus. A templom falait Szent Márk evangélista hazahozatalának állomásai, eseményei díszítik. A szentély, a szószék, a kápolnák,, a kincstár neves művészek keze munkáját dicsérik.
VERONA
Rómeó és Júlia városa. Tipikusan középkori hangulatú város. Lőréses vörös tégla várfalak, X-XII. sz. -i bástyák, cakkos pártájú szögletes tornyok.
Szent Zénó Európa legnemesebb román temploma, az Aréna a legépebben maradt római amfiteátrum.
San Fermo Maggiore templom középkori hangulatú vöröstéglás szentélyével, magasba nyúló gótikus ablakaival, sok része még román stílusú. Egyhajós belsejét csúcsíves barna fenyőfa födém zárja. Egy fába faragott ?Feltámadás? a középkort, az "Angyali üdvözlet" a gótikát képviseli. Az új hajó alatt található a XI. sz. -i háromhajós románkori templom.
MILÁNÓ
Lombardia az etruszkok előretolt kereskedelmi állomásai. Kr. e. 587-ben az Alpokon keresztül a kelták elfoglalták egészen az Appenninekig. Kr. e. 225-ben jelentek meg a rómaiak. Hosszas csaták után, mely II. pun háború néven vonult be a történelembe, Róma teljes győzelmet aratott és a kelták beolvadtak a római népbe. A városok közül Milánó nagy jelentőségre tett szert. Kr. e. III. sz. végén Diocletianus alatt a Római Birodalom fővárosa lett. Itt bocsátotta ki Nagy Konstantin császár 313-ban a Milánói Ediktumot, amely a keresztény vallás elismerését jelentette.375-ben Ambrus (Ambrosius) lett Milánó püspöke, aki a várost a világ legjelentősebb püspökségévé fejlesztette. Halála után, a 387-ben megkeresztelt, Ágoston vallásfilozófiai művei mellett Milánó ragyogását és pompáját is megőrizte. Ambrust és Ágostont is szentté avatták.
Bizánc és a keleti gót királyság Róma örökléséért folytatott háborúskodásának következményeként, 568-ban longobárdok törtek be és létrehozták a longobárd hercegségeket Milánóban is. A longobárd uralomnak 774-ben lett vége.
Nagy Károly idején kialakult a feudális rend. Ennek alapján Milánó a keleti frank, a későbbi német birodalomhoz tartozott. Ekkor jött létre a Milánó-Como grófság és az idők során valóságos városállammá fejlődött. Ezt követően a városállamok állandó csatározásokat folytattak. 1093-ban Milánó vezetésével létrejött a Lombardiai Szövetség, melyet a pápa is támogatott. Majd évtizedes harcok kezdődtek a császárral. 1158-ban Barbarossa Frigyes legyőzte, majd 1162-ben feldúlta Milánót. 1183-ban a Konstanzi békében azonban kénytelen volt a lombardiai városokat elismerni.
Ismét kiéleződtek az ellentétek a pápák és a császárok között és a della Torrék Milánó urai lettek.1277-ben a Viscontiak kezére került szinte az egész Lombardia. A Viscontiak Milánó fénykorát teremtették meg. Giotto hercege letette a Milánói Dóm alapját és számos világi épületet is emeltetett (Erős reneszánsz hatás.).
1450-ben a Sforzák ragadták hatalmukba Milánót. Sforza (erőszakos) úgy lett Milánó ura, hogy feleségül vette az utolsó Visconti herceglányt. A mór Sforzával szemben 1499-ben XII. Lajos francia király (anyai ágon Visconti) igényt tartott Milánóra. 1513-ban újra független lett, de csak addig, amíg I. Ferenc francia király meg nem szerezte a franciáknak. Ezután V. Károly győzelmet aratott I. Ferenc felett és Lombardia a Spanyolországban uralkodó Habsburgok kezére került. Az utolsó Sforza herceg névleg még tíz évig uralkodott, de a spanyol uralom a stagnálás, hanyatlás idejét jelentette a kiváló Carlo Borromeo milánói érsek (1538-1584) fáradozása ellenére is, akit szintén szentté avattak.
A spanyol örökösödési háború eredményeként Lombardia az osztrák Habsburgoké, a lengyel örökösödési háború után a franciáké, majd az 1738-as bécsi béke után Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc kapja. Viszonylagos a nyugalom még a Kalapos király, II. József alatt is. 1796-ban Napóleon Lombardiát Franciaországhoz csatolta. Milánóban mostohafia, Eugene Beauharnais lett az alkirály.
1832-ben megkezdődött az olaszok szabadságmozgalma. 1848-ban kitört a forradalom Milánóban, amely öt napig tartott. Viktor Emánuel szövetséget kötött a franciákkal, akik lemondtak Milánóról, II. Viktor Emánuel Olaszország királya, Róma Itália fővárosa lett. Az ország területe az I. Világháború után Dél-Tirollal gyarapodott.
Dóm. Nagyságára nézve a római Szent Péter Bazilika után Olaszország második legnagyobb temploma. (A firenzei katedrális csak alapterületével és nem tömegével múlja felül.) Megelőzi a többi gótikus katedrálist, így a londoni Szent Pál Katedrálist is. 157 m hosszú, kereszthajója 88 m, középhajójának magassága 48 m, kupola-tornyáé 108,5 m. Az egész épület anyaga fehér márvány. 98 tornya van és még sincs tornya, mert tornyocskák és támpillérek ékesítik és a hajók kereszteződését koronázó 68 m magas kupolaszerű kiemelkedés fölé 108 m magasra nyúló karcsú huszártorony is csupán keskeny tűként hat a templom hatalmas tömbjén. Alapterülete 11.700 m2, szélessége 66-92 m között változik.3159 szobor tartozik az építményhez, ebből 2245 kívül. Ezekben a számokban nincsenek benne az ablakbéleleteket díszítő fél alakok, és külön kell számítani a tető 96 óriás figuráját.
A templomba lépve, mintha ős fenyvesben járnánk, az összbenyomás lenyűgöző áhítatot gerjeszt. Magasba szárnyaló terek fogadnak, a hatalmas üvegablakokon át ezer színben vibrálva szűrődik a fény. 52 tagozott pillér mindegyikének kerülete 12 m.
Hatszáz évig dolgoztak rajta, hat évszázad építőmesterei. Váza szürke márvány. "Öltöztetéséhez" fehér és enyhén rózsaszín márványt használtak. Rajta van az égbe törő francia és német gótika, a tágabb térhatású olasz építészet, a reneszánsz, a barokk stílus. A csúcsíves kontúrokkal és a függőlegesen égbe törő pillérvonalakkal súlyos díszítésű barokk portálok a klasszicista ablakok vízszintes vonalaival vitáznak. A pillérek dús faragványai a reneszánsz korát idézik. Egységesebb és tiszta gótikus képet nyújtanak a dóm oldalfalai, a 6-7 emelet magas mérműves ablakai és a szentély ezeknél is nagyobb bonyolult mintázatú ablakóriásai. A színes ablakok közül a legnagyobbat a magyar származású Giovanni Hajnal készítette.
A főhomlokzatot hat tornyocskákkal koronázott pillér 5 részre tagolja. Mind az öt részhez díszes kapuzat tartozik. Mind az öt kapun bejuthatunk. A kapuk fölött bibliai jeleneteket ábrázoló domborművek találhatók. A nagy középső ablak feletti mezőben bronz betűkkel áll a templom ajánlása "Marie Nascenti", Máriának, az újszülöttnek.
A bronz ajtószárnyak Nagy Konstantin Milánói Ediktumát, Ambrus püspök életét, Mária életéből jeleneteket, a Barbarossa éveket, a dóm dicsőséges történetét dokumentálják.
A belső tér nagyságát csodáljuk és csodáljuk a hatalmas boltozatot tartó pillérek nyugodt ritmusát. Az 52 pillér négy sorban húzódik a szentély felé. A pillérsorok 5 hosszanti és 3 kereszthajóra osztják a dómot. A középső főhajó kétszer olyan széles, mint az oldalsók. A dóm középpontja a fő és a kereszthajó találkozásának négyzet alakú tere. Fölötte tör az égnek a nyolcszögletű kupolatorony, melyet négy hatalmas boltív tart.
Jobb oldali hajó: 8 boltszakasz – Ariberto, milánói érsek szarkofágja – felette rézfeszület, a dóm építésének kezdete, ablakokban ótestamentumi jelenetek, Viscontiak síremlékeit, emléktáblákat, emlékműveket tartalmaz. A három utolsóban Pellegrininek egy-egy oltár remekét találjuk. A 8. -ban 1395-ből származó Mária szobor egyike a legértékesebb műtárgyaknak. Az ablakokban újtestamentumi jeleneteket látunk.
Kereszthajó: jobb oldalhajó déli szakaszán áll Giacomo Medici síremléke sok domborművel. A síremlék mögött 158 lépcsőn a templom tetejére jutunk. A síremlék fölött van a legszebb üvegablak János evangélista életéről, mellette kis oltár. Ellenkező oldalon Mária bemutatása oltár áll a XVI. sz. -ból, mellette Szent Bertalan szobra. Ablaka lóhere alakú prófétai mellkép, a legrégebbi eredeti ablakrészlet. A főoltárral szemben kör alakú bronzkorlát a kripta felső nyílása. Bal szárnyon két oltár áll: Szent Tecla az oroszlánokkal (1754) és a Keresztrefeszített Krisztus a szentekkel (1594). Az ablakok Szent János életét mutatják. A kereszthajó középső hajója a barokk kápolna. Előtte 7 ágú gyertyatartó (Trivulzió kandeláber), mellette Szent Katalin oltár.
Szentély: a főoltárt patkó alakban10 pillérrel részekre osztott, fallal övezett kórus öleli körül. Ez választja el a még nagyobb szentély körüljárót (Pellegrini-Tibaldi). Orgona, két szószék, a barokk főoltár V. Márton pápa által felszentelt1418-ban felszentelt eredeti főoltár. Később angyalokkal díszített baldachinnal egészítik ki. A főoltár mögött őrzik Krisztus keresztjéből származó Szent Szöget, amelyet Ambrus püspök talált meg Nagy Konstantin hagyatékában. A belső pilléreken Mária életét ábrázoló domborművek láthatók. Innét a sekrestye nyújtja a dóm kincseit. Majd a kincsek után Szent Ambrus idejéből származó márványtáblát látunk, a kezdet és a vég szimbólumát, Pieta, két angyal, utolsó ítélet, keresztre feszítés, Keresztelő Szent János, Mária a gyermek Jézussal.
Bal oldali hajó: elején oltárok, majd Szent Ambrus életének jelenetei, angyali üdvözlet, Sforza nyolc apostol vörös márvány domborműve, Pellegrini keresztelő kútja, Capri festett üvegablakai, napóra.
A Kripta Pellegrini-Tibaldi terve, Borromeo Szent Károly síremléke, hegyi kristály.
Teraszok: Márványablakokkal borított teraszok, szobrok, tornyocskák, girlandok, oromzatok, ereszek fantasztikus birodalma. Figyelemre méltó Éva, Ádám szobra (Solari). A legmagasabb torony az aranyozott Madonna szobor (G. Antonio Amadeo).
Scala. Giuseppe Piermarini építette 1776-78-ig a S. Maria della Scala templom helyén. A templomot egyik Visconti feleség, Regina della Scala emeltette, innét a név.
Az Operaházat 1778. augusztus 8-án nyitották meg. Klasszicista stílusú homlokzata csekély magassága ellenére is arányos és elegáns. A homlokzat közepén a háromszögletű orommező (timpanon) domborművén a diadalkocsit hajtó Apolló látható.
A 3000 nézőt befogadó színháztermet 1830-ban további díszítésekkel gazdagították A II. Világháborúban bombatalálat érte. 1946-ra eredeti állapotára állították helyre.
A tér közepén áll Leonardo da Vinci szobra (készítette P. Magni 1872). Talapzatának négy sarkán Leonardo milánói tanítványainak szobra áll.
Sforenzo palota. A város legjelentősebb építészeti alkotása. A milánói hercegek rezidenciája hatalmas négyzetes alapú építmény, melyet árok és zöld övezet vesz körül. Elsőként a Viscontiak építették, utódai bővítették. 1447-ben lerombolták, majd Francesco Sforza újjáépítette (Pietro Averlino Filarete építése vezetésével) védelmi céllal, amely egyre inkább hasonlított palotára. Sforza halála után kiváló festők, szobrászok szépítették. Lodovico il Moro idejében a Sforza kastély a reneszánsz legragyogóbb, legelegánsabb, legművésziebben berendezett hercegi székhely. (Itt dolgozott Leonardo is!)
Az utolsó Sforza ivadékok és a franciák kezén elveszítette pompáját, végül katonai objektum maradt. A II Világháborúban súlyosan megrongálódott, de sikeresen helyre állították.
A palota parkja 47 hektár. Itt látható Napóleon lovas szobra, Művészetek Palotája, Aréna (amfiteátrum utánzat). A park tornya 108 m magas.
Galéria. Milánó szalonjának is nevezik elegáns üzleteiről és kávéházairól. Kereszt formájú hatalmas galéria hosszabbik ága 195 m, a rövidebb 105 m, kupolájának magassága 50 m. 1875-77-ig építették Giuseppe Mengoni tervei szerint. Fő kapuja a Dóm térre vezet.
Santa Maria della Grazie templom. 1463-ban Guinforte Solarit megbízta a domonkos rend, építsen templomot és kolostort a hajdani Madonna della Grazie helyén. A nyeregtetős templom homlokzata lombardiai gótikus stílusú, ezzel szemben a Bramante-féle díszes márványkapuzat reneszánsz. Az épületkomplexum műremek. Leonardo és iskolájához tartozó művészek alkotásai dístítik. A faragott, intarziás széksorok 1470-1510-ig készültek. A kolostor főbejáratából a nagyterembe jutunk, ahol láthatjuk az Utolsó Vacsora falfestményt. A 9x4,5 m-es festmény ma már töredezett, kopott, mégis páratlan élményt nyújt. (1943-ban bombatalálat érte a refektóriumot, a festmény csodálatos módon nem sérült meg.
Szent Ambrus Bazilika. A város egyik legrégibb temploma. 379 és 387 között épült. Szent Ambrus alapította. Az észak-itáliai román templomok prototípusa. Fafaragással díszített kapun jutunk be az előudvarba. Árkádos nyitott folyosó visz a bejárathoz. A három hajós bazilika fenséges és misztikus.
A főhajó jobb oldali pillérén IX. Pius pápa szobra, bal oldalon XIII. sz-i freskó, Madonna a gyermek Jézussal valamint "Ambrus és egy donátor" látható. A hajó közepénkét oszlop van. A bal oszlop tetején keleti eredetű aranykígyó látható. Az utolsó bal oldali oszlop előtt áll a XI. sz-i gyönyörű szószék, amelynek domborműve az utolsó vacsorát ábrázolja. A szószék alatti szarkofág Nagy Teodorik hadvezér és felesége földi maradványait őrzi. A szarkofág domborművei a 12 apostolt ábrázolják.
A jobb oldalhajóban, pillérek között, kápolnák állnak. Ezek közül a negyedik a Szent Savina kápolna, mely V. sz.-i szarkofágból készült. Az utolsó pedig a Szent György kápolna, amely XVI. sz.-i freskókkal díszített.
A szentélyben 8,9 m maga baldachin vörösporfir oszlopokon áll. Négy oldalán kék mezőben arany domborművek evangéliumi jeleneteket ábrázolnak. Szemközt Krisztus adja át a kulcsot Szent Péternek, könyvet Szent Pálnak, jobbra Szent Benedek két imádkozó alak között, balra a Madonna, hátul Szent Ambrus, amint átveszi a cibórium modelját.
A drágakövekkel, gyönggyel, zománccal díszített aranyozott oltárt 835-ben ajándékozta II. Angilbert érsek. Eleje Krisztust ábrázolja az apostolok között, hátulján Ambrus életének jelenetei láthatók.
A boltozatot mozaik díszíti. Az oldalsó jelenetek Szent Ambrus látomásait ábrázolják.
A szentélyből megyünk le a kriptába. Itt találjuk Szent Ambrus csontmaradványait egy 1897-ben készült ezüst urnában. Másik oldalon látható Szent Ambrus V. sz-i mozaik portréja. Ebből az időből maradt fenn a kápolna apszisa is.
A bal oldalhajóban van Nagy Károly fia, Kis Pipin szarkofágjának fedele.
Kívül négy, fatörzshöz hasonló oszlop áll. Itt épült volna Lodovico il Moro kápolnája, de a hatalomfosztás miatt ez elmaradt. Ez a Portico della Canonica. Innét lépcső vezet fel a Szent Ambrus Múzeumhoz. Itt találhat egy IV. sz.-ból fennmaradt ágy, amely Ambrusé volt.
A bazilika oldalához hatalmas épületkomplexum tartozik. Ez a kolostor, amelyet 789-ben a bencések alapítottak. A XVI. sz.-ban a bencések helyére cisztercitákat telepítettek. 1797-ben kórházzá alakították. 1932 óta Katolikus Egyetem. A templom homlokzata előtti téren áll az Ördög Oszlopa (Colonna del Diavolo). Egyedülálló korinthoszi oszlop. A legenda szerint az ördög, mivel nem sikerült megkísértenie Szent Ambrust, szarvaival haragjában két mélyedést vágott bele.
S. Simpliciano Bazilika. A bazilika Milánó egyik legrégebbi temploma. A feltevések szerint Szent Ambrus alapította a IV. sz.-ban.
Bernardino alle Osse templom. A XII. sz.-ban épült, leégett, 1750-ben újra építették. Legérdekesebb része a templomhoz jobbról csatlakozó Csontház, melynek falait emberi csontokból összeállított morbid dekoráció borítja. A legenda szerint a csontok azoknak a katolikus vértanúknak földi maradványai, akik Szent Ambrus idején az ariánusokkal folytatott háborúskodás során vesztették életüket.
S. Nazaro templom. Eredetileg itt is egy Szent Ambrus által állíttatott bazilika állt, de 1075-ben leégett. Helyette újat építettek.
TORINO
Kis hegyi tartomány. Bourbon és Habsburg nagyhatalmak közötti harc egyre értékesebbé váló része. Emanuelle Filiberto herceg 1562-ben a francia Alpokból Torinóba helyezte székhelyét. Ekkor kezdett Savoya olasz állammá válni. Torino alaprajzában, beosztásában megőrizte a római erődítmények vonalzóval kimért szögletességét.
A XVII-XVIII. sz.-ban vált nagyvárossá. Inkább franciás, mint olaszos. Jellege kissé szürke, pedánsan pontos, mértéktartóan józan, mint a piemonti munkások és parasztok. Két nagy barokk mester ad különleges képet ennek a józan városnak: Guarini (1624-1736) theatinus barát, a kor zseniális építésze (Modenából származik) és Juvara (1685-1736), aki merész lendületű kupolákkal látta el a dómokat (szicíliai). Végül a XIX. sz. szertelen építésze Antonelli monstruózus műve a Mole Antonelliana úgy emelkedik a város fölé, mint a párizsi Eiffel torony.
Palazzo Reale. A torinói hercegek, szárd királyok, olasz tróni dinasztia családi fészke. Kívülről kaszárnyaszerű, belül barokk és rokokó pompa. Itt látható Európa legnagyobb fegyver gyűjteménye, többek között Savoyai Jenőé is. Rajzgyűjteményében őrzik Leonardo egyetlen hiteles (vörös kréta) önarcképét.
San Lorenzo templom. 1632-ben Guarini atyát hívták az építésére. Nyolcszögletű, csillag alakú, domborodó-homorodó falaira remek barokk kupolát emelt. Minden forma hullámzik, mintha élni akarna. Itt épült a dóm San Giovanni reneszánsz épülete. Szentélye meghosszabbítására Guarini szeszélyesen különös alakú, a hindu-maláj templomokra emlékeztető, kőkupolát emelt.
1694-ben II. Vittorio Amadeo herceg pompás kápolnát építtetett a Szent Lepel számára, melyet folyosó köt össze a palotával és kettős lépcsősor a székesegyházzal. Ennek oltára fölé helyezték a fahengerre göngyölt, ezüstkazettába zárt, leplet befogadó rácsokkal elzárt ereklyetartót.
Három kulcs együttesen nyitja: 1. kulcs az olasz király, 2. kulcs a torinói érsek, 3. kulcs a kinevezett őr. Umberto (1983-ban portugáliai száműzetésben meghalt) a Szentszékre hagyta a tulajdonjogot, melyet II. János Pál pápa elfogadott.
1578-tól őrzik a leplet Torinóban. A II. Világháború alatt Montevergine bencés kolostorban őrizték 6 esztendőn keresztül.
1978-ban volt 400 éve, hogy a leplet a torinói Szent János dómban helyezték el. Ebben az évben kivették a zárt ereklyetartóból és kiállították közszemlére. Ekkor kapott engedélyt egy 36 tagú tudományos bizottság is, hogy felülvizsgálják az ereklye valódiságát és eredetét. A bizottság tagjai kiváló történészek, teológusok, orvosok, biológusok, kémikusok és fizikusok voltak. 1981 őszéig számos újság és TV-adás közölt beszámolókat a munkájukról.
A Szent Lepel rövid története. Kr. u. 33-ban kerülhetett Jeruzsálemből Edesszába (Urfa a mai Törökország keleti részén) Abgár király gyógyulására. A 72 tanítvány egyike vihette oda a kendőt "a Megváltó képmásával" Abgár királynak, aki súlyos beteg volt. Miután a király megérintette a "szent kendőt", meggyógyult és mint hívő meg is keresztelkedett.
Kr. u. 51-ben, a keresztényüldözéskor, elrejtették a város egyik kapumélyedésébe és ott maradt befalazva 500 évig.
525-ben egy földrengés után megtalálták, és a bizánci csapatok elvitték Konstantinápolyba. Itt a bazilika főoltárán lett elhelyezve "Krisztus képmása, amit nem emberi kéz alkotott".
1204-ben a keresztes vitézek Franciaországba vitték. Ettől kezdve a savoyai hercegség, később az olasz királyi ház tulajdona lett. A chambéryi várban ezüst ládában tartották. 1532-ben itt érte a tűzvész. Mire kimentették az ezüst láda megolvadt az egyik sarkán és szimmetrikusan lyukakat égetett az összehajtogatott lepelben. A chambéryi apácák befoltozták. 1578-ban vitték ünnepélyesen Torinóba. Felelős őrzője ezentúl a mindenkori torinói érsek lett.
Az első fényképet 1898-ban Secondo Pia ügyvéd készítette, amikor kiderült, hogy a kendőn lévő elmosódó foltok egy megdöbbentően tökéletes kép negatívját alkotják.
Jézus kereszthalálának 1900-éves emlékét az Egyház 1933-ban ünnepelte. Ez év március 25-én XI. Pius pápa meghirdette a Szentévet és ugyanakkor megbízott néhány szakembert, hogy alaposabban vizsgálják meg a turini lepel eredetét. Ekkor készítették az első részletes fényképeket és nagyításokat is. Minden jel arra mutatott, hogy a lepel nem hamisítás, hanem valódi halottaslepel, amelybe egy keresztrefeszített férfit temettek.
1983-ban elhúnyt a Savoyai-család utolsó tagja, Umberto volt olasz király és végrendeletében a Vatikánra hagyta az ereklyét. II. János Pál pápa elfogadta és elrendelte, hogy továbbra is a torinói székesegyházban őrizzék.
Az utolsó 400 évben 20-21 pápa vallotta sok püspökkel, hogy a turini lepel azonos azzal a kendővel, melyről Szent János beszél evangéliumában (Jn 20,7). Valódiságát senki sem tudta megcáfolni. XI. Pius pápa is csatlakozott elődei meggyőződéséhez és egy külön imát írt az értékes ereklye tiszteletére. Ezzel az imával zárta le a szentévet 1934. március 30-án, nagypéntek délután:
Urunk, Jézus Krisztus! E lepel által, mely szent testedet takarta a kereszthalál után, földi életed és nagy szereteted látható jeleit hagytad ránk. Kérünk Téged, megváltó szenvedésed érdemei által, amiről a lepel tanúskodik, adj nekünk is részt örök dicsőségedben a feltámadás napján! Ki élsz és uralkodol most és mindörökké. Ámen.
A leplet többször vizsgálták "tudományosan". Néhány kijelentés a lepelről:
- Az egész leplen csak eredeti, valódi vérfoltok vannak.
- A diapozitív képeknek az űrkutatásban használt VP-8 berendezéssel történt vizsgálatakor a holttest térbeli alakja, mint egy dombormű jelent meg. Tehát nem festmény!
- 182 cm magas, kb. 40 éves férfi volt a lepelbe burkolva. Megegyezik azzal a ténnyel, hogy időszámításunk Krisztus születése utáni 7. évvel kezdődik.
- A III. sz. -ig több száz embert végeztek ki keresztre feszítéssel. Köztük azonban csak egy volt, akit kivégzés előtt megkorbácsoltak, tövissel koronáztak, és akinek oldalát lándzsával átszúrták, miután látták, hogy kilehelte lelkét.
- A haj és szakálforma a galileai tanítók ismetető jele. Válla véresre van horzsolva a kereszt gerendájától, térde a többszöri eleséstől tele van horzsolásokkal, sebekkel, a hátán lévő sebek nyomába pontosan beleillik a római korbácsokra erősített fémgolyó.
- Három szeggel feszítették fel: két szeget a kéztőbe a csuklóizület közé, a harmadikat, a két lábát egymásra fektetve a lábfejbe ütötték.
- A mellkas jobb oldalán, az 5. és a 6. borda között 8 cm hosszú és 2 cm széles ovális sebhely látható. A lándzsadöfés nyoma, melynek hegye a jobb felső szívkamrába talált. Friss vér és vizenyő folyt belőle (Jn 19,34). Az orvosok szerint a keresztre feszítettek tetanusz görcsben és fulladásban haltak meg.
- A test kb. 33 órát pihent a lepelben.
- Barbara Frale, a vatikáni levéltárban dolgozó történész tavaly (2009) azt a meglepő felfedezését közölte, hogy görög, arámi és latin nyelvű feliratot talált a leplen. Sikerült megfejtenie a szöveget: "Tiberius császár uralkodása alatt a názáreti Jézust, akit kora este levettek, miután egy római bíró halálra ítélte, mert bűnösnek találta a zsidó hatóság, ezennel el kell temetni azzal a kötelezettséggel, hogy családjának egy év letelte után át kell adni."
Pápák nyilatkozatai:
- "Eddig még senki sem láthatta ilyen világosan s elevenen ennek a megkínzott és keresztre feszített embernek alakját, akinek még összetört s véres arcáról is emberfeletti erő és méltóság sugárzik."
- "A turini lepel megrázó erővel mutatja ma nekünk Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és feltámadásának tényét is. Mindaz, amit látunk, pontosan megegyezik az evangéliumok beszámolóival."
- "Aki elmélyedve tudja szemlélni a turini leplen látható arc fenséges vonásait, megérzi, hogy ez az arc némán is hirdeti hitvallásunk alapvető igazságát: Feltámadt a harmadik napon! Hiszek a feltámadásban és az örök életben!"
Bosco Szent János, a szalézi rend alapítója. 1815. augusztus 16-án Becchi-ben született szegény, földműves szülők gyermekeként. Két éves korában édesapját. Édesanyja, Margit mama – akit azóta boldoggá avattak – állandóan tanítgatta fiát, hogy Isten jelenlétében éljen. Többek között ezek voltak mondatai: "Isten lát téged, ismeri legtitkosabb gondolataid. Jelen van mindenütt", "Nézd, életünk nagyon rövid, olyan kevés időnk van jót tenni.", "Minden pillanat kincs!".
Kilenc éves lehetett, amikor prófétai álmot látott: Egy nagy udvaron találta magát, ami tele volt vidám, nevetgélő fiúkkal, de közülük sokan átkozódtak, szitkozódtak. Ekkor szidással és ütlegeléssel akarta lecsillapítani őket, de megjelent egy méltóságos férfi arc, aki úgy ragyogott, hogy alig tudott ránézni és azt mondta Jánosnak: "Állj élére ezeknek a fiúknak és jósággal, szeretettel és ne ütlegeléssel tedd őket barátaiddá!" János zavarban volt és azt mondta: ő tudatlan gyermek. "Adok neked egy mesternőt, ő majd megtanít mindenre." Ebben a pillanatban egy méltóságteljes hölgyet látott, aki megfogta a kezét, és amikor felnézett a fiúk helyén mindenféle állatot látott, köztük vadállatokat is. A hölgy kérte, nézzen körül, legyen alázatos, erős és bátor, mert ami az állatokkal történik, azt kell tennie e gyerekekkel is. Ismét körül nézett és az állatok helyén szelíd bárányokat látott, akik vidáman bégettek, ugrándoztak, mintha a férfi arcot és a hölgyet köszöntenék. Sírni kezdett, mert nem tudta, mit jelent ez, de a hölgy a fejére tette a kezét és azt mondta: "kellő időben mindent megértesz". Az Úr azt mondta: "Fogj hozzá most rögtön az ifjúságot tanítani!"
János ezt a falubeli gyerekekkel kezdte. Tanította őket a katekizmusra, elvitte őket az istentiszteletre, imádkozta velük a szentolvasót és a szentbeszédet szóról-szóra elismételte nekik. Mindenféle bűvészmutatvánnyal magához édesgette társait. (Igazi bűvész, akrobata, kötéltáncos volt, amit ellesett a mutatványosoktól.)
Ahhoz, hogy pap lehessen tanulnia kellett. Mostoha bátyja hallani sem akart róla, így dolgoznia kellett. Kávéházban sütni-főzni tanult, szabónál varrni, azután kovács és lakatos segéd is volt.
Éjszakánként olvasott. Amit egyszer figyelmesen elolvasott azt szóról-szóra elmondta. Zenét is tanult.
Tizenhat éves korában felvételét kérte a szemináriumba. Ingyenes helyet kapott. Tetőtől talpig mások öltöztették fel.
Szívének nagy vágya 1841-ben teljesült: pappá szentelték. Jelmondata: "Lelket adj nekem, Uram, minden mást vegyél el tőlem!"
Pappá szentelése után Torinóba ment, lelki vezetőjének, Cafasso Józsefnek Teológiai Konviktusába, internátusba, hogy tovább képezze magát. Itt nagyon megrázta azoknak a környező falvakból beáramló fiataloknak a sorsa, akik munkát nem találva, szülők és otthon nélkül csavarogva testileg-lelkileg lezüllöttek.
1841. december 8-án misére készülve a sekrestyébe egy kíváncsi fiú benyitott, akit a templomszolga ütlegeléssel akart elzavarni, de Don Bosco nem engedte. A 16 éves, vallásilag teljesen tudatlan fiút megtanította a keresztvetésre és néhány alapvető hittani ismeretre. Ez az oktatás volt Don Bosco nagy művének születésnapja, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, december 8-a.
A következő vasárnap ez a fiú 5 társát, február 2-án 20 társát hozta el. 1842. március 25-én már harmincan, 1846. március 25-én már 400-an voltak, akik eleinte csak vasárnap gyűltek össze Torino valamelyik templomában. Később naponta találkoztak. Tanította őket, játszott velük, de a tél beálltakor szinte mindenünnen elküldték őket.
1846-ban növendékei sírni látták. Szomorúan ment a réten és egy fénysugárra lett figyelmes. Nagy templomot látott, kupolája körül fény, benne arany felirat: "Itt az én házam, innét sugárzik ki majd dicsőségem". Következő éjjel álmot látott társasága alapításáról és jövőjéről. Kibérelte, később megvásárolta a rétet, rajta egy pajtával. Itt rendezett be esti iskolát. A legtehetségesebbeket maga képezte ki a többiek tanítására. Tanoncműhelyeket alapított, műve egyre nagyobb lett.
Munkáját nehezítették, őt bolondnak tartották, de túl járt az eszükön. Működése idején Olaszországban egyházellenesség uralkodott. Bemutatkozó látogatást tett a kormánynál. Megnyerő lénye, félelmet nem ismerő magatartása meghódította a minisztereket.
Zsebében 40 centessimóval (fillérrel) kezdte el építeni a Segítő Szent Szűz Bazilikát, ami akkori pénzben egymillió lírába került.
Don Bosco hatalmát a szívek fölött, helyesebben Isten hatalmát Don Bosco által szemlélteti az, amikor 1855 húsvétján egy kivételével az Állami Javítóintézet fiatal lakói szentségekhez járultak. Kirándulni akarta vinni őket, de csak őrökkel akarták engedni. Nem kért őröket, elvitte a 300 fiút kirándulni és egy sem szökött meg.
Életének utolsó éveiben testi szenvedései valóságos vértanúvá tették, szembetegség, hátfájás, álmatlanság kínozta. Testi erejének utolsó cseppjeit az Isten és az ifjúság felülmúlhatatlan szeretetéből fakadó fáradhatatlan munka emésztette fel. 1888. január 31-én halt meg.
"Fiainknak tekintsük azokat, akik irányításunk alatt vannak. Álljunk szolgálatukba, mint Jézus, aki engedelmeskedni jött, nem parancsolni".
"Igen súlyos esetben többet ér, ha alázattal Istenhez esedezünk, mintha szavak özönét zúdítjuk a vétkesre. Ezek csak megsebzik a lelket és semmi hasznára nincsenek". (Írta leveleiben.)
Tagadhatatlan bizonyítékok tanúskodnak csodatetteiről, jövőbe látásáról. Úgy olvasott a gondjaira bízottak lelkében, mint egy könyvben. Derű sugárzott lényéből. Utcagyerekek ezrei örömmel teljesítették kívánságait.
Az általa 1859-ben alapított Szalézi Szent Ferenc Társulat feladata a nevelés és missziós tevékenység. Még életében már hatezer fiatal választotta a papi hivatást és ezerkétszáz kérte felvételét a társulatba. Műve a XIX. sz. legnagyobb egyházi alkotása.
1934-ben szentté avatták.
Szaléziak rendje. Alapító jelmondata: "Adj nekem lelket, végy el minden mást!".
Első rendben segítője édesanyja volt. Az elhagyott, szegény, veszélyeztetett fiúkat nevelő és velük foglalkozó segítőket Szalézi Szent Ferencről nevezte el, Szalézi Szent Ferenc Társaság.
A másik rendet Mazarello Máriával együtt alapította a lányok megmentésére és nevelésére, ez a Segítő Szűz Mária Leányai Társaság nevet kapta.
A rendek mellett létrejött a szalézi munkatársak széles hálózata is, ez a Szalézi Munkatársak Jámbor Egyesülete, melynek célja az ifjúság oktatása, nevelése, a nem hívők evangelizációja.
Don Bosco ezen hármas hadseregének ma több tízezer tagja van. Hivatalosan 1859-ben alakult. 1874-ben végleges pápai jóváhagyást kapott.
A magyarországi első tag 1901-ben tette le fogadalmát. Az első intézet 1913-ban nyílt meg Péliföldszentkereszten. 1950-ben a rendnek 250 tagja volt.
1989 őszén kezdték meg újra működésüket az Orosházán, Balassagyarmaton, Szombathelyen és Újpesten. Megnyílt noviciátusuk is.
A Egri Egyházmegyében legfontosabb központjukat Mezőnyárádon létesítették 1937-ben. Ide költözött a noviciátus, új fogadalmasok rendtagokat fogadott és itt töltötték az úgynevezett hároméves tirociniumot is. Borsodnádasdon a Lemezgyár lelkészsége lett apostoli életük központja. Miskolcon a Szent István plébánián, a vasútvidéken, a sivár külvárosban kezdtek.
Jelenleg férfi közösség nincs egyházmegyénkben. Miskolcon és Egerben vannak szalézi nővérek, akik kollégiumot, iskolát vezetnek.
Kazincbarcikán Don Bosco Általános, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiumot működtetnek.
Savio Szent Domonkos (1842-1857) Don Bosco tanítványa volt. Tizenöt éves korában halt meg. 1954-ben avatták szentté.
1842. április 2-án született Riva di Chieriben, Piemontban. Apja Carlo Savio földműves, később kovácsmester, anyja Rosa Brigida Agagliate varrónő. Családjával szegénységben éltek. 1844-ben a család Murialdóba költözik. Domonkos jelleme már itt kitűnt, ahogyan a helyi káplán elmondta, már gyerekként is igen mély vallásos meggyőződéssel rendelkezett és volt benne valami eredendő bölcsesség. 1848-tól járt iskolába, a tanítója a helybeli káplán volt. 1849. április 8-án a mindössze hétéves Domonkosnak a helyi káplán megengedte az első áldozást, annak ellenére, hogy ekkoriban 12 évesen szoktak csak áldozáshoz járulni a gyerekek. Domonkos hétévesen írta le mintaértékű elhatározását, mely azóta sok keresztény fiatal jelmondata lett: "Inkább meghalok, semhogy bűnt kövessek el." A család 1853-ban a Torinóhoz közeli Mondonióba költözött. Domonkos 1854. április 13-án bérmálkozott. Helyi tanára javaslatára 1854. október 3-án megismerkedett Don Boscóval. Domonkos és Bosco János olyan mély benyomást tettnek egymásra, hogy 1854. október 29-én Domonkos belépett Bosco valdoccói oratóriumába. Bosco kiváló képességű fiúnak ismerte meg őt, aki kimondott vezéregyénisége a fiataloknak és ezért gyakran bízott rá más fiatalokat is. 1855. szeptember 8-án két társa egymás családját sértegette, majd párbajozni szerettek volna. Domonkos ezt úgy akadályozta meg, hogy megkérte, teljesítsék egy kérését, amibe a fiúk belementek. A fiúk közé állt egy kereszttel és azt mondta nekik: "Azt akarom, nézzetek erre a keresztre, aztán dobjátok énrám a követ, és hangosan mondjátok: Jézus a keresztfán megbocsátott a gyilkosainak, de én bűnös ember, ezzel a gyalázatos bosszúval meg akarom őt sérteni."
1855. szeptember 8-án egy kinyilatkoztatás alapján rátalált egy haldokló nőre és papot hívatott hozzá. 1856. június 8-án megalapította a Szeplőtelen Fogantatás Társaságát néhány hasonló lelkületű fiúval. Ezen év nyarán megbetegedett, majd rövid időre hazatért. Kinyilatkoztatás alapján beteg édesanyjáért a Szent Szűzhöz imádkozott. Édesanyja felépült. 1857 januárjában Domonkos állapota súlyosbodott. Március 1-jén az orvosai azt tanácsolták, hogy hagyja félbe tanulmányait. 1857. március 9-én halt meg.
Maga Don Bosco írt életéről egy tanulmányt, amely később fontos alapot képezett a szentté avatásnál. 1908-ban indult meg a szentté avatási per, melyben 1933-ban elismerték érdemeit. 1950. március 5-én boldoggá avatták, majd rá négy évre 1954. június 13-án XII. Piusz pápa szentté avatta.
Gardai Királynő (La Regina del Garda; 1510-2010)
A Garda tótól nem messze lévő Mária kegyhely, mely most ünnepli 500 éves évfordulóját. Gardai Királynőnek nevezik a kicsi madonnát, melyet a Santuario Madonna del Frassino templomban őriznek.
Története: Egy földműves éppen a földjén dolgozott, kapált, ásott, amikor a földből kifordított egy 14 cm nagyságú, kőből faragott Mária szobrocskát, jobb karjában a kisdeddel. Hazavitte, szépen megtisztogatta és elhelyezte a házában. Másnap reggel, mikor felébredt, sehol sem találta a szobrocskát, pedig a házában aznap senki sem fordult meg sem szomszédként, sem vendégként. Azonnal kiment a földjére és csodálattal vette észre, hogy a kicsi szobrocska egy a mezőn álló fa közepén helyezkedik el, alatta pedig egy kígyó emelkedik. Odament a Madonnához, szép óvatosan leemelte. A kígyó meg sem mozdult, nem bántotta a földművest. Ekkor a földműves elvitte a templomba a szobrocskát, ahol imádkoztak közbenjárásáért, és csodálatos gyógyulások követték egymást. Egy fából készült ereklyetartót készítettek a Madonnának és oltárra helyezték, amely oltárt Kis Madonna oltárnak neveztek el. A gyógyulások ma is tartanak és a jubileumi év folyamán már eddig is sok olyan zarándok kereste fel a kegyhelyet, akik tanúságot tettek gyógyulásukról.
Rotondo 2009
A zarándoklat ideje: 2009. augusztus 25-28.
Az útleírás helyett - a teljesség igénye nélkül - álljon itt néhány irás Pió atyáról.
PIO ATYA
(1887-1968)
KORUNK TITOKZATOS SZENTJE
Szent Ferenc óta az egyetlen teljesen stigmatizált férfi egy kapucinus barát volt, Pio atya, aki alázatos életének nagy részét Itáliában, a San Giovanni Rotondo kolostorban, töltötte, és 1968-ban halt meg.
1915-ben, 28 éves korában hosszú meditációjából szúró fájdalomra eszmélt, melyet kezében érzett. 3 évvel később éppen Szent Ferenc stigmáiról emlékezett meg egyedül, amikor éles sikolyára lettek figyelmesek rendtársai. Eszméletlenül találták, Krisztusnak mind az öt sebét magán viselte, s igen erősen vérzett. Könyörgött, hogy tartsák a dolgot titokban, azonban híre ment a történteknek. Minden alkalommal, amikor mise közben felemelte az oltári szentséget, extázisba esett, s bőven folyt vér a sebeiből. Csak nehezen és nagy fájdalommal tudott mozogni, ennek ellenére megpróbált visszavonultan élni, s elrejteni a kezeit.
A gyermek
Pietrelcina a dél-olaszországi tartomány falusi lakóinak piaca, mintegy ötezer lakossal. 1887. máj. 25-én itt született a Forgione család kis fia, a későbbi Pio atya. Egyszerű kicsi házuk a betlehemi szegénységre emlékeztetett. A következő napon a város Angyalos Boldogasszony templomában keresztelték meg az újszülöttet és a Ferenc nevet adták neki. Az első stigmatizáltat, Asissi Szent Ferencet kapta védőszentül és példaképül.
Atyja, Orazio Forgione földműves volt. Szorgalmasan dolgozott, hogy családjáról gondoskodjék. Anyja, Maria Giuseppina de Nunzio, derék, okos asszony. A kis Ferenc gyengéden ragaszkodott hozzá. Ő pedig örült kis fia gyermeki ártatlanságának és koránérő jámborságának. Isten Ferencen kívül még négy gyermekkel áldotta meg házasságukat.
Se atyjuk, se anyjuk nem tudott írni, olvasni. Akkor még Olaszországban nem vezették be az általános tankötelezettséget. A szülők azonban gyermekeiknek jobb jövőt akartak biztosítani.
Egyik nap a forró itáliai napsütésben a szántóföldön dolgozott a Forgione család. "Francesco - szólította meg az apja az alig hatéves fiát - téged megóvlak a nap hevétől". "Hogyan érted ezt, Édesapám?" - kérdezte a kis fiú. - "Iskolába küldelek."
Ferenc egyszerű földműves embernél sajátította el az írás és olvasás alapelemeit.
Majd Don Doméhez, egy kilépett paphoz járt iskolába. Nála azonban egyáltalán nem boldogult. Az ártatlan gyermek agya a bűnös viszonyban élő pap jelenlétében teljesen bezárult és képtelen volt bármit is felfogni. A mester hamarosan közölte az édesanyjával: "Nem érdemes ilyen ostoba kölyköt taníttatni". Az édesanya közölte Ferenccel a tanító véleményét. "Ha én ostoba vagyok - fakadt ki az egyébként szerény és szótlan fiú - ő se sokkal okosabb nálam, mert bűnben él".
Tehát a tanulásnak vége. Nincs több óra. Ferencet hazavitték. Szomorúan leült a küszöbre és keservesen sírt. Atyja még ötven évvel később se tudta visszafojtani könnyét, amikor halálos ágyán az esetet elbeszélte.
Utolsó kísérletképpen Cavacco mesterhez íratták be. Nála szépen és gyorsan haladt előre. Néhány hónapi tanulás után édesanyja örömmel hallotta a mester dicséretét: "Rövidesen fia tanít engem, nem én őt". Cavacco mester szabadgondolkodó volt. Ferenc a serdülőkor válságában sokat szenvedett miatta is. Mindkét tanítójáért sokat imádkozott és keményen vezekelt. A bukott papot hódította meg elsőnek Istennek. A gondviselés úgy intézte, hogy ő állhatott a bukott pap halálos ágyánál és Istennel megbékélten karjában halt meg.
Ferenc gyorsan haladt a tanulásban. Hamarosan felvételi vizsgát tehetett a ferencesek előkészítő iskolájában. Iskolatársai és tanárai is szerették őt. "Ez a fiú - mondogatták róla - nemcsak ismeri, de meg is tartja a szabályt."
1903-ban felvették a Kapucinus Rendbe. Sírva búcsúzott hazulról. Anyja megfogta kezét, és halkan súgta a fülébe: "Fiam, szívem meghasad. De ne törődj velem. Kövesd hivatásod".
1903. január 25-én öltözött Szent Ferenc fiainak barna ruhájába. Ettől kezdve Pio testvér lett a neve. Megkezdte a próbaévet.
A szerzetes növendék
A próba év nehéz és kemény volt. De Pio testvér kitartott. Senki nem emelt kifogást ellene. Kezdettől fogva az áldozat és az engesztelés eszméje irányította a lelkiélet útján. Ezért ne lepődjék meg senki, hogy a papsághoz vezető úton sok-sok nehézség, akadály tornyosult előtte és nem egy rendkívüli jelenség jelentkezett életében.
Miután a próbaévet szerencsésen befejezte, bölcseletet tanult. Majd rendtársa, Ágoston atya irányításával megkezdte hittudományi tanulmányait.
Már akkor jelentkeztek nála a rendkívüli jelenségek. Gyakran támadta az ördög: gúnyolta, szidalmazta, ütlegelte. Napokon, sőt heteken keresztül - a szent ostyát kivéve - nem vett magához táplálékot. Ha előjárói parancsára mégis evett, az étel nem maradt meg benne. Pio atya a főiskolán nem csupán hitismeretet szerzett, hanem imádkozva hatolt be az örök igazságokba. Asztalánál térdelve elmélkedte át a tananyagot.
De gyenge egészsége nem bírta a tanulást. A sok munka, böjt és vezeklés teljesen elgyengítette. Tüdejével betegeskedett. Az előjárók nem tehettek okosabbat, hazaküldték. Ez 1907-ben történt. 1908-ban egészségesen jelentkezett előjáróinál, hogy folytassa tanulmányait. De hamarosan még súlyosabban megbetegedett. Nápolyba küldték szakorvosi vizsgálatra. A professzor mindössze 40 napot jósolt neki az életből. Pio testvér azonban túlélte a 40 napot, sőt a 40 évet is. Nehogy kolostoron kívül haljon meg, a legközelebbi kolostorba, Venafroba küldték meghalni.
Istennek azonban más szándéka volt vele. Rajta tartotta tisztogató kezét. Mint minden kiválasztottját, őt is sötétségen keresztül vezette a világosságra és keresztjét hordozva. A kereszt tövében kellett tanyát ütnie és a megfeszített Úr Jézus Krisztushoz hasonulnia. Mert anyja kebléről hívta őt az Úr, hogy a kereszt kegyelmét bőségesen osztogassa.
A fiatal pap
1910. aug. 10-én szentelték pappá a beneventoi székesegyházban. Aug. 15-én mutatta be első ünnepélyes szentmiséjét.
Betegsége miatt felszentelése után otthon maradt. Gazdasági udvarukban szalmakunyhót épített magának. Itt tanult és itt imádkozott.
Otthoni tartózkodásának idejére, nagybátyját, Don Salvadore Panullo esperest választotta gyóntatójának és előjárójának. Már ekkor sejtettek valamit rendkívüli imaéletéből. Szentmiséje túl hosszúnak tűnt a híveknek. Panaszkodtak is miatta Don Panullonak. Pio atya azonban az esperes figyelmeztetése ellenére se tudott változtatni ezen.
1915. szept. 20-án Pio atya megkapta a láthatatlan sebeket. Ezen a napon Pio atya nem ment ebédre. Édesanyja érte ment a kunyhóhoz. Pio atya mindkét kezét lóbálta, mintha megégette volna. "Mi az, gitározol?" - kérdezte édesanyja mosolyogva. Ő is mosolyogva felelte, hogy metsző fájdalmat érez tenyerében.
Hogy mi történt Pio atyával e napon, levélben közölte lelkiatyjával:
"Olyasmi történt velem, amit nem tudok megmagyarázni, sem megérteni. Tenyerem közepén centesimo nagyságú piros folt jelent meg. E pirosság közepén éles fájdalmat éreztem. A fájdalom még élesebb volt a bal kéz közepén. Még most is érzem. Fájdalmat érzek a talpamon is."
Lelkiatyja kérdésére: megkapta-e a szent sebhelyek kimondhatatlan ajándékát, így válaszolt:
"Erre igennel kell felelnem. Amikor Jézus először méltóztatott ebben részesíteni, a sebek láthatóak, főként az egyik kezemen. Mivel a lélek ettől a jelenségtől rettenetesen megijedt, kértem az Urat, hogy szüntesse meg e látható jeleket. A sebek tényleg eltűntek. De csak a szögek látható jele tűnt el, a metsző fájdalom azonban nem."
A következő év májusában az olaszok beléptek az első világháborúba. A fiatal Forgione Ferencet is behívták katonai szolgálatra. Nápolynál azonban nem jutott tovább. Nem katonának született. Esőben felhúzott esernyővel ment ki a laktanyából. Itt is visszatért a régi rendkívüli jelenség, a 48 fokos láz. Félévre szabadságolták majd katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították és leszerelték.
A katonai szolgálat jó előkészület volt a jövő apostolkodásra. Látta a bűnt, a züllöttséget és a vallási közönyt. Megtanulta, hogy utálja a bűnt, de szeresse a bűnöst, és Istenhez könyörögjön érte.
A látható sebek
1918. nyarán Pio atya a szülői otthonban tartózkodott, majd tartományfőnöke Foggiaba hívta és végül a csendes San Giovanni Rotondoba küldte. Innen soha többé nem távozott el.
A láthatatlan sebekkel Isten előkészítette Pio atyát Krisztus látható sebeinek fogadására. Istennek Pio atyával különös szándéka volt; egész világra kiterjedő küldetést akart rábízni. Erre a rendkívüli misszióra isteni hitelesítésre volt szüksége. Ezért adta meg neki Jézus látható sebeit. Ezek hasonlóvá tették őt a megfeszített Krisztushoz, és egyben hitelesítették életét, amely hatásos prédikáció volt a megfeszített Jézusról.
1918. szept. 20-án nem jelent meg az ebéden. A kolostor házfőnöke a földönfekve eszméletlenül találta. Kezéből, lábából és oldalából erősen szivárgott a vér. Amikor fejét felemelték, tekintete a megdöbbentő látvány felett függő nagy feszületre esett. Ebből megértették, hogy mi történt.
"Mit mondjak, amikor kérdeznek, hogy mi történt - írta lelkiatyjának. - A szentmise után hálaadásom végeztem. Édes álomhoz hasonló nyugalom lepett el. Külső, belső érzékeimet és szellemi képességeimet leírhatatlan nyugalom szállta meg. Tökéletes csend honolt körülöttem. Majd hirtelen nagy béke árasztott el és áldozatkészség az önátadásra ? Azután minden villámgyorsan történt".
"Atyám, - folytatta szerényen, félénken, szégyenkezve - meghalok e sebektől és miattuk szívemben támadt zavaromban. Félek, hogy elvérzek, ha az Úr nem hallgatja meg szívből fakadó esengésem és nem szüntetik meg e következményt. Jézus jó! De megadja-e a kegyelmet? Hangos szóval kiáltok hozzá és nem szűnöm meg esdekelni, hogy irgalma ne a kínt és a fájdalmat, hanem e zavart vegye el tőlem."
A házfőnök atya nem tudta, mit tegyen, mert az eset híre gyorsan elterjedt a környéken. Értesítette a tartományfőnököt és utasítást kért tőle.
A sebek természete, orvosi vizsgálata
A tartományfőnök fényképeket készített a sebekről és Rómába küldte a Kapucinus Rend egyetemes főnökének. Dr. Luigi Romanelli professzort pedig kérte, hogy vizsgálja meg a sebeket. A professzor 15 hónapon keresztül tüzetes vizsgálatot folytatott San Giovanni Rotondoban.
Közben a csendes, magányos kolostor valóságos hangyabollyá változott: mindenfelől áradt a lelkes tömeg.
Pio atya rendalapítójával, Szent Ferenccel csaknem egy napon kapta meg a szent sebeket.
Celánói Tamás, Szent Ferenc történetírója és kortársa följegyezte: Egy alkalommal valamelyik testvér, amikor megpillantotta Szent Ferenc lábán a sebet és megkérdezte tőle: "Kedves Testvér, mi ez?" - "Törődjél - válaszolta a szent - talán inkább a magad dolgával." Pio atya is csaknem szóról szóra így válaszolt a sebe iránt érdeklődő valamelyik testvérének.
Pio atya számára nagyon nehéz idő következett. Ez csendül ki a stigmatizáció után néhány nappal nővérének írt leveléből: "Szüntelenül ajánljatok engem Isten irgalmába, hogy lelkem össze ne törjék a rám nehezedő kínos vizsgálatok alatt."
Az előjárók dr. Romanelli professzor lelkiismeretes vizsgálatával nem elégedtek meg. Rómából San Giovanni Rotondoba hívták a szabadgondolkodó Bignami professzort. Az előjáróknak küldött részletes jelentésében ugyan megállapította a tényt, de nem nyilatkozott arról, hogy mi a sebek eredete, mi idézhette elő őket.
Végül a híres professzorhoz, Festahoz fordultak. Dr. Festa 1919. októberében utazott San Giovanni Rotondoba. Tüzetes vizsgálattal megállapította, hogy az atya minden szerve egészséges, éppen ezért ne igényelje a katonaság által megállapított rokkantsági segélyt.
Dr. Festa meggyőződött a jelenség természetfölöttiségéről és megírta róla a híressé vált könyvét: "A tudomány titka és a hit világossága".
A kézseb majdnem állandóan vérzett. Lemosás után a tenyér közepén kerek sebnek tűnt. Átmérője kb. 2 cm volt. Hasonló seb volt a kézfején is, amely úgy hatott, mintha ott átfúrták volna. Ezért kezét nem tudta ökölbe szorítani. Az egyetemes főnök elrendelte, hogy a szentmisét kivéve napközben állandóan barna gyapjúkesztyűt viseljen, hogy a sebeket senki ne lássa. Pio atya ezt nem is akarta. Még a szentmise alatt is a fehér miseing hosszú ujjával igyekezett elrejteni.
A lábsebek olyan jellegűek voltak, mint a kézen. A lábfejen lévő hasonló volt a talpon lévőhöz.
Ellentétben a kapucinusokkal, akik saruban járnak, Pio atya hajlékony, könnyű, félig bőr, félig posztó cipőt hordott. Nagy lábfájása miatt járása lassú, bizonytalan volt.
Oldalsebe egészen más jellegű volt. A mellkasa elülső részének baloldalán két harántujjnyira a mellbimbó alatt látszott a seb, mint befelé hatoló kereszt. Szélessége 8 milliméter volt. Középső részén vékony hártya fedte . Kerületén és a szöveteken semmi nyoma nem volt, piros elszíneződésnek, gyulladásnak, vagy duzzanatnak. Érintésre a fájdalom nagyobb és elviselhetetlenebb volt, mint a többi sebnél. Bővebben is vérzett.
Dr. Festa véleménye szerint a tudomány nem tudja megmagyarázni e sebeket. Ötven esztendő alatt semmit nem változtak, olyanok maradtak, amilyenek a megjelenésükkor voltak. Sose mutatkozott rajtuk a gyógyulás legcsekélyebb jele se. Vér se folyt sose kevesebb.
Dr. Festa igazolta, hogy a sebeket nem okozta sem külső forrásból eredő lelki megrázkódtatás, sem erősen izgató kémiai hatás. Nem hasonlítottak semmiféle zúzódáshoz, mert hiányzott a sebek sajátos tulajdonsága: a vörösség, duzzadás és gyulladás.
Az oldalsebből folyt a legtöbb vér. Naponta egy csészényi. A sebre vászon darabot illesztettek, amit keresztkötéssel erősítettek meg.
Dr. Festa két műtétet végzett Pio atyán. 1925-ben sérv és 1927-ben tályogműtétet. Mindkét esetben sebe szépen és gyorsan gyógyult. De az öt seb: kezén, lábán és oldalán ötven év alatt nem gyógyult be, csak halála után. Akik őt ravatalán látták, meggyőződhettek róla, hogy az eddig vérző, nyílt sebeket vékony hártya vonta be.
Tény, hogy a sebek és az Úr Jézus iránti forró szeretete sokat jelentett magának Pio atyának is, de még többet a sok-sok embernek, akinek életébe rajta keresztül lépett be az Üdvözítő. Bár igaz, hogy "boldogok, akik nem látnak és hisznek" és hogy elég nekünk az Egyház tanítása, mégis egyáltalán nem jelentéktelen számunkra Isten rendkívüli tette sem. Amikor Péter és János a főtanácsból visszatért, az első keresztények így imádkoztak: "Nyújts ki kezedet, hogy gyógyulások, jelek és csodák történjenek szent szolgád által". (AP.Cs. 4,23-30.)
Ma olyan korban élünk, amikor a hű és meggyőződéses hívek kisded nyájjá zsugorodtak, példájuk és szavuk pedig általában gyenge ahhoz, hogy a távolállókat meggyőzze. Ebben a tekintetben volt Pio atya Istennek rendkívüli eszköze és korunk nagy kegyelme: a láthatatlan Isten igazolta őt.
Pio atya szentmiséje
Leírhatatlanul szépen mutatta be szentmiséjét. Lelkiatyának írt levelében ezt olvassuk: "Amikor oltárhoz lépek, egész lényem oly tűzben ég, hogy nem tudom leírni. Főleg azt érzem, hogy arcom, tekintetem egészen áttüzesedik."
Amikor az oltár lépcsőjénél keresztet vetett, arca megváltozott. Egész lényén Jézus szenvedése tükröződött. Arcán az Úr fájdalma. Teste megroppant a szenvedés súlya alatt. A térdelésből csak rendkívüli fáradsággal tudott felegyenesedni. Véres kezével az oltárra támaszkodott, mintha vállán a nehéz keresztet cipelné.
Ez a sebekkel ékes kapucinus egész papi életében szemléletessé tudta tenni a Golgota drámáját a hívek számára. Hiszen minden szentmiséjében titokzatosan átélte Jézus szenvedését, kereszthalálát.
Pio atya szentmiséjének hatására sokan megtértek. Papok is így nyilatkoztak: Ilyen szentmise után többé nem tudunk felületesen, elkapkodva misézni.
A zarándokok alig aludtak valamit. Már hajnali két órakor kezdtek gyülekezni a templom előtt ? ahol tengerré duzzadt a szürke tömeg. Pontosan 5 órakor nyitották a templomot. Sokon szívesen várakoztak órákon át, csakhogy jó helyhez jussanak. A lobbanékony olaszok tolakodtak, tülekedtek, lökdösték egymást és versenyt futottak az oltár felé.
Pio atya szintmise közben nem viselt kesztyűt, de a miseing bő ujjával igyekezett elrejteni véres kezét. A sebeket csak akkor lehetett látni, amikor a szertartás előírása szerint - felajánláskor és úrfelmutatáskor - fel kellett emelnie kezét. Őszintén meg kell mondanunk: sokan vártak erre a pillanatra. De helytelen volna azt állítani, hogy csupán ez a jámbor kíváncsiság lett volna indítéka a hívek áhítatának.
Pio atya szentmiséje egy és háromnegyed óráig tartott. Később elöljárói parancsára 45 perc alatt befejezte. Egyáltalán nem törődött a jelenlevőkkel. Figyelmét és tekintetét csak arra irányította, amit végzett. Tudott azonban róla, hogy a vele együtt imádkozók támogatják.
A miséző atyán gyakran látszott rendkívüli meghatottság. Ami azonban a fényképen lelkéből kisugárzik, csak nagyon homályos visszfénye a megrendült léleknek, aki kész a bűnös emberiséget helyettesíteni Isten előtt.
Érthető, hogy az így átélt szentmise után mennyire kimerült. Tulajdonképpen már előbb kimerült. Éjszakája rövid, kínja pedig állandó volt. El kell hinnünk, amit mondott: "Könnyebben meglenne a föld nap, mint szentmise nélkül".
Pio atya naponta hosszú órákat töltött a gyóntatószékben. Gyónói nemcsak Olaszországból jöttek, hanem egész Európából, sőt a tengeren túlról is.
A férfiakat a sekrestyében, a nőket a templomban gyóntatta. Sorszámot kapott mindenki és e számhoz kellett igazodnia. Tolakodás és hivatkozás előkelő pártfogókra itt nem jelentett semmit. Időnként nemcsak napok, hanem hetek kellettek, hogy sor kerüljön valakire.
Pio atya általában feltételezte a jó gyónási előkészületet. Ha ez hiányzott, elküldte a gyónót és később várta vissza? Semmi esetre se hanyagolhatták el a gyónási előkészületet, "mert az atya e nélkül is tud mindent, olvas a lélekben".
Lingua professzor barátja a szentgyónásban "lelki krízisről" beszélt az atyának. Lelki krízis alatt azt értette, hogy nős ember létére szeretőt tartott. Pio atya felháborodott: "Micsoda? Lelki krízis? Piszkos disznó vagy! Isten haragszik rád! Hordd el magad"! Az így elzavart ember, ha komoly szándékkal jött gyónni, biztosan visszatért a gyóntatószékbe.
Délben rövid pihenő következett. Együtt ült testvéreivel az asztalnál az ebédlőben. Kevés főzeléket evett, közben érdeklődve, élcelődve elbeszélgetett velük. Majd hamarosan visszatért a gyóntatószékbe. "Ne aggódjatok - mondta egy alkalommal - hogy sok időmet elrabolnak. Legjobban a lelkek megmentésére fordított időnket értékesítjük. Hálát adok a mennyei Atya jóságáért, hogy lelkeket vezet hozzám, és némiképpen segíthetek rajtuk".
Nem szabad elfelejtenünk, hogy sebei, különösen szívsebe szüntelen fájdalmat okozott neki. Nem ritkán külsőleg is észlelhető küzdelmet vívott a lelkekért. Nem állíthatjuk, hogy a legapróbb részletekre kiterjedően tudott mindenről, és mint nyitott könyvben olvasott a lelkekben, bár lélekismeretének nem egy meglepő bizonyítékát adta. A jó Isten csak azokat a lelkeket mutatja meg neki, akiket akar. Sokan minden különösebb élmény nélkül hagyták el a gyóntatószéket. Másokat viszont szívük mélyéig megrendített rövid, világos intelmével és megtértek.
Őszinte megtérések
Del Fante több megtérést közöl időponttal, névvel és pontos lakcímmel, hogy közléseit ellenőrizni lehessen. Az érdekeltek ugyanis gondolták, hogy Isten kegyelméről nyilvánosan kell vallaniuk. Természetesen ezek a vallomások olyanok, mint az úszó jéghegyek: csak kis részük látható, a nagyobb rejtve marad. Ezt több szempont is indokolja. Az őszinte megtérések többségét azonban elrejti a gyónási pecsét hallgatási parancsa.
"K" mondja el: Egyik délután több nővel együtt ültem a templomban. Hírtelen valami súrolta a kabátomat. De mennyire megijedtem és hogyan elámultam, hogy egy harminc év körüli férfi térden állva, arccal a földre borulva kúszik az oltár felé. Ott felegyenesedett, mi pedig megláttuk könnyben úszó arcát. Az emberi felindultságnak ilyen fokú megnyilvánulását még sose láttam.
A sajnálkozó asszonyok unszolására a férfi akadozva bevallotta: "Kommunista voltam. Agydaganatom volt. Pio atya testileg is, lelkileg is meggyógyított".
Néhány nappal később egy napilapban olvastam ennek hitelesítését. Savino Gricco vezető kommunista volt. Családjának megtiltotta, hogy templomba járjon, gyermekeit nem kereszteltette meg. Szüntelen fejfájása javallta, hogy szakorvossal vizsgáltassa meg magát. A vizsgálat agydaganatot állapított meg. Milánóba utazott, ahol az orvosok a súlyos agyműtét mellett döntöttek. Amikor az orvosok a műtéthez készülődtek, Savino Gricco azt álmodta, hogy San Giovanni Rotondoban van, és az atya biztatta, gyónjék meg. Az álom annyira valószerűnek tűnt fel előtte, hogy az orvosok tiltása ellenére San Giovanni Rotondoba utazott és meggyónt Pio atyánál. Hazautazott, érezte, hogy egészséges és az is maradt. Őszinte szívvel visszatért az Egyházba.
Ilyen testi-lelki gyógyulás nagyon sok történt. Még egyet ragadnék ki közülük; dr. Riccardi San Giovanni Rotondo-i orvos és szabadgondolkodó esetét. Dr. Riccardi őszinte ember és egyenes jellem volt. Aggályosságig becsületes, hivatásában fáradhatatlan és jószívű a szegényekhez. Pio atyával szemben előítélettel volt, mert a tudományon kívül nem ismert el egyebet. Isten csak agyrémnek tűnt előtte.
Gyomorrákban megbetegedett. Kezelő orvosa és a még odahívott négy orvos semmi reménnyel se kecsegtette őt. Riccardi azonban reménykedett. Nápolyból hivatott orvosokat. Amikor a plébános meg akarta látogatni, kiutasította. Állapota súlyosra fordult és a halál biztos tünetei jelentkeztek rajta. Ekkor Pio atya megjelent a küszöbön. Pio atya ekkor már tíz esztendeje nem hagyta el a kolostort. A szabadgondolkodó az atya csodálatos kezének és hangjának simogatására nyomban megadta magát: meggyónt, megáldozott és felvette a betegek szentségét. Már harminc esztendeje nem gyónt. Most meggyónt és meggyógyult.
Láncreakció
Pio atyánál hitetlenek és egyéb nagy bűnösök nyerték vissza hitüket és nem egyszer egészségüket is. Sokszor egy-egy megtérésből egész láncreakció bontakozott ki: egyik "nagy hal" után úszott be Krisztus Urunk hálójába, amelyet a San Giovanni Rotondoban megsebzett kezű papja által vetett ki az Úr.
Vegyük Alberto Del Fante esetét. Őszintén és részletesen maga beszéli el történetét. Amint szülei, ő is hitetlen volt. Az unokaöccse vizsgára készült, amikor hirtelen magas láz döntötte ágyba. Tüzetes vizsgálat vesebajt, tüdő- és csontgümőkórt állapított meg. Láza 40 fokra szökött. Pio atyához folyamodtak, hogy imádkozzék a betegekért és tőle megáldott érmét akasztottak a beteg nyakába. A láz és a megállapított betegségek minden tünete eltűnt. A beteg nagybátyja többször támadta Pio atyát: népbutítónak és csalónak nevezte. A betegség kezdetén megígérte, ha öccse meggyógyul, felkeresi Pio atyát. Állta a szavát: elutazott San Giovanni Rotondoba. Úgy képzelte el, hogy a gyóntatószékben először a nagy bölcselőkkel hozakodik elő. De nyomban térdre rogyott, amint Pio atya olyan dolgokat olvasott a fejére, amelyekről rajta kívül senki nem tudhatott. Hitt és meggyónt. Ettől kezdve az "igazság ügyvédje" lett. Könyvet írt "A kétkedéstől a hitig címen". A könyv hatására több barátja és sok idegen tért meg.
Egy másik eset: Luisa Vairo nagyvilági hölgy megtérése. Gyermekkorától mindene megvolt, amit szeme-szája kívánt. Élvezte az életet. A vallásról csak gúnyosan beszélt. Egyik barátja (ekkor Londonban élt) Olaszországba utazott. Rómában hallott Pio atyáról. Kíváncsi volt, ezért San Giovanni Rotondoba utazott. Az atya hatására teljesen megtért. Amikor visszaérkezett Londonba, nem titkolta megtérését és helytelenítette a társaság sikamlós beszédét. Vaironé gúnyosan megkérdezte: "Igaz-e, hogy Rómában szerzetbe lép?" "Szerzetes ugyan nem leszek, de volt egy szerzetes, aki megtérített". A hölgyek kérték, mondja el, hogyan történt. "Én nem mondok semmit - válaszolta - menjetek oda, és magatok nézzétek meg".
Vaironé valóban megtette, de csupán kíváncsiságból, hogy mi lehet az, ami barátját megtérítette. A templomban ijesztő búskomorság lepte meg: hirtelen belátta, hogy céltalan az élete. Hangosan zokogott. Teljes megtérése Pio atya gyóntatószékében fejeződött be.
Később Vaironé egy lapban azt olvasta, hogy a hajó, amelyen fia utazott elsüllyedt a nyílt tengeren. Amikor Pio atyához vezették, ő csak ennyit mondott: "Ugyan ki mondta, hogy a fiad meghalt?" Majd szemét az égre emelte, imádkozott és így folytatta: "Adjál hálát az Úrnak, mert fiad itt és itt van". ? Pontosan megmondta a helységet és a lakást, ahol fia tartózkodott. A fiú és az anya levele elkerülték egymást; az anya pontosan azt a címet közölte, amelyet Pio atya megadott. A fiú meglepődött, hogy anyja már tudja tartózkodási helyét. Nyomban San Giovanni Rotondoba utazott. Anyja kérte, hogy másnap reggel ne reggelizzék, hanem gyónjék meg, hogy együtt áldozhassanak. Miközben az anya a templomban időzött, a fiú kiment a piacra, evett egy fürt szőlőt és két tojást ivott. Majd a templomba ment, ahol édesanyja bemutatta Pio atyának. "Te gézengúz - mondta Pio atya a fiatalembernek - hazug alak vagy! És te szegény asszony még hiszel neki?" - "Hogyan beszél velem - fortyant fel a fiú - hiszen még nem is ismer". - "Talán állítod, hogy éhgyomorral vagy? Hát ki ette meg a két tojást és a szőlőt?" Ezzel megkapta az utolsó indítást a megtéréshez.
Csodás gyógyulások
Senkinél se olyan nyilvánvaló, mint a kiválasztottaknál, hogy minden a kegyelem műve. Pio atyának sok csodálatos gyógyulást tulajdonítanak. Del Fanta könyvében többet leír közülük név, idő és pontos lakhely megjelölésével. Pio atya azonban mindig élénken tiltakozott, ha neki akarták tulajdonítani a gyógyulást. Határozottan visszautasította, ha valaki neki akart köszönetet mondani: "Istennek köszönd meg, ne nekem. Embernek nincs csodatevő hatalma."
A rendelkezésünkre álló bőséges anyagból egy kisgyermek gyógyulását választjuk ki: az ötéves Linát. Szakorvosok gyógykezelték San Remoban, Rómában és Nápolyban, de eredmény nélkül. Lina csak félig tudta nyitva tartani a szemét. Minden fénytől óvnia kellett.
Házukban volt egy könyv, Pio atyának tulajdonított gyógyulásokról szólt. Egyik este a kis Lina kinyitotta a könyvet és kérte: "Mama, olvass fel nekem ezekből a történetekből." A mama felolvasott a könyvből, a kis lánya pedig érdeklődve figyelte, különösen egy vakon született kislány gyógyulását, akinek aranyláncát édesanyja Pio atyának ajándékozta. De Pio atya a láncot visszaadta. "Mama - szólt közbe Lina - menjél el te is Pio atyához. Vidd el a nyakláncomat. Ezt megtarthatja, nekem nem kell." Ez szombaton történt. Hétfőn az anya San Giovanni Rotondoba utazott. Három teljes napig kellett várakoznia, hogy Pio atya gyóntatószékébe juthasson. De már előbb, amikor Pio atya a sekrestyébe ment, kezébe nyomta a nyakláncot, meg kis lánya fényképét. 1950. jan. 17-én végre beléphetett a gyóntatószékbe. 9.15-kor végzett a gyónással. "Menj békével - fejezte be az atya - leányod jól van." Az asszony azonban, mintha odaszögezték volna, csak tovább térdelt. "Mond csak - kérdezte az atya - még óhajtasz valamit?" "Ó, atyám az én kicsim?!" Pio atya zsebéből Mária-érmét vett ki és az anyának adta: "No menj csak és vidd el neki ezt az érmet." Igazolhatóan abban a pillanatban, amikor az anya e szavakat hallotta, a kis Lina az óvodában a kedves nővérnek ezt mondta: "Nővér, már nem kell a szemüveg. Jól vagyok!"
A gyermek teljesen meggyógyult.
Egy jezsuita atya, páter Mason Mario írja a következőket: "Velem nem történt csoda, de tanúja voltam egy csodának, amely magával Pio atyával történt pár éve.
1959-ben az olasz püspökök hazájukat a Szűzanyának akarták szentelni. Előkészületül a fölajánlásra, elhatározták, hogy a fatimai Szűzanya szobrát körmentben elviszik Olaszország minden városába. A szobor április 25-én érkezett Olaszországba. Pio atya aznap váratlanul súlyosan megbetegedett. Kitűnő orvosokat hívtak hozzá. A vizsgálat eredménye: rosszindulatú daganat. Az orvosok szerint csak pár hónapja van még. Közben a fatimai Szűzanya szobrát Rotondoba vittük körutankon. A szobrot kitettük, hogy a hívek tiszteletüket fejezzék ki előtte a Szűzanyának. A zarándokok, akik egész Olaszországból odasereglettek, megszakítás nélkül vonultak el előtte. Sokan Pio atyát is szerették volna látni. De az atya mozdulatlanul feküdt betegágyában, állapota szemmel láthatóan rosszabbodott. Másnap kérte, hogy részt vehessen a szentmisén. Pio atyát ágyastul egy magas dobogóra helyezték az oltár közelében. Szegény Pio atya. Kimerült volt, arca beesett, homloka verejtékezett. Mise után a helikopter két pilótájával, akik a szobrot Olaszországba hozták, beléptünk Pio atya cellájába. Rövid látogatás volt. Az orvosok megtiltották, hogy az atyát beszéltessük. Mikor kijöttünk, azt mondták, hogy Pio atya soha többé nem fog misézni, sem gyóntatni. Szomorúan vettük tudomásul ezt a súlyos megállapítást és elutaztunk. Repültünk Foggia felé. Amikor Rotondot elhagytuk, magam sem tudtam miért, ezt mondtam a pilótának: "Fordulj vissza, röpülj el Rotondo fölött a búcsújáró helyre, és állj meg repülés közben egy pillanatra Pio atya cellája fölött." A pilóta engedelmeskedett. Abban a pillanatban, amikor éppen a cella fölött repültünk, Pio atya az Istenanyához fordult (a jelenetet később beszélték el nekem egypáran a szerzetesek közül, akik nála voltak) ezekkel a szavakkal: "Istennek szent szülője, amikor Olaszországba jöttél, ágyhoz kötöttél. Most amikor elmész, betegen akarsz itt hagyni?" Imája befejezése után jobban lett. Az orvosok megvizsgálták és megállapították, hogy az atya valóban teljesen meggyógyult. A Szűzanya volt, mondta mosolyogva Pio atya, és másnap újra a gyóntatószékben volt a hívek között. Ez 1959. augusztus 6-án történt."
Egy időben két helyen
Bizonyos, hogy Pio atya évtizedeken keresztül nem hagyta el San Giovanni Rotondot. Ennek ellenére több szavahihető, tekintélyes személy beszámolt, hogy lakóhelyétől távol látták őt.
Egyik napon Pio atya jelenlétében Páduai Szent Antal bilokációs kegyelmi ajándékáról beszélgettek. Valamelyik atya megjegyezte: "Talán a kiválasztott lélek észre sem veszi, amikor ez történik vele." Pio atya érdeklődéssel hallgatta a beszélgetést majd közbeszólt: ?Biztos hogy észre veszi. Csak azt nem tudja megállapítani, hogy a test, vagy a lélek mozog-e. De biztosan tudja, hogy hol van, és mi történik vele.
Nagyon gyakran érezték Pio atya jelenlétét, vagy lelki közelségét egy erős illat révén. Amikor dr. Romanelli Pio atyát tüzetesen megvizsgálta, meglepődött, mert erős illatot észlelt nála. Meg is jegyezte: "Ritkán fordul elő, hogy szerzetes, még hozzá ilyen buzgó szerzete, illatszert használjon." Alapos kivizsgálás után kiderült, hogy az illat a sebekből árad és semmi köze az illatszerhez.
Pio atya egyik pap-lelkigyermekétől hallottuk: "Egyik reggel a szentmise alatt éreztem a jól ismert illatot. De nem vettem figyelembe. Később munkám közben ismét jelentkezett. Azon tűnődtem, vajon mit akarhat Pio atya. Nyugtalan lettem. Délután gondolataimban elmerülve mentem haza. Amikor egyik barátom autóval jött és haza akart vinni, nem ültem be kocsijába. Néhány perccel később egyik útkereszteződésnél iszonyatos közlekedési balesetet láttam. Odahívtak, és még feltudtam oldozni a súlyos sebesültet. A jó illat miatt érdekelt az eset, kérdezősködtem az áldozat felől és megtudtam, hogy az illető éveken keresztül nem gyakorolta vallását, hozzátartozói azonban éveken keresztül panaszkodtak emiatt Pio atyának, és arra kérték, hogy imádkozzék érte és lelki üdvéért.
Egyik napon San Giovanni Rotondo környékén egy szegény asszony háttal haladva gesztenyét gyűjtött a meredek hegyoldalon. Hirtelen kellemes illat késztette, hogy fejét felemelje. "Madonna mia!" Még egy lépés és a szakadékba zuhan. "Szokjál le arról, hogy háttal járj!" - korholta őt Pio atya, amikor legközelebb találkoztak.
A II. világháború alatt többször előfordult, hogy Pio atya hirtelen félbeszakította a beszélgetést és föloldozást adott. Mikor megkérdezték, hogy ez mit jelent, így válaszolt: "Adjunk hálát az Istennek, amiért megengedte, hogy a szegény haldokló katonák mellett lehetek."
A német hadsereg 1917. novemberében Szlavóniában megsemmisítő vereséget mért az olasz csapatokra. Az olasz vezérkar főnökét - Luigi Cardona tábornokot - a kétségbeesés kerülgette.
Szolgálati pisztolyával a kezében - ült a sátrában s öngyilkosságra gondolt. Hirtelen egy szerzetes jelent meg mellette s erősen rászólt: "Ne tegyen ilyen ostobaságot!" Aztán eltűnt.
Évek múltán a tábornok meglátogatta a kapucinus kegytemplomot San Giovanni Rotondoban s ott váratlanul meglátta és felismerte azt a szerzetest, aki annak idején megjelent neki a sátrában. Elhaladva a tábornok mellett, így szólt hozzá: "Kedves barátom! Az egyszer még szerencsésen megúszta?" A szerzetes Pio atya volt.
Pio atya éjjel az autópályán. Abafi Ilona tanárnő 1975-ben elolvasta Pio atya életrajzát. Ez megerősítette őt abban, amit már ismételten hallott róla s lelkesedésében bátyjának is elmondotta, milyen rendkívüli szenttel ajándékozta meg a Gondviselés századunkat. Bátyja ugyan nem volt hitetlen, de hatalmába kerítette a közöny s nem gyakorolta vallását. Mint műszaki főiskolai tanár jól megvolt, becsületesen teljesítette hivatását, de Isten, túlvilág nem igen foglalkoztatta.
Közben kinevezték Algírban szaktanárnak. El is indult autóján, Franciaországon át, s amikor Marseille közelében éjjel sötétben halad az egyirányú autópályán, autója váratlanul lassít és meg is áll. Ok ismeretlen. Ebben a kilátástalan, kellemetlen helyzetben eszébe jutott, kiről beszélt neki nővére olyan lelkesen. Kétkedően felkiált: most mutasd meg Pio atya, hogy mit tudsz! S azonnal keresni kezdi a hiba okát.
Alig telt el néhány perc, hihetetlen dolgot vesz észre, nem akar hinni a szemének: az egyirányú autópályán szembe jön egy autó s közelébe érve lelassít és megáll. Bőrkabátos szakállas vezetője kiszáll, odajön, barátságosan felkínálja segítségét s nyomban neki is lát a munkának. Rövid keresés - próbálgatás után máris átadja a kulcsot tanárunknak s barátságosan int, hogy próbáljon startolni. Ez nyomban sikerül is.
Miközben tanárunk megköszöni a segítséget, az ismeretlen bőrkabátos további jó utat kíván, beszáll kocsijába, elindul s hirtelen nyomtalanul eltűnik, szétfoszlott, mint a kámfor. A mi tanárunk pedig alig ocsúdott fel a váratlan hiba ijedtségétől s még váratlanabb segítség örömétől, - hirtelen tudatos lesz benne, hogy a bőrkabátos segítő csak Pio atya lehetett.
A történet hitelességéről Tóth József plébános kezeskedik.
Dr. Sanguinetti 2 társával 1936. jan. 20-án este betért Rotondoba a kapucinus templomba rövid imára. A kolostor folyosóján Pio atya váratlanul így szólt hozzájuk: "Gyertek, imádkozzunk együtt egy lélekért, akinek éppen most kell Isten ítélőszéke elé járulnia". A kérést teljesítették. Ima után Pio atya közölte velük, hogy V. György angol királyért imádkoztak. Másnap a három késői templomlátogató a rádióból és újságokból megtudta, hogy az angol király éppen abban az órában halt meg, amelyben ők a templomban Pio atya kérésére közösen imádkoztak.
Pio atya lelki gyermekei
Pio atyának számos lelki gyermeke volt. Nem csak Olaszországból mentek hozzá testi-lelki bajaikkal orvoslást keresni, hanem más országokból is. Sokan, akik a távolság miatt nem tudták őt fölkeresni, írásban fordultak hozzá. Naponta sok száz levél érkezett címére. Ezeket a leveleket az atya nem olvasta el. Ha akarta, sem bírta volna. De nem is volt rá szüksége, mert olvasatlanul is ismerte a levelek tartalmát, hiszen majdnem mindig kegyelmi megvilágosodásban volt. Isten különös kegyelmével egyszerre látta az összes hozzáforduló kérését, és bensőségesen imádkozott és vezekelt értük. Azokon is segített, akik gondolatban terjesztették eléje kéréseiket. Minden hozzá fordulót atyai oltalmába fogadott.
Pio atya igen szerette lelki gyermekeit, azokat is, akik a nagy távolság miatt sohasem láthatták, de hozzá fordultak. Megható az erre vonatkozó kijelentése: "Távol levő lelki gyermekeimet még jobban szeretem, mint azokat, akik a közelemben vannak, mert azoknak nagyobb szükségük van az oltalmamra."
Sokszor előfordult, hogy az atya bilokációs képességénél fogva megjelent lelki gyermekeinek, ha lelki üdvük úgy kívánta, hogy a jóra buzdítsa, vagy a rossztól visszatartsa őket. Sokaknak csodálatos jó illatot küldött: rózsa, ibolya, liliomillatot, amellyel láthatatlan jelenlétét tudtul adta.
Pio atya felelősséget is érzett lelki gyermekei iránt. "Nem szeretnék addig a mennyországba jutni, amíg összes gyermekem számára nem biztosítottam az üdvösséget".
Pio atya azonban nem kényeztette el lelki gyermekeit. Azt kívánta tőlük, hogy vegyék fel keresztjüket, és örömmel hordozzák Krisztus Urunk tanítása szerint: "Aki tanítványom akar lenni, vegye fel keresztjét és kövessen."
Pio atyának Isten megadta azt a kegyelmet, hogy minden lelki gyermekével kapcsolatban legyen. Jézusban jelen volt számára minden lelki gyermeke, nemcsak általánosságban, hanem külön-külön mindegyik. Tudott róluk, látta harcukat, küzdelmüket, csüggedésüket és bukásukat. Ismerte szükségeit. Tudott az őket fenyegető külső és belső veszélyekről, és közbenjárt értük istennél. Milyen öröm millió és millió lelki gyermekének az a tudat, hogy lelki atyjuk ismeri, szereti őket, és gondjukat viseli.
Valaki megkérdezte, hogyan lehetséges az, hogy minden lelki gyermekét külön-külön lássa és mindegyikért imádkozzék, holott az atya kijelentése szerint lelki gyermekeinek száma meghaladta a tizenkét milliót. Az atya szerényen ezt válaszolta: "A jó Isten megengedte, hogy részesedjem mindentudásából."
Pio atya már nem él. De közbenjáró hatalma az égben még nagyobb, mint a földön volt. Isten kegyelmével már itt a földön is tudott minden lelki gyermekéről, és atyai kapcsolatban volt velük. Mennyivel inkább lehet atyjuk és közbenjárójuk a beteljesülés honában a bizalommal hozzá fordulóknak.
Egy vallásos ifjú írásban kérte Pio atyát, hogy fogadja meg lelki gyermekévé. Megbízott valakit, hogy adja át az atyának a levelét. Abban az órában, amikor a megbízott a levelet átadta, a fiatalember látta otthon Pio atyát, amint őt megáldotta és "nemes ifjúnak" nevezte.
Súlyos esetekben Pio atya egészen szembetűnő módon segített lelki gyermekein. A háború végén egyik lelki leányát elfogták, és mint fasisztát vádolták, pedig ártatlan volt, csak nem tudta bebizonyítani. Amikor a kivégzés helyére vezették, a rózsafüzért imádkozta, Pio atya fényképét szorította a kezében és zokogva könyörgött: "Pio atya, jöjj segítségemre!" Ebben a pillanatban egy hosszú hadoszlop vonult el. A rögtönítélő bíróság elhalasztotta az ítélet végrehajtását. Ez időt adott barátainak arra, hogy bebizonyítsák ártatlanságát. Egy ismeretlen személy, aki autón érkezett, közölte vele, hogy szabad.
Egy fiatalember, Pio atya lelki gyermeke, egyszer barátaival a templom előtt ment el. Más alkalommal megemelte kalapját a templom előtt, de most szégyellte barátaitól. Ekkor hirtelen mindnyájan hangos kiáltást hallottak: "Te gyáva, ne merészelj többé elmenni az Úr háza előtt anélkül, hogy üdvözölnéd az Úr Jézust!"
Mindnyájan elcsodálkoztak.
Nemsokára a fiatalember ismét elment Pio atyához, aki őt ezzel fogadta: "Ha még egyszer üdvözlés nélkül mész el az Úr háza előtt, csattanós nyaklevest kapsz!" Elképzelhetjük, mennyire meglepődött a fiatalember.
Szent életű nővér kijelentése Pio atyáról
A szent életű Florentina Luciettát, Pio atya lelki gyermekét, Isten rendkívüli kegyelmekkel tüntette ki. Többször megjelent neki az Üdvözítő, beszélt hozzá, és irányította lelki életét.
Misztikus élményeiről Lucietta naplót vezetett, amelyet halála után 1963-ban egyházi jóváhagyással ki is adtak.
Idézünk naplójából néhány részletet, amely Pio atyára vonatkozik:
Az Üdvözítő azt mondta: "Értem kell Pio atyát szeretned, mert én élek benne, ő a te vezetőd, aki téged egyesít velem. Mindent tőlem kap, ő a legbensőségesebben egyesült szívemmel, ezért higgy neki, szeresd és tiszteld! Titokzatos életét senki a világon nem tudja teljesen megérteni. Csak az égben lesz számotokra minden világos."
Egy másik alkalommal pedig: "Egy pap jön majd ide, akit jelképesen egy nagy fához hasonlítottál. Ebbe a kolostorba fogod elültetni. Ágai és levelei az egész földre kiterjednek majd. Olyan szép, gazdag és csodálatos gyümölcsöt fog teremni, hogy mindazok, akik ez alá a fa alá menekülnek, biztosan eljutnak az üdvösségre."
Az Üdvözítő: "Mindazok, akik őt követik, elérik az üdvösséget. Mégsem értékelik őt igazán. Egykor majd megtudja a világ, ki volt ő. Én működöm benne. Őbenne minden készséget megtaláltam, azért egyesültem vele. Amit ő gondol, vagy mond, az az én akaratom. Aki rosszat mond rá, saját lelkének árt vele. Azok cselekszenek helyesen, akik imáiba ajánlják magukat, segítségét kérik és tisztelik. Ezt az én fiamat naggyá fogom tenni. Jó illatomat árasztom általa. Minden kegyelmet megadhat. Ha segítségül hívják, mint szentet, annak én csak örülök. Tele van a keze lelki adományokkal. Bennem él, és azért ő egy élő ostya. Csak a mennyországban tudjátok majd tapasztalni, ki is Pio atya."
Pio atya ellenségei
Pio atyát igen sokan szerették és tisztelték, hiszen mindenkivel csak jót tett, mégis voltak ellenségei és rosszakarói is, bár soha senkinek sem ártott. Ne csodálkozzunk rajta, hiszen Jézus Krisztusnak is voltak ellenségei; gyűlölték és keresztre feszítették, noha életének minden megnyilatkozása a jóság és a szeretet volt.
Három istengyűlölő az atya meggyilkolására készült. El is utaztak hozzá. Az egyik már Pio atya tekintetétől megtért. A másikat az atya lenyűgöző egyénisége térdre kényszeríttette. Az atya bizonyára imádkozott vagy szenvedett is értük. A harmadik azonban gúnyolta a másik kettőt, hogy nem férfiak, hanem gyávák, mint a nyúl. Pisztollyal a zsebében Pio atyához ment és alkalmas pillanatra várt. Közben hallotta és látta, hogyan panaszolják neki az emberek fájdalmaikat. Közöttük volt egy anya is, aki születésétől fogva vak és süketnéma leánykáját tartotta. Amikor az atya megjelent, minden oldalról körülvették és előadták neki kéréseiket. Az anya hirtelen szivettépő sírásra fakadt: "Atyám, könyörögj a jó Istenhez az én szegény süketnéma és vak gyermekem gyógyulásáért!" Pio atya megsimogatta a gyereket, mert nagyon szerette a kicsinyeket, és megkérdezte: "Mi a neved?" A gyermeknek szeme kinyílt a világosságra, füle megnyílt a hangra, nyelve a beszédre és hangosan mondta, amit soha életében nem tudott: "Mária névre kereszteltek." A körülállók közül sokan könnyes szemmel estek térdre, közöttük a pisztolyos ember is. "Köszönjétek meg Jézusnak az Oltáriszentségben, vagy égi édesanyjának" - szólt szerényen Pio atya. Aztán a pisztolyos emberhez lépett, és kedvesen megkérdezte: "Mit kíván az úr?" "Gyónni akarok" - volt a felelet. Így térítette meg Pio atya ellenségeit.
Egy fiatal nő egyszer csúfolódva beszélt Pio atya stigmáiról: "Pio atya bizonyára szájpirosítót használ, azzal festi be a kezét és lábát, azért látszik úgy, mintha vérezne." Abban a pillanatban erős szájgyulladást kapott.
Két manfredoniai (Rotondóval szomszédos helység) istengyűlölő autóval utazott hazafelé. Amikor ahhoz az utcához értek, amelyik Rotondo felé vezet, az egyik elkezdte szidni Pio atyát: "Ha az a szakállas a kezem közé kerülne, darabokra tépném." Az illető nyomban vesegörcsöt kapott, és egy óra hosszat szenvedett.
Boldog hazatérés
1968. szeptember 23-án, a világ egyik igen tragikus pillanatában hívta őt haza az Úr. A pápa házasságról szóló körlevele elleni támadások miatt belső szakadás fenyegette az Egyházat. A csehszlovákiai események miatt a világbéke is veszélyben forgott. Vajon Pio atya még utoljára felajánlotta-e életét a világ békéjéért és az Egyház ügyéért?
Két nappal halála előtt ünnepelte 50 éves jubileumát, hogy Jézus sebeivel felékesítette őt az Úr. A környékről és messze vidékekről özönlöttek lelkigyermekei, hogy kifejezzék atyjuk iránt szeretetüket és hálájukat. A templom alig tudta befogadni a zarándokokat. A Szűzanya szentélye ünnepi díszben pompázott: 1500 szál piros rózsa díszítette a főoltárt, 150 szál pedig virágtartókban állt a szembenéző oltár előtt. Szeptember 20-án kora reggel mutatta be hálaadó szentmiséjét az 50 esztendei szeretet-vértanúságáért. Két nappal később, szept. 22-én az Ima-csoportoknak volt a nagy napja. Pio atya reggel 5 órakor misézett. A szentélyben még virultak a rózsák. Pio atya azonban nagyon fáradt és kimerült volt.
Mialatt délután megáldották a templom közelében emelkedő domboldalon készülő nagy keresztút alapkövét, Pio atya a Matroneumon - így nevezik a főoltár baloldali balkonját - imaóráját végezte. Az ünnepélyes esti szentmise és áldás után utoljára megáldotta lelkigyermekeit. Majd szokása szerint cellája ablakából búcsút intett nekik. Lelkigyermekei a kolostor melletti térségen imádkoztak és énekeltek. Ekkor találkozott velük utoljára.
Kora hajnalban, 2.30 órakor szinte észrevétlenül, minden haláltusa nélkül elköltözött az élők sorából.
Kevéssel a halál beállta után kezéről, lábáról és oldaláról eltűntek a sebek. Helyüket finom, - az újszülött gyermekéhez hasonló - gyenge bőrszövet nőtte be.
Temetése inkább diadal -, mint gyászmenet volt. Közel százezren jöttek össze a világ minden tájáról, hogy leróják kegyeletüket. Hogy még utoljára mindenki láthassa, üveglappal fedett koporsóban körülvitték a városban. Az útvonal kb. 10 km hosszú volt, sok ezer ember állt az útvonal mindkét oldalán. A gyászolók mintegy 8 km hosszú menetben kisérték a koporsót. 15 órakor indult el a temetési menet és 20 óra tájban tért vissza a templom előtti térre, ahol a Kapucinus Rend egyetemes főnöke sok rendtársával konccelebrált szentmisét mutatott be.
Csak a következő nap helyezték el a koporsót a főoltár alatt Pio atya részére készített sírba. Délután, amikor már a hívek is felkereshették a sírt, csupa fehér szegfű borította azt.
Pio atya ezután is közbenjárónk
Pio atya már halott. De küldetése nem a halotté, hanem az élőé. Közbenjáró hatalma az égben nagyobb, mint a földön volt. Isten kegyelmi ajándékaként már itt a földön is tudott minden lelkigyermekéről és kapcsolatban állt velük, mennyivel inkább lehet atyjuk, közbenjárójuk és segítőjük a beteljesedés honában a bizalommal hozzáfordulóknak. "Aki hisz bennem, ha meghal is, élni fog." (Ján.11,25.)
Megvalósul ez Pio atyánkkal kapcsolatban is. Halála után ugyanúgy szorong a zarándokok sokasága sírja körül, mint életében gyóntatószéke, vagy az oltár körül, ahol misézett. Ma sem kézbesít kevesebb levelet címére a posta, mint életében naponta kézbesített. Ma is tapasztalják atyai jóságát, akik kérésükkel bizalommal fordulnak hozzá. Itt csak néhányat közlünk a megszámlálhatatlan imameghallgatásokból.
Rákos beteg gyógyulása
Van a községünkben egy férfi. 1968-ban igen súlyos hasi műtéten ment át. Az orvosok alig tudták megmenteni. Rák. Vastagbelének nagy részét eltávolították. Az orvos hívta fel a figyelmemet rá. Ajánlotta, ismerkedjem meg vele. Elmondta azt is, hogy menthetetlen beteg. Talán egy éve van hátra.
Megismerkedtem a beteg édesanyjával, aki mélyen vallásos, sokat imádkozó és jótékonykodó néni. Mindig is az volt. Panaszkodott, hogy fia milyen beteg. Közben nagyon rosszul lett. Kórházba szállították. Készültünk rá, hogy meghal.
Kilencedet kezdtünk Pio atyához testi-lelki gyógyulásáért.
Orvosunk erősítő injekció-sorozattal próbálkozott. Nagy fájdalmai voltak. Az orvos felküldte Budapestre az Orvostovábbképző Intézetbe felülvizsgálatra, de ott már nem találtak rajta betegséget. Onnan azzal küldték haza, hogy semmi baja sincs, akár munkába is állhat. Orvosunk nem értette a dolgot. Egy ideig visszatartotta a munkától, de nem sokáig, mert barátunk nem akart itthon maradni. Rövidesen munkába állt s most is (1975) dolgozik.
Gyógyulását mindenképpen Pio atya közbenjárásának tulajdonítjuk.
Zalaapáti, 1975. március
Hirtelen gyógyulás hosszú betegségből
Szeretném elmondani, hogy a kedves Pio atya meggyógyított hosszú betegségemből.
Fiam születése után egy asszonyi betegségbe estem. Néhány hónapi orvosi gyógykezelés után állapotom némileg könnyebbült. De hol jobban, hol rosszabbul voltam, egészen nem gyógyultam meg. Így tartott ez majdnem 30 esztendeig. Ekkor valakitől megkaptam Pio atya életrajzát. Nagy bizalommal és buzgó imával kértem segítségét. Este imádkoztam a kedves Pio atyához és reggel nagy örömmel észleltem, hogy teljesen meggyógyultam.
Ettől kezdve minden bajomban Pio atyához fordulok. Szívből köszönöm, hogy közbenjárónk a jó istennél.
Budapest, 1975. január.
Váratlan történetem Pio atyával
Az esemény előzménye.
Lelkemben az Úr Jézus után a legközelebbi lelkikapcsolat a Szűzanyával és az Őrangyalommal szemben alakult ki. Mindenben az ő pártfogásukat, segítségüket, tanácsukat kértem. Valóban mindig érzem segítő jelenlétüket.
A szenteket viszont csak úgy távolabbról tisztelem.
Mindezekről - elvből - senkinek sem beszéltem, csupán egy régi, kedves, idős ismerősömnek. 1973. szeptember közepetáján átnyújtott nekem egy szerény kis könyvet Pio atyáról mondván: "Tessék csak elolvasni s majd nem gondolkodik oly hitetlenül a szentekről!" ?
Néhány nappal később elolvastam a kis füzetet és a következő gondolatokkal tettem le: "Pio atya nagyságát elismerem, és mindent elhiszek, amit a könyv ír".
A váratlan fordulat.
Egy-két nap múlva szombat következett. Szeptember 22-ét írtunk. Ebéd után a szokásos heti nagytakarításhoz láttam. Hat óra felé járt az idő, már a lábtörlők porolásánál tartottam, amikor az egyik jó lendületes ütésnél kegyetlen tőrdöfést kaptam az epe, nyombél tájékára, majd az egész hasrészt tépő-szaggató fájdalom öntötte el. Alig tudtam bevánszorogni a lakásba és úgy estem le a heverőre. Ekkor még nem gondoltam komolyabb bajra, csak pillanatnyi rövidzárlatra. Később ittam parádi gyógyvizet, de nem segített rajtam. Utána kamillatea közvetkezett, de az is hiába volt. Közben elérkezett a lefekvés ideje és a vetkőzés kimondhatatlan kínokat okozott. Minden mozdulatra ugyanazon a helyen megismétlődött a tőrszúrás és a tépő-szaggató fájdalom folyamatosan, megszakítás nélkül tartott. Én pedig még mindig reménykedtem: a párnák között, alvás közben biztosan megnyugszik, kiáll. Édesanyám pedig meghagyta, ha nem javulnék, keltsem fel, és melegvizes borogatással beborítja. Bár ő nem tudta, mennyire szenvedek. A várt javulás nem állt be, sőt fájdalmam fokozódott. Aludni sem tudtam. Most már kimondhatatlanul megijedtem. Itt valami komoly baj történt ? A legrosszabbra gondoltam: a tőrdöfések pontján a bélcsatorna perforált ? Itt a vég! - Ugyanis előtte tizenegy évvel gyomorműtétem volt átfúródás következtében. A mostani fájdalom hasonlított az akkorihoz. Akkor sem mozdulhattam meg, akárcsak ebben a helyzetben. Csak feküdtem, mint egy darab fa ? Kétségbeesve imádkozni kezdtem: Uram, Jézusom, Szűzanyám, segítsetek! Úgy szeretnék még élni! Annyi feladatom volna még! Könyörüljetek rajtam!
De most az egyszer oly szokatlanul távol éreztem a Szűzanyát s mintha neheztelt volna rám ? Elhagyott a régi, erős gyermeki bizalom. Nem mertem tovább segítségét kérni. Ekkor jutott eszembe Pio atya és a könyv, amely az asztalomon feküdt. Görnyedve, kúszva, ajkamat harapdálva az asztalhoz vonszoltam magam és magamhoz vettem a könyvet, amelynek fedőlapján éppen Pio atya áldást osztó képe volt látható. Visszafeküdve megcsókoltam kezét és a könyvecskét a képes oldalával a tőrszúrások pontjára helyeztem és kezemmel kissé odaszorítottam. Közben egyre fohászkodtam: Pio Atya segíts!
Meddig feküdtem így, nem tudom. De egyszer - alig észrevehetően - mintha ici-picit kisebbedett volna a fájdalom. Ébresztő-órám közelemben volt, ránézek: nem sokkal múlt 11 óra. Tehát több mint öt órája szenvedek ? Nem várok tovább! Jöjjön a borogatás! Szóltam édesanyámnak és mialatt ő a fürdőszobában a borogatáshoz készülődött, újból megcsókoltam Pio atya kezét és a könyvecskét párnám alá tettem. A borogatás alatt - jó fél óra múlva - teljesen megszűnt a fájdalom, de mozdulni még nem mertem. Az éjfélből még 5-6 perc hiányzott. Hát most tulajdonképpen ki segített rajtam? - kérdeztem magamtól. - Pio atya - édesanyám borogatása - vagy egyébként is megszűnt volna? ? Hogyan tudom meg a valóságot, az igazságot? ? E kérdés közepette elaludtam. Nemsokára felébredtem, amit az óra bizonyított. A mutatója negyed egy után állt. Most még jobban éreztem a megkönnyebbülést és a több órás hanyattfekvés után kívántam az oldalfekvést. Lassan, óvatosan jobbra, kifelé fordultam és ekkor az arcomba csapott egy csodálatos, friss, tavaszi virágillat.
Hát ez honnan jön!? - és mindenről megfeledkezve felültem, és vizsgálgatva szívtam a finom illatot. Közben néztem az ablak felé, amely szemben volt velem. Alaposan bezárva, függöny összehúzva, kint pedig elhanyagolt, gazos, hervadt, lucskos őszi kert. Innen nem jöhetett. Viruláskor sem tapasztalunk virágillatot, - hogyan adna most, ráadásul ilyen tavaszit! ? Tekintek az ajtó felé ? Nem! Onnan sem juthatott be. Arra nincs is kert, virág. Csak kozmetikai szagokról lehetne szó. Ez pedig határozatlan nem az. Ez valóságos, természetes, friss és ismerős virágillat, amelyet csak május vége felé, június elején, harmatos, kora reggelenként érezhetünk ?Különben sem az ajtó felől árad. Itt leng közvetlen előttem, mellettem, felettem, mintha csak itt volna a forrása ? Kémlelem a mennyezetet, talán megrepedt és az emeleti lakásból illan körém ? De a mennyezet épp volt.
Míg bennem ezek a gondolatok tűnődve cikáztak, érzem, kezd távolodni mellőlem az illat - szinte mondhatnám - elvonulva a kijárat felé és én nyújtott nyakkal utána dőlve szippantgattam, míg egészen tovatűnt.
Mi volt ez? - töprengtem tovább a sötétben. Honnan jöhetett? ? Teljesen érthetetlen! ? Reggel majd utána nézek, s amint a párnámra hanyatlok, hirtelen agyamba villant: Pio atya volt! Ő segített! A könyv írja, egyszer ibolyaillat jelezte lelki jelenlétét egy társaságnak ? Megszégyenülve, megdermedtem, kissé félelemmel feküdtem s ha jól emlékszem, még azt sem tudtam mondani: köszönöm.
Az éjszaka további részét nyugodtan átaludtam, csak reggel ébredtem fel. Néhány napon át olyan lábadozó betegnek éreztem magam. Közben-közben kis fájdalmak vibráltak át rajtam. Végül azok is elmúltak és hála Istennek, meg Pio atyánknak, egyelőre egészséges vagyok!
A történteket - két személy kivételével - senkinek sem említettem. Számomra annyira komoly, szent dolog, hogy nem akarom, hogy valaki is hitetlenkedésével éppen velem kapcsolatban sértené meg Pio atya szent alakját.
Akiknek elmondtam, bensőséges Pio atya tisztelők. Az egyik tanárnő és szerzetes nővér volt. Amikor elmeséltem neki a következő kedden, szeptember 25-én, nagy meglepetésemre kijelentette: "Amikor ez történt akkor volt Pio atya halálának 5 éves évfordulója szeptember 23." A másik pedig az az idős tanár úr volt, aki a könyvet kölcsönözte. Beszámolómra kihullott a könnye és ez válaszolta: "Igen, ő volt Pio atya, korunk nagy szentje."
Győr, 1975. febr. 26.
L. J. az idén érettségizett. Már évek óta arra vágyott az a mély érzésű leányzó, hogy óvónő legyen. Többünk nagy örömére júl. közepén sikerült is képesítés nélkül elhelyezkednie az egyik helybeli óvodában. De rövid volt a kislány és a mi örömünk. Néhány napi ottlét után egész különleges indokkal (vezető óvónője részéről) a munkát abba kellett hagynia. Leszámolás lett a röpke munka vége.
Azután más helybeli óvodában mutatkozott kilátás. De képesített óvónők a 24-ik órában ott is kiütötték a kislányt a nyeregből.
Így már július végefelé már teljesen kilátástalannak látszott a gyerek álma, hogy hivatásának megfelelő munkakörben dolgozhasson.
Emberi szempontból a kislány nagyon buzgó keresztény édesanyja és jó magam is kilátástalannak láttuk a gyerek közeljövőbeni elhelyezkedésének lehetőségét. Minden kilátástalanság ellenére az édesanya kb. két héten át és én is könyörögtünk Pio atyához. S íme, amikor már nem is reménykedtünk, s a gyerek búskomoran ténfergett otthon, az a bizonyos vezető óvónő, aki néhány héttel előbb a kislánnyal abbahagyatta munkát, személyesen jött el, hogy visszahívja a segédóvónői állásba. A gyerek augusztus eleje óta boldogan dolgozik ebben az állásban. Mi pedig meg vagyunk győződve, hogy ezt a kegyelmet Pio atya eszközölte ki.
Kilenced Jézus Szívéhez
Pio atya "ellenállhatatlan kilencednek" - mondta ezt az imát. Mérhetetlen tapasztalataiból szűrte le megállapítását. A hívek közösségével naponta végezte az imájába ajánlott szándékokra. Még most is naponta végzik a San Giovanni Rotondoi templomban azok szándékára, akik Pio atya közbenjárását kérik.
I. Jézusom, Te mondtad: "Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek."
Íme zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy ?
Miatyánk? Üdvözlégy? Dicsőség? Jézusom Szent Szíve, remélek és Bízom Benned.
II. Jézusom, Te mondtad: "Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek."
Íme most nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy?
Miatyánk? Üdvözlégy? Dicsőség? Jézusom Szent Szíve, remélek és Bízom Benned.
III. Jézusom, Te mondtad: "Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak."
Íme most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom és kérem a kegyelmet, hogy?
Miatyánk? Üdvözlégy? Dicsőség? Jézusom Szent Szíve, remélek és Bízom Benned.
Jézusom Szentséges Szíve, Te nem tudsz részvétlen lenni a szerencsétlenek iránt, légy irgalmas hozzánk, nyomorult bűnösökhöz is. Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te és a mi gyengéden szerető Édesanyánknak közbenjárására a kért kegyelmet.
Szent József, Jézus nevelőatyja, könyörögj értünk.
Üdvözlégy Királyné, irgalmasság anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy! Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai. Hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyéből. Fordítsd reánk szószolónk, irgalmas szemedet, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét! Ó irgalmas, ó kegyelmes, ó édes Szűz Mária!
Padre Pió csodái
Részletek Maria Winovska "Padre Pio igazi arca" című könyvéből
(Ecclesia - 2002)
Az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és halt meg Pió atya (1887-1968). Neve immár fogalommá vált a katolikus hívők többsége számára, története a 20. század misztikájának önálló fejezete. A karizmatikus pap számos szenvedése után a fizikai parajelenségek legritkább és fizikailag legérthetetlenebb jelenségét, a levitációt is megélte. Híres lett arról is, hogy a gyóntatószékben nála nem kell gyónni. Tisztánlátásával (vagy medialitásával) tudta ugyanis, hogy milyen problémái vannak a gyónóknak. Fotósok hiába próbálkoztak azzal, hogy szemben vele, háta mögött, vagy rejtekhelyről pillanatfelvételt készítsenek róla, a filmek exponálatlanok maradtak.
... Padre Pio gyermekkorában hallgatag és félénk volt. Pajtásainak zajos játékaival szemben többre becsülte a magányosságot. Rajtakapták, hogy keserves könnyekre fakadt, mikor valaki káromkodott környezetében. Szokása volt, hogy a ház elrejtett zugaiban húzza meg magát, hogy ott kedvére imádkozzék. Mikor Padre Piót egyszer megkérdezték gyermekkori emlékeiről, nevetve mondta, hogy ő olyan "sótlan makaróni" azaz anyámasszony katonája volt. Valószínűleg látszik, hogy Isten már ez időtől fogva működött benne.
Az bizonyos, hogy se apja, se anyja a világ minden kincséért sem vitatta volna el Istentől. 15 évesen a fiatal Francesco egész egyszerűen elindult a Benedeto melletti Morconéba, hogy felvételt kérjen a kapucinusok kolostorába.
Felettesei rendkívüli elzárkózást mutattak mindazzal szemben, ami szent életű rendtársukat kiemelte a többiek közül.
Novíciátusáról csak annyit tudunk, amennyi összefüggéstelen töredékekben, vagy egyéb "indiszkréciók" révén kiszivárgott. Életének ettől a korszakától kezdve indultak el a szokatlan jelenségekek.
Ez a sápadt és beesett arcú, jelentéktelen novícius napokig megvolt táplálék nélkül. Elegendő volt számára a szentáldozás. Ha a "szent engedelmesség" nevében evésre szólítják fel, kiadja magából az ételt. Venafróban 21 napig csupán az Eucharisztiából táplálkozik.
Egy alkalommal a novíciusmester nem engedte a szentáldozáshoz. Ebbe majdnem belehalt. Az eltiltást nem ismételték meg többé. Egy év leteltével Padre Pió apja, látván fia sápadtságát és szemei alatt keletkezett sötét karikákat, haza akarta vinni, de ezt a vezető atya kereken elutasította. Kis idő múlva a novícius egészsége, amelyet a közösségi szabályok már kevésbé veszélyeztettek, annyira helyreállt, hogy szülei megnyugodtak. Egy szép napon a vezető atya így szólt Padre Pió anyjához: Donna Giuseppa, a fia nagyon jámbor, nem találunk benne hibát!
Az egyetlen kényes pontot, a váratlan lázrohamokkal járó, bizonytalan egészsége jelentette. Ilyenkor a kolostor lázmérői rendszerint szétpattantak. A betegápoló atyának akkor az a jó gondolata támadt, hogy fürdőhőmérőket használjon a lázmérésnél. De mekkora volt a megdöbbenése, mikor egy nap a higanyszál 48 fokra szökött fel! Ismeretes, hogy a különösen szigorú szabályzattal bíró kolostorokban ilyen jelentéktelen ügyek nem okoznak nagy feltűnést.
Voltak lázrohamai és éjszakai csatái. Padre Pióval szomszédos szobában lakni bizony nem volt könnyű. Először azt hitték, hogy ő maga idézi elő a pokoli zsivajt. Pio egyik éjjel zajt hallott. Kihajolt az ablakon, hogy megnézze, mi is történt. Egy óriási fekete kutyát pillantott meg a szomszéd ablak párkányán, amely "olyan véres" szemeket meresztett rá, hogy a szegény testvér üvölteni kezdett és csaknem elájult rémültében.
A szörny átugrott a szomszéd tetőre és eltűnt. A dolognak híre ment, mert Pio a naivságában az egész környéken kérdezősködött a félelmetes kutya felől.
Pio lelki atyja ezekből az éjszakai viadalokból vonta le az egyszerű következtetést, hogy a fiatal novícius nagy dolgokra lett kiválasztva. Pio őrangyala és egyéb angyalok továbbra is kiemelkedően nagy szerepet játszottak életében 1.
Egy éjszaka, amikor a küzdelem különösen kemény volt, Pio hiába hívta őrangyalát. Mikor az reggel végre megjelent, Pio bosszúsan hátat fordított neki...
Olykor, amikor cellájába visszatért, fenekestől felforgatva találta azt. A könyvek a földön, a tintatartó széttörve, az ágyon rendetlenség. Mindenfelől utálatos szörnyek tűntek fel előtte, mihelyt megpróbált valamit pihenni. Reggelenként gyakran láttak rajta sebeket és kék foltokat szemei körül.
Egészségi állapota miatt felettesei szerzetesi fogadalmának letétele után hazaküldték szülőföldjére, hogy ott erőre kapjon.
Rendkívüli esetei miatt a fiatal novícius gyakran változtatta tartózkodási helyét, így elkerült Piannisiba, Morcone Venafroba, Serra Capriolába, Monte Fuscoba. A beneventoi dómban szentelték pappá, 1910. május 10-én. Életének álma így megvalósult.
A hívők mindenesetre szívesen beérték volna személyét illetően kevesebb jámborsággal is. Pl. egy alkalommal panaszt tettek az esperesnél, mert - mint mondták - Padre Pió miséjének soha sem akar vége szakadni. Az ember készséggel eleget akar tenni vasárnapi kötelességének és szívesen elmegy a misére még hétköznap is, de nincs ideje ha a mezei munkák várnak rájuk. Felettese, Don Salvatore tisztán akart látni a dologban és ekkor észrevette, hogy a fiatal pap valóban elveszti időérzékét az oltárnál. Istenben elmerülve meghatározhatatlan ideig időzött a mementóknál és a hálaadásnál - mialatt a nép izgett-mozgott a türelmetlenségtől.
Az esperesnek ragyogó ötlete támadt: "Piuccio - mondta - én lélekben és a szent engedelmesség nevében figyelmeztetni foglak, amikor a misében tovább kell lépned." A taktika nagyszerűen bevált. Mihelyt Salvatore észrevette, hogy Pio elragadtatásai túl sokáig tartanak, "megparancsolta neki a folytatást", és Pio ezt azonnal észlelte. Padre Pió azonban a mise után kárpótolta magát: a főoltár mögött elrejtőzve, órákon át maradt még mély összeszedettségben 2. Előfordult, hogy elfeledkeztek róla, és rázárták a templomot, de ez sem zavarta. Volt, hogy a sekrestyés fejét vesztve rohant az espereshez: "Jöjjön gyorsan, Padre Pió meghalt". Az esperes a kőpadlóra rogyva találta, mozdulatlanul, önkívületben. Miután a szent engedelmesség nevében a figyelmeztetést megkapta, fölegyenesedett és kinyitotta szemeit. Az esperes így jobbnak látta, ha odaadja neki a templomkulcsot. Ettől kezdve Padre Pio igyekezett észrevétlenül a templomban maradni. Az esperes meghagyta neki, hogy ha rendtársától és lelki vezetőjétől, Padre Agostinotól leveleket kap, még mielőtt elolvasná, mutassa meg neki.
Amikor az esperes ezen levelek egyikét felbontotta, de a borítékban csak egy üres papírlap volt, megjegyezte: Padre Agostino elnézhette a dolgot, kérjen tőle egy új levelet!
- Nem, ő nem nézett el semmit - válaszolt nyugodtan Pio - a gonosz szellemek tréfája lehetett.
- Tudod mi volt a levélben? Igen, tudom - volt a válasz.
Ekkor Pio pontról pontra összefoglalta, amit lelki vezetője írt neki. Az esperes számára az ügy kissé már hihetetlennek tűnt. Rögtön írt Padre Agostinonak, hogy tájékozódjék a levelet illetően. Nagyon megdöbbent, midőn megtudta, hogy Padre Pionak igaza volt.
Más alkalommal még zavarba ejtőbb dolog történt. Don Salvatore felnyitván egy levelet, a szöveg helyén egy nagy tölcsér alakú tintafoltot talált. Ekkor szent haragtól 3 elragadva az esperes felkapta a szenteltvíz-hintőt és alaposan meghintette vele a foltos papírt. A folt azonnal eltűnt.
Amikor ilyen esetei kitudódtak, Padre Pio mindent megtett, hogy kikerülje a kíváncsiskodókat. Mint Szent Ferenc, ő is szüleinek farmja mögött, saját kezűleg épített egy remetelak-félét, ahol a nyári napok mély csendjében csak Isten dolgaival törődött. Anyja csak az étkezésekhez hívta, amelyeket gyorsan elintézett.
1915. szeptember 20.-án Donna Giuseppina átvágott a szőlőskerten és kiáltozni kezdett Pio után. Fia kijött a kunyhóból és közben hevesen lóbálta kezeit, mintha megégette volna azokat. A jókedvű Giuseppina nevetni kezdett:
- Mi van veled Pio? Azt hinné az ember, hogy gitározol!
- Semmi baj, kis szúró fájdalmak, nincs jelentőségük.
Pio atya akkor kapta meg a még láthatatlan stigmákat... A fájdalom később olyan mértékű volt, hogy az esperes jónak látta, hogy felmentse őt a misemondás alól. Padre Pio azonban a világ minden kincséért sem hagyta volna el a misézést. Elővigyázatossági intézkedésként egy öreg megrongált templomocskába vonult misézni.
1 Értsd: mediális úton (egyházi szóhasználattal: sugalmazás által) volt túlvilági kapcsolata. (A szerk.)
2 Feltehetően révületben (transzállapotban) volt. (A szerk.)
3 Lehet, hogy egy kolostorban egy düh is szentté válik? (A szerk.)
Szemlézte: Liptay András
Keresztút Pio atya gondolataival
I. állomás
Jézust halálra ítélik
"Mennyire szenvedek, amikor látom, nemcsak hogy nem törődnek az emberek Jézussal, hanem ami ennél sokkal rosszabb, bántalmazzák is és borzasztó szitkokkal káromolják Őt. Szeretnék inkább meghalni vagy legalább megsüketülni, mintsem e szitkokat hallani, mellyel az emberek illetik Istent. Így imádkoztam az Úrhoz: Uram, inkább ölj meg, mintsem jelen legyek, amikor bántanak Téged"
II. állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
"Teljesen hagyatkozzatok rá a lelkek édes Jegyesére. Hajtsátok fejeteket e gyengéd Jegyes szívére, ahogy a szeretette tanítvány is tette, és ne féljetek, mert az Égi Mester nem fogja megengedni, hogy egy hajszál meggörbüljön a fejeteken, ahogyan nem engedte, hogy bántás érje tanítványait a Getszemáni kertben. És a tolongó sokaság közepette észrevétlenül kisérjétek a Királyt a Kálváriáig."
III. állomás
Jézus először esik el a kereszttel
"Jézus, a fájdalmak férfia úgy szeretné, ha minden keresztény őt követné. Most Jézus nekem is kínálja e kelyhet; én elfogadtam, íme, ezért nem kímél engem. Az én szegényes szenvedésem mit sem ér; Jézusnak mégis tetszik, mivel itt a földön annyira szeretem Őt. Ezért azokon a napokon, amikor ő többet szenvedett a földön, jobban érezteti velem a szenvedést."
IV. állomás
Jézus édesnyjával találkozik
"A Fájdalmas Szűz nyerje el szentséges Fiától, hogy egyre inkább elmélyedhessünk a kereszt misztériumában, és vele együtt megrészegedhessünk Jézus szenvedésétől. A szeretet legnagyobb bizonysága szenvedni a szeretett személyért; és miután Isten Fia tiszta szeretetből annyit szenvedett értünk, nem lehet kétségünk afelől, hogy az Érte hordozott keresztet lehet szeretni."
V. állomás
Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
"Jézus ismételten mondja nekem: "Ne félj, én szenvedést adok neked, de erőt is adok hozzá. Azt akarom, hogy a lelked mindennapos és rejtett vértanúsággal tisztuljon és próbáltassék meg. Ne csodálkozz rajta, ha megengedem az ördögnek, hogy gyötörjön, a világnak, hogy undorítson, s a számodra legkedvesebb személyeknek, hogy kínozzanaktéged; mert semmi sem tudja legyőzni azokat, akik az én szeretetetemért hordozott kereszt alatt nyögnek, és akiknek én magam sietek segítségére."
VI. állomás
Veronika letörli Jézus arcát
"Szelíden helyezzétek szíveteket a mi Urunk sebeibe, ne karotok erejével. Igen nagy bizalommal legyetek az Ő irgalmassága és jósága iránt, mert Ő soha el nem hagy benneteket. Éppen ezért mindig jól öleljétek át az Ő szent keresztjét; segítsetek neki!"
VII. állomás
Jézus másodszor esik el a kereszttel
"Szüntelenül ajánljátok fel az Úrnak életetek áldozatát, és mindazt, amit el kell viselnetek. És Jézus a rá annyira jellemző szuverenitással fog uralkodni a szíveteken. S hogy egyre inkább méltók legyetek a szentek dicsőségére, ajánljatok fel Istennek mindent, amit csak elviseltek, napjában százszor vagy még többször. Szorosan kötődjetek Hozzá szerelmes akarattal."
VIII. állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz
"Jézus Krisztus a példakép és a minta, aki szerint életünket alakítanunk kell. Jézus azonban a keresztet választotta királyi zászlajául, ezért azt akarja, hogy minden követője a Kálváriára vezető utat járja, hordozza keresztjét, és azon lehelje ki lelkét. Csak ezen az úton jutunk el az üdvösségre."
IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszttel
"Mindig a hit szemével tekintsünk Jézus Krisztusra, mint a mi jóságos és jótékony angyalunkra, aki keresztjét hordozva megy föl a Kálváriára. S miközben Ő kínok közepette haladt fölfelé a Golgota emelkedőjén, látjuk, hogy lelkek serege követi Őt, akik saját keresztjüket hordozva ugyanazt az utat járják."
X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
"Szegény Jézusom, újra megbántottalak téged! A szívem oly kemény, hogy nem tud annyira megindulni, amennyire kellene, amikor ama bántásokra gondolok, amelyeket Jézussal szemben elkövettem. De amennyire képes vagyok rá, bánni akarom. Ezért sírtam csöndesen, de a fájdalom könnyei egyúttal nagy boldogságot jelentettek számomra."
XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik
"A Kálvária hegyen azok a szívek laknak, akiket az Égi Vőlegény kedvel. Ó, mennyire boldognak kell tartanod magadat, ha erőfeszítéseket tehetsz, hogy mindig ott időzzél, hűségesen és szerelmesen ott lakozzál, hogy imádhasd ezen a hegyen a megfeszített Krisztust már ebben az életben, mert így biztosíthatod teljes bizonyossággal azt, hogy a másik életben is imádhatod a megdicsőült Jézust!"
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
"Jézus hozzám fordult és azt mondta: "Fiam, ne hidd, hogy az én haláltusám három óráig tartott, nem. Én a világ végezetéig vívom haláltusámat azokért a lelkekért, aki számomra kedvesek. Miközben haláltusámat vívom, fiam, nem szabad elaludnod. Lelkem keresi az emberi jóság cseppjeit; de jaj, magamra hagynak közömbösségük terhével."
XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztről
"Nagyon meg kell alázkodnunk, látva, hogy mennyire nem vagyunk urai önmagunknak, és mennyire szeretjük a kényelmet és a pihenést. Mindig tatsd szemed előtt Jézust: Ő nem pihenni jött közénk, és nem keresett kényelmes körülményeket sem lelki sem testi értelemben, hanem harcolni jött, önmagát megtagadni és meghalni jött."
XIV. állomás
Jézust sírba teszik
"Meg ne hátráljatok, és még kevésbé meg ne álljatok, amíg föl nem értek az élet kálváriájára. Jézus fogja majd a kezeteket, hogy ne tétovázzatok. Isten segítő kegyelme, és a jutalom, amit Jézus tartogat számotokra, édes bátorításotok lesz."
XV. állomás
Jézus feltámadt
"Miért áldozta föl magát Jézus Krisztus? Hogy kiengesztelje a bűneinket - válaszolja a hit. Miért támadt föl oly csodálatos módon? Hogy tanúságot tegyen nekünk megváltásunk következményeiről. Halálával megmutatja nekünk, hogy halottak voltunk a bűn miatt, föltámadásában pedig kegyelemre való újjászületésünk legtökéletesebb modelljét kaptuk."
Pió atya próféciái
Utolsó idők
Próféciák, melyeket Pió atya kapott
1. "Fiam, fiam, már nagyon vártam ezt az órát, amelyben szívem nagy szeretetét feltárhatom neked.... Imádkozz hozzám és a többieket is figyelmeztesd erre, mert közel van az idő, amikor meglátogatom a hitetleneket, akik a kegyelemi időt nem használták ki. Tarts ki az imában, hogy ellenségeidnek ne legyen hatalma feletted. Mondd meg az enyéimnek, hogy mindig legyenek készenlétben, mert ítéletem hirtelen fog elérkezni és senki sem futhat el előlem, mindenkit megtalálok! Az igazakat meg fogom védeni. Figyeld a Nap, a Hold és a csillagok állását. Ha nyugtalannak tűnnek, és szokatlan módon mozognak, akkor tudni fogod, hogy már nincs messze a nap. Maradjatok erősek az imában és virrasszatok, amíg a pusztítás angyala elvonul az ajtótok előtt. Imádkozzatok, hogy ezek a napok lerövidüljenek."
2. "Imádkozz és térj meg! Nagy dolgok forognak kockán! Imádkozz! Mert az emberek jókedvvel és élvezettel haladnak a pusztulás felé, mintha egy álarcosbálra, vagy az ördög esküvőjére mennének. Segíts nekem a lelkek megmentésében. Túl sok a bűn. A harag napja, a maga félelmetes eseményeivel közel van, sokkal közelebb, mint gondolnád! A világ hamis biztonságérzetbe ringatja magát. Az isteni ítélet úgy fog lecsapni, mint a villám. Ezek az istentelen és gonosz emberek nem kapnak kegyelmet, úgy elpusztulnak, hogy Szodoma és Gomorra büntetése az övékhez képest semminek sem tűnik majd. Igen, mondom neked, a gonoszság még soha nem volt olyan nagy, mint napjainkban."
3. "Tartsátok zárva az ablakaitokat (az ítélet napján). Ne nézzetek ki. Gyújtsatok meg egy szentelt gyertyát, az sokáig ki fog tartani. Imádkozzátok a rózsafüzért. Olvassatok lelki könyveket. Végezzetek lelki áldozást és a szeretet tetteit cselekedjétek, amivel nekünk örömet szereztek. Imádkozzatok kitárt karokkal, vagy boruljatok a földre, hogy sok lelket megmentsetek. Ne menjetek ki a házból. Gondoskodjatok elegendő élelemről. .A természet erői megindulnak és a tűzeső miatt az emberek remegni fognak a félelemtől. Legyetek bátrak! Veletek vagyok."
4. "Gondoskodjatok az állatokról ezekben a napokban. Én vagyok a teremtő, az állatok és az emberek védelmezője. Előtte jeleket fogtok kapni, hogy tudjátok, mikor kell majd több élelmet adnotok az állataitoknak. A kiválasztottak tulajdonát megvédem, beleértve az állatokat is. Ne engedjetek senkit sem kimenni az udvarra, aki kimegy az állatokat etetni, az meghal. Gondosan fedjétek le az ablakaitokat, választottaim ne lássák haragomat. Bízzatok bennem, és én leszek az oltalmatok."
5. "Tűz-hurrikánok fognak áradni a felhőkből és az egész föld fölött elterjednek! Viharok, rossz idő, villámok és földrengés lesz az egész földön, két napig. Szakadatlan tűzeső fog esni! Egy nagyon hideg éjszakán fog mindez elkezdődni. Mindez annak a bizonyítékaként, hogy Isten a teremtés ura. Akik bíznak bennem és hisznek szavaimnak, nincsen félnivalójuk, mert nem fogom cserbenhagyni őket, és azokat sem, akik igémet terjesztik."
6. "Hogy felkészüljetek ezekre a csapásokra, a következő jeleket fogjátok tapasztalni: az éjszaka nagyon hideg lesz. A szél üvölteni fog. Egy idő után villámcsapásokat lehet majd hallani. Csukjatok be minden ajtót és ablakot. Ne beszéljetek senkivel, aki a házon kívül van. Térdeljetek le egy kereszt előtt, bánjátok meg a bűneiteket és imádkozzatok Anyámhoz védelemért. A földrengés ideje alatt ne nézzetek ki, mert Isten haragja szent."
7. "Akik nem hallgatják meg ezt a tanácsot, egy pillanat alatt meghalnak. A szél mérges gázokat fog terjeszteni az egész földön. Akik szenvednek, és ártatlanul meghalnak, mártírokká válnak és bevonulnak velem országomba. A sátán diadalmaskodni fog. Azonban három éjszaka után véget ér a földrengés és a tűz. A kővetkező napon újra kisüt a nap és angyalok fognak leszállni az égből és a béke lelke elterjed a földön. Végtelen hála tölti el azokat, akik kiállták ezt a szörnyű próbát. Más országokból is választottam ki lelkeket, akik megkapják ezt a kinyilatkoztatást (Belgiumból, Svájcból, Spanyolországból), hogy ezek az országok is felkészüljenek. Imádkozzátok a rózsafüzért, de jól imádkozzátok, hogy imáitok az égbe jussanak. Hamarosan borzasztó katasztrófa éri a földet, olyan fenyítés, amilyen ezelőtt még soha."
8. "Mennyire nem törődnek az emberek ezekkel a (végső) dolgokkal! Nagyon hamar be fognak következni, minden várakozás ellenére. Mennyire közönyösek és nem készülnek ezekre az eseményekre, amelyeken hamarosan keresztül kell menniük. Isten ítélete eléri a földet. Atyám haragja kiárad az egész világra. Ezért figyelmeztetem a világot a ti közreműködésetekkel, ahogy már ezt olyan sokszor tettem. "
9. "Ez a katasztrófa úgy fog elérkezni a földre, mint egy villám. Abban a pillanatban a reggeli nap fényét szuroksötét váltja fel! Senki se hagyja el a házat és ne nézzen ki az ablakon ettől a pillanattól kezdve. Én magam jövök el a villámban és a mennydörgésben. A gonoszak megpillantják isteni szívemet. Nagy lesz a zűrzavar a teljes sötétség miatt, ami az egész földet beborítja, és sokan meghalnak félelmükben, vagy elkeseredettségükben."
10. "A sötétség ezen napjaiban senki ne hagyja el a házat és ne nézzen ki az ablakon. A sötétség egy nap és egy éjszaka fog tartani, amit egy további nap és éjszaka követ, majd még egy nap, de a következő éjszakán a csillagok ismét világítani fognak és, reggel újra felkel a nap és TAVASZ lesz!! A sötétség napjaiban a választottak ne aludjanak. Szakadatlanul imádkozzanak és ne botránkozzanak meg bennem. Össze fogom gyűjteni a választottakat. A pokol azt gondolja majd, hogy az egész földet birtokába vette, de én megfékezem."
11. "Újra és újra figyelmeztettem az embereket és sok lehetőséget adtam a jó útra való visszatérésre, de most a gonoszságuk elérte a tetőpontját és a büntetéssel nem lehet tovább várni. Mondjátok meg mindenkinek, hogy eljött az idő, amikor ezek be fognak következni."
Pió atya Magyarországról szóló próféciája
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
(Lejegyezte Pió atya, forrás: Marana Tha, 2009/2. szám)
Pio atya imája szentáldozás után
Maradj velem, Uram, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.
Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van erődre, hogy annyiszor el ne essek.
Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem: nélküled lankad buzgóságom.
Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én világosságom - nélküled sötétségben járok.
Maradj velem, Uram, hogy megmutasd nekem akaratodat.
Maradj velem, Uram, hogy halljam hangodat és kövesselek.
Maradj velem, Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled akarok lenni.
Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.
Maradj velem, Jézus, mert bármilyen szegény is lelkem, azt kívánom számodra a vigasz helye és a szeretet fészke legyen.
Maradj velem, Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban: múlik az élet, közeledik a halál és szükséges megkettőzni az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon.
Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek, a szenvedések: mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.
Maradj velem, Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Add, hogy úgy felismerjelek, mint a tanítványok a kenyértöréskor: az eucharisztikus egyesülés legyen világosság, mely megtart engem; legyen egyetlen boldogsága szívemnek.
Maradj velem, Uram, mert amikor jön a halál, akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.
Maradj velem Jézus, nem kérem isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet.
Maradj velem, Uram, Téged kereslek, a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Téged és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeresselek Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szerethesselek az örökkévalóságban. Ámen.
Lourdes 2008
A zarándoklat ideje: 2008. szeptember 14-20.
Lourdesi tudnivalók
Lexikoni adatok:
Lourdes:
1. kisváros DNy-Franciaországban, a Pireneusok É-i lábánál, 420 m tszf., a Gave de Pau folyó partján, a tarbes-i egyhm-ben. Lakossága 1850 k. 4 ezer, 2001: 16 ezer. A központjában lévő dombon ősi vár áll, mely 1789: börtön, később laktanya, a 20. sz. végén a Pireneusok múz-a. -
2. A lourdes-i jelenések színhelye, a világ egyik leglátogatottabb Szűz Mária-búcsújáró helye. - A ~-i polgármester 1858. VI-X: "higiéniai okokból" elbarikádoztatta a barlangot és a forrást. Laurence tarbes-i pp., aki már a jelenések idején is járt a helyszínen, 1858. VII. 28: vizsgálóbiz-ot állított fel, melynek megállapításai (Bernadett teljes józansága, szerénysége, kétségtelen őszintesége), valamint a csodás gyógyulások alapján 1862. I. 18: hivatalosan elismerte a jelenések valódiságát és megadta az egyh. hozzájárulást a Lourdes-i Boldogasszony kultuszához. Ekkor a barlang körüli ter. már egy éve a tarbes-i ppség tulajdonában volt. Bernadett leírása alapján Joseph Fabisch elkészítette a "fehér hölgy" szobrát, melyet 1864: állítottak föl a jelenések barlangjában. Ekkor kezdték építeni a Szeplőtelen Fogantatás neogót tp-ot is, melyben 1871: mondták az első misét. 1876: basilica minor rangot kapott, s a pápa fro-i nunciusa megkoronázta a kegyszobrot. - A zarándokok egyre növekvő száma miatt e baz-tól kissé lejjebb 1889: Rózsafüzér tit-ra szenteltek tp-ot 15 kpnával. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) a vatikáni kertekben ~-i barlangot építtetett, 1891: ~-i officiumot és szentmisét engedélyezett az auch-i érsségnek, melyet (Szt) X. Pius p. (ur. 1903-14) 1907: kiterjesztett az egész Egyh-ra. - A tarbes-i egyhm. hivatalos neve 1912: Tarbes és ~ lett (a pp. májustól októberig ~ban székel). A centenárium évében, 1958: Roncalli bíb. (a későbbi XXIII. János p.) fölszentelte a Szeplőtelen Fogantatás-baz. alatti kriptát és a föld alatti Szt X. Pius pápa-tp-ot. - 1870 óta az asszumpcionisták fr. nemzeti zarándoklatot, a domonkosok rózsafüzér-zarándoklatot vezetnek évente ~-ba. A zarándokok száma 1870: 30 ezer, 1930: 220 ezer, 1950: 1,6 millió, 1958 (a centenárium évében): 6 millió, 1970: 2,1 millió, 2000: kb. 5 millió (ebből kb. 70 ezer beteg) mintegy 130 országból, ezzel ~ a világ egyik legkeresettebb kegyhelye, aminek egyik oka a zarándoklatok kitűnő szervezettsége is. -
3. Csodák és gyógyulások. A jelenések óta több ezer gyógyulás és számos csodás esemény történt ~-ban, elsősorban a forrás körül, de a barlangnál és a tp. előtti nagy téren is, mely a szentségi körmenetek alkalmával tele van (hordágyon, tolókocsiban) betegekkel. A ~-i forrás vizének kém. összetétele megegyezik az ivóvizével, ebből látják el a fürdőt, melynek vizét naponta 2x cserélik (a forrás vízhozama a 20. sz. végén napi közel 150.000 l). Az első csodás gyógyulás 1858. III. 1: Catherine Latapie-val történt, akinek évek óta béna karja a forrás vizébe mártva hirtelen meggyógyult. Louis Borriette kőfaragó 20 é. volt vak fél szemére, amikor 1858. III: a forrásból hozott víztől visszanyerte látását. - Az orvosok kezdettől központi szerepet játszanak ~ tört-ében. Az 1858. IV. 7-i jelenésnél jelen volt a jelenések valódiságában kételkedő Pierre Dozous ~-i orvos is, s megállapította, hogy Bernadett kezét az elragadtatás közben kb. 10 percig minden károsodás nélkül égette egy gyertya lángja. 1861: egy bizottság Vergez prof. vezetésével 100 gyógyulásból 15-öt minősített csodásnak. 1882 óta orvosi hivatal vizsgálja ki a gyógyulásokat, melyeket 1 év elteltével ellenőriznek, s megállapításaikat elküldik a párizsi ~-i Nemzetk. Orvosi Biz-nak. Az elfogadott eseteket a gyógyult személy egyhm-jébe küldik, ahol egy biz. ajánlása alapján a mpp. nyilvánítja csodásnak a gyógyulást (2001-ig 66 esetben). A csodás gyógyulások rövid összefoglalása a baz. előtti téren, fényképekkel illusztrálva látható. - ~-ban tért meg a Nobel-díjas orvos és író, Alexis Auguste Carrel.
Bernadette Soubirous
Szent Bernadett: Bernadette Soubirous (Marie-Bernard Soubirous; Lourdes, 1844. január 7. – Nevers, 1879. április 16.) katolikus szerzetesnővér, aki 1858-ban a szülővárosáról elnevezett Mária-jelenéseket látta. Szentté avatása óta használatos a Soubirous Szent Bernadett elnevezés is.
Élete
Bernadette szegény családban született, édesapja, François Soubirous molnár volt, édesanyja Louise Casterot. Ő volt a legidősebb gyermek, öt testvére volt. Gyermekkorában sokat betegeskedett.
Tizennégy éves korában látta első alkalommal Máriát, aki összesen 18 alkalommal jelent meg neki. Eleinte hitetlenség kísérte a jelenéseket, ám idővel nemcsak a falu népe, hanem az egyházi vezetés is hitelesnek ismerte azt el. Mindaddig azonban Bernadette-nek sok meg nem értésen kellett keresztülmennie.
Bernadette életét gyökeresen megváltoztatta látomása, ezért elhatározta, hogy apácának áll. 1866-ban, 22 évesen belépett a szomszédos város, Nevers Saint-Gilgard nevű kolostorába. Itt sem volt egyszerű az élete, mert a novíciamesternő sok szenvedést okozott neki.
Mindössze 35 éves volt, mikor 1879. április 16-án csonttuberkulózisban meghalt. Három nappal később a kolostorkert kis kápolnájában temették el.
A jelenések
A csodálatos Hölgy, aki megjelent Bernadettnek 1858. február 11-én Bernadette a Gave folyócska közelében, egy barlangban sugárzó fehérbe öltözött női alakot látott, aki szótlanul rámosolygott, majd eltűnt. A szép ismeretlen három nap múlva újra megjelent, és ettől kezdve július 16-ig bezárólag még további 16 alkalommal. Február 18-án, a harmadik találkozás alkalmával már meg is szólította a lányt, és február 25-én megmutatta a gyermeknek a barlang lábánál lévő rejtett forrást. Március 26-án a Szűzanya megnyilatkozott előtte. Többször is felszólította, hogy menjen a falu papjához, és mondja meg neki, hogy építtessen templomot a forrás mellé, és tegye zarándokhellyé.
Bernadette elbeszélését hitetlenség fogadta, de a lány a legszigorúbb kihallgatások alatt is ragaszkodott kijelentései igazságához. Ezután pedig a forrás mellett valóban csodálatos gyógyulások szemtanúja volt a falu népe. A csodák világhírűvé tették a helyet. Ma Lourdes a világ legnagyobb Mária-búcsújáró helye, a reménység forrása, ahol még ma is sok ember meggyógyul az itt fakadó víztől, a tudomány pedig nem talál erre magyarázatot.
Tisztelete
A teste épen maradt.
Bernadette több mint 30 évig nyugodott a neversi kolostor temetőjében. Amikor 1909-ben boldoggá avatásának előkészületeit végezték, az egyházi hatóságok két orvos jelenlétében kinyitották a sírt. Az eléjük táruló látványtól a jelenlévőknek a lélegzete is elállt. Bernadette úgy feküdt párnáin, mintha mi sem történt volna. "Az oszlás legcsekélyebb jele sem volt tapasztalható, az idő nem hagyott rajta nyomot, úgy látszott, mintha aludna" – számolt be erről egy szemtanú. A hivatalos vizsgálat befejezése után a holtat új ruhába öltöztették, és a vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt cinkkoporsóba zárták.
Kritikák
Az orvosi jelentést sokan nem fogadták el, néhány újság a püspököt vádolta csalással. Azt mondták, hogy ő balzsamozta be a nőt halála után, mivel az egyháznak ilyen "csodákra" van szüksége, ha igazolni akarja Lourdes különleges forrásának helyét.
Boldoggá és szentté avatása
A támadások ellenére folytatódott a boldoggá avatási eljárás. 1919. április 3-án, majd 1925. április 18-án újra megvizsgálták Bernadette-et. Változást azonban ezúttal sem találtak a holttesten, bőrszínét kivéve, mely még az első vizsgálatnál szemtanúk szeme láttára elsötétedett.
Boldoggá avatása kapcsán 1925. augusztus 3-án Bernadette múmiáját ünnepélyes keretek között helyezték el a Saint-Gilgard kolostor templomában. Azóta itt nyugszik, üvegkoporsóba zárva, arcát és kezét vékony viaszréteg borítja. XI. Piusz pápa avatta szentté 1933-ban.
Magyarországon nagyon hamar elterjedt a lourdes-i jelenések híre, és igen komoly tisztelete is kifejlődött. Nagyon sok katolikus templomban megjelentek az ún. lourdes-i barlangok, melyekben Máriát a jelenéseknek megfelelően rózsafüzérrel ábrázolják, Bernadette-et pedig Mária előtt térdelve formázzák. Külön imaforma is kialakult, az ún. lourdes-i kilenced: február 2-án kezdve 9 napon át imádkoznak.
A lourdes-i jelenések és csodás gyógyulások hatására II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy február 11. a Római Katolikus Egyházban a betegek világnapja legyen.
Ajánlott helyek:
A szent hely vagy a szent helyek ?
Lourdes-ban az ember sokáig latolgat az egyes szám és többes szám között, hogyan beszéljen a szent területről. A Sanctuary kifejezés jelzi a zarándoklat egy épületét. Így, a Kápolna a Grotto fölött, vagy a Szeplőtelen Fogantatás Bazilikája alkotja az eredeti Sanctuaryt. Később a templomok és bazilikák sokasága azzal végződött, hogy szent helyeknek nevezték az egész területet, aminek közös lényege a Barlang, mint gyújtópont.
A szent hely szervezete
Magántulajdon: 51 hektár 22 templommal
Felügyelő: Tarbesnak és Lourdes-nak a püspöke, aki kinevezi a képviselőjét, a Rectort.
Önkéntes segítők : 7,000 a lourdesi Miasszonyunk Vendégházban és 100,000 a különböző zarándok-vendégházakban.
Papok, ápolók és ápolónők : 30 lelkész van állandóan a szent helyen. Ők kísérik zarándokokat és csoportokat, imában ünneplik a Szentségeket és vezetik a zarándokokat. Különböző vallásos gyülekezetből és társulatokból valamint különböző egyházmegyéből származnak. Religious Sisters 5 közössége dolgozik a szent helyen.
Alkalmazottak : 292 teljes munkaidejű alkalmazott és 120 idénymunkás 63 különböző osztályban és szolgáltatásban.
Költségvetés : 18 millió euro
Jövedelem : a felajánlások 90 százaléka adományok és hagyatékok.
1. Massabielle barlangja
A Barlang Lourdes szíve.
Azt a sziklát, ahol megtaláljuk a Barlangot, Massabielle-nek nevezik, aminek jelentése öreg szikla. Az a rendkívüli, hogy senki sem keresi, mint barlang … Ez a történelmi helyszín. Igen, Lourdes híres barlangja éppen az. A sziklának ebben a 27 méteres nagy tömegében a barlang csak 3.80 méter magas, 9.50 méter mély és 9.85 méter széles. Az minden!
Ez a barlang három egyenlőtlen nyilásból áll: a legtöbb ember az ünnepi mise által részévé válik.
Fent, és kicsit jobbra látsz egy csúcsíves vagy gótikushoz hasonló hasadékot, ahol a Szent Szűz február 18-a és 1858. július 16-a között 18-szor tűnt egy fiatal lánynak, akit Bernadette Soubirousnek hívtak.
Egy szobor (1.88m.) ábrázolja a lourdesi Miasszonyunkat: fehér ruhába öltöztetve, jobb karján rózsafüzérrel és két sárga rózsával a lábain, ahogyan az ifjú Bernadettnek megjelent 1858. február 11-én, 1864. április 4-én lett felállítva ezen a helyen. A szobor két nővér, a Lacour nővérek ajándéka Lyonból. Joseph Fabish, a lyoni Szépművészeti Iskola professzora készítette azt. A szobor talapzatán olvasható "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás".
A földön, a Barlang előtt balra, egy márványtábla jelöli pontosan azt a helyet, ahol Bernadett állt: "Bernadette 1858. február 11-én imádkozott itt". A Grotto hátsó részén, az oltár számodra bal oldalán, látható az a bővízű forrás, amit Bernadette 1858. február 25-én felfedezett. Azért, hogy elérhetővé tegyék azt mindenkinek, ezt a vizet most elterelik a vízcsapok és a fürdetők irányába. A Barlang belsejében, az oltár mögött található az a doboz, ahol az emberek elhelyezhetik imáikat, kéréseiket. Az oltár előtt van egy másik márványtábla, ami emlékeztet II. János Pál pápa 1983. augusztus 15-ei látogatására.
1858. február 11-én, csütörtökön Bernadette hallott, egy olyan zajt, ami úgy hangzott, mint egy szélroham és látott egy ragyogást. Látta, hogy egy kicsi lány, akit egy kék övvel, mindegyik lábán levő sárga rózsával és rózsafüzérrel a karján fehérbe öltöztettek: Ő volt a Boldogságos Szűz Mária. Bernadette további 18 alkalommal találkozott vele.
A jelenések ideje alatt 10000 ember gyűlt össze a Barlangnál.
Ez a Barlang a leglátogatottabb hely a világon, körülbelül 6 millió zarándok és látogató jön ide minden évben.
1858 és 1900 között két alkalommal a Gave egy 350 méteres hosszát és 28 méteres szélességét visszaduzzasztották. Azt a csatornát, amit Bernadette keresztezett, és a Merlasse patak irányát megváltoztatták és eredeti medrüket feltöltötték. Így elegendő tér lett a Barlang számára, hogy több ezer zarándokot elszállásolhassanak.
Zarándokoknak türelmesnek kell lenniük a Barlangba való belépéskor a nagy tömeg miatt. Amikor a zarándokok a szent hely belsejébe, a szentély legmozgalmasabb helyére megérkeznek, imádkoznak, elmélkednek a forrás előtt vagy megérintik a Barlang sziklafelületét, ez nem egy babona, hanem Mária elismerése, mint minden ember anyja és kifejezi a bizalmukat isten iránt. "Az Úr a menedékem , váram, szabadítóm. Istenem, sziklám, hozzá menekülök. Védőpajzsom, üdvösségem záloga, mentsváram". (Zsoltár 18,3)
2. A Szeplőtelen Fogantatás Bazilika
A Barlang fölötti szikla tetején helyezkedik el, Hippolyte Durand tervezte és 1866 és 1872 között építették. A homlokzaton, körkörös részen van egy körablak Pius X pápa képével miközben finoman mosolyog és bal kezében tartja, az 1907. november 13-i rendeletet, ami szerint a lourdesi Miasszonyunk megjelenésének tiszteletét kiterjesztik az egész Egyházra. Az Altemplomba vezető bejárat fölött lévő alacsonyabb körkörös rész ábrázolja IX. Pius pápát, aki kinyilatkoztatta a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben.
A jobbra levő bejáratnál van egy márványemléktábla, ami tartalmazza a Főtisztelendő Laurence által készített bírálat teljes szövegét, amely a jelenéséseket hitelesnek ismeri el. A Basilica oltárja közvetlenül jelenések helye fölött van. A festett üvegablakok visszaidézik a Szent Szűz történetét a kezdettől a Szeplőtelen Fogantatás dogma IX. Pius pápa által 1854-ben, és lourdesi jelenések 1858-ban történt kihirdetéséig.
A bazilika belseje
Néhány statisztika: A harangtorony 70 m magas, a befogadóképessége 550 ülés és 5 tolószék.
Van négy fő harang: Jeanne-Alphonsine (2,000 kg.), Genevieve-Félicie (1,800 kg.), Hermine-Benoîte (1,100 kg.), Cécile-Gastine (800 kg.). Ezek alakítják a Felső Bazilika harangjainak a zúgását és minden órában lejátszák a Lourdes-i Ave Maria-t.
3. A Rózsafüzér Bazilika
A Rózsafüzér Bazilika fő ajtói fölött két mozaik körablak, amiket a Vatikán műhelyeiben készítettek, ábrázolja balra XIII. Leo pápát és jobbra Mgr Schoepfer, Tarbes és Lourdes püspökét 1899-től 1927-ig.
A Szent Szűz rózsafüzérrel a kézében jelent meg Bernadettnek. A görögkereszt alakú Rózsafüzér Bazilika három boltívében elmondja Jézus és a Szent Szűz életének az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges titkait.
A Bazilika mozaikfalai a hitoktatás igazi lehetősége. A sétány felkéri a zarándokot, hogy elmélkedjen a rózsafüzér 15 tizedén. A boltozatos mennyezet mozaikja hívja a keresztényeket, forduljon mindenki a Szent Szűz felé és hajtsa végre a saját "hit-zarándoklat"-át. A Bazilikát Leopold Hardy építész tervezte, 1883-1889 között építették és 1901-ben szentelték fel. A Bazilika befogadóképessége 1500 fő.
A Rózsafüzér Bazilika homlokzata és timpanonja
A belső építészet nagyon szimbolikus. A központikupola, ami egy négyzetet formáz, 4 pilléren nyugszik. A körkörös kupola a mennyországot jelenti, a négyzetes alap képviseli a földet. Ez azt jelenti, hogy ahol a szentmisét ünneplik, ott a föld és az ég összekapcsolódik.
A központi kupola körül lévő kereszthajó és szentély tartalmazza a mellékoltárokat a rózsafüzér 15 titkának mozaikképeivel. A bal oldali kereszthajó tartalmazza Jézus gyerekkorának az eseményeit, az örvendetes rózsafüzér titkait: (A fogantatást, a látogatást, Jézus születését, Jézus bemutatását a templomban és Jézus megtalálását a templomban). A szentély mögött öt oltár mutatja azokat az eseményeket, amik kapcsolódnak Jézus szenvedéséhez, a fájdalmas rózsafüzér titkait: (a vérrel verítékezést, a megostorozást, a tövissel megkoronázást, a kereszthordozást és a keresztrefeszítést). Végül a jobb oldali kereszthajón lévő oltárok festik le Krisztus feltámadásához kapcsolódó eseményeket, a dicsőséges rózsafüzér titkait: (a feltámadást, a mennybemenetelt, a Szentlélek eljövetelét, a Szent Szűz mennybevételét,és megkoronázását a mennyben).
A Rózsafüzér Bazilika belseje
Az épület besorolása második osztályú történelmi műemlék. Ez szenvedett vízbelépés miatt, ami megrongálta a kupolát és a mozaikokat. A fogadás érdekében a SEM-en keresztül, a város és a szent hely (Sanctuary) közötti együttműködés eredményeként (először Európában), a javítási munka legnagyobb részét vállalták néhány év után. Ezt a javítási munkát csak a zarándokoknak, a donoroknak és az állami támogatásnak a nagylelkűségén keresztül hajthatják végre, amit megkapott a szent hely (Franciaország, Regió, minisztérium és európai unió)
4. Az örökimádás kápolna
Építész: Paul Félix
Megáldotta és megnyitotta: 1995. június 18-án Főtisztelendő Jean Sahuquet, Tarbes és Lourdes püspöke.
Statisztika: Befogadóképesség: 150 ülés
Az épület:
Az örökimádás kápolna három bibliai szimbólumra épült:
A találkozás sátrát szimbolizálja a mennyezet anyaga.
A felhő- vagy tűzoszlopot, ami vezette isten embereit a sivatagon keresztül az Ígéret Földjére, jelképezi a bearanyozott oszlop, ami tartalmazza az Oltáriszentséget. Ma, Krisztus, keresztre feszítve és feltámadva, a fény, aki felvilágosít és vezet minket.
Az Új Várost, az Új Jeruzsálemet jelképezi a 12 oszlop, ami a 12 apostolt jelenti.
A bearanyozott fa oszlop foglalja magába az Oltáriszentséget
Egy kicsi oltárt építettek 2001-ben az oltáriszentség tartó lábához. A misét ott celebrálják a délelőtt folyamán. A misében átváltoztatott szent ostyát be teszik a cibóriumba és az oltáriszentség tartó lefátyolozott nyílásába helyezik. Az örökimádás kápolna nyitva marad egész nap. A megszentelt ostya látható lesz ott a délutáni áldástól éjfélig.
5. Szent Bernadett nyomában
"A Szent Bernadett nyomában" egy ajánlott útvonal a zarándokok számára. Ez egy sétára meghívás Szent Bernadett nyomában, hogy felfedezzük az ő üzenetét az igéretről.
Bernadetthez kapcsolódó helyek:
5.1 Bernadett születési helye (Boly malom a restaurálás után)
Bernadett itt született 1844. január 7-én. 1854-ig élt itt. Szülei, Louise és Francois voltak a malom bérlői. Bernadett vidám gyermekkorát töltötte ebben a "boldogság malmá"-ban. Francois Soubiros kudarca kényszerítette a családot, hogy elhagyják ezt a kényelmes házat 1854. júniusában.
Ma a Boly malom a szent helyek közé tartozik és a Templom Leányai gondozzák.
5.2 A börtön
Egy börtöncella 1824-ig. Ezt a szobát, ami az egész ház legmocskosabb helye, ingyen adták a Soubirous családnak. 1857 telétől 1858 őszéig maradtak ott. Innét történt, hogy Bernadette a Grottóba ment, hogy találkozzon a Szűz Máriával tizennyolc alkalommal.
Bernadette idején: "a szoba sötét és egészségtelen volt. A bútor két a bejárattól jobbra lévő ágyból állott és egy egyetlen kicsi bőröndből a fehérneműk számára".
Máskor, a renoválások közben 95-96 telén teljesen sivárnak látszott a 3.72m x 4.40m-es szoba, amelyik ugyanakkor konyhaként, ebédlőként, hálószobaként és hat embernek való ima helyeként is szolgált.
Ez a hely emlékeztet minket, hogy Szűz Mária választotta a legszegényebbet és a legtudatlanabbat, hogy kinyilatkoztassa mindenkinek, hogy nekik különleges helyük van isteni szempontból. Lourdes-nak ez a paradoxona semmiség azt a paradoxont kivéve, amit látunk az Evangéliumokban.
Ez a szent hely tulajdonsága és az évek alatt a zarándokok nagy tömegeinek látogatása. A Neveri Karitasz Nővérek gondozzák az épületet.
5.3 A régi egyházközség
Jelenleg ez egy középület, a Városi Könyvtár. Ezen a helyen találkozott Bernadett Peyramale plébánossal, hogy közvetítse a Boldogságos Szűz üzenetét az egyházi hatóságok felé. Szemrevételezhetjük a kaput, amit Bernadett használt Peyramale-nál történt látogatásakor.
5.4 Szent Bernadett Szeretetház
A jelenések idején ez a Szent Rókus Kórház-Idősek Otthona volt, amit a Neveri Karitasz Nővérek igazgattak. A nővérek iskolát is nyitottak a szegény lányok számára. Bernadett itt volt tanuló 1858 és 1866 között. A Szent Rókus Kórház-Idősek Otthonában volt Bernadett első áldozó 1858. június 3-án. A jelenlegi Általános Kórház az előző kórház helyén épült.
5.5 Jézus Szíve templom
1875 és 1903 között épült, megőrizte a régi plébánia-templom, ami tönkrement, sok jellemző vonását. A kereszthajó jobb oldalán van a keresztelőkút, amelyben Bernadettet megkeresztelték 1844. január 9-én, valamint a Boldogságos Szűz és Szent János evangélista szobra.
5.6 Bartres falu
Ez a kicsi falu, néhány kilométerre Lourdes-tól, fontos szerepet játszott Bernadette életében. 1844 novemberében Bernadette-et elvitték oda, hogy Marie Lagües gondozza. 13 évvel később visszatért Marie Lagües otthonához. Ezúttal mint kézimunkás, mert Bernadette eggyel több száj volt az étkezésnél egy olyan családban, ahol az éhség napi valóság volt. A napjai a farmon egésznapos munkában teltek, gondoskodott a nevelőanyja gyerekeiről, gondoskodott a bárányokról a juhakolban, ezért Bernadettnek nem maradt ideje, hogy Bartres plébánosával megtanulják a katekizmusát. Este Marie Lagües a katolikus hitigazságokra tanította. A tanulónak nehézséget okozott, hogy nem tudta emlékezetben tartani a leckéit a korábbi gondozója bosszúságára. Végül 1858. január 21-én Bernadette visszatért Lourdes-ba, hogy felkészüljön az első áldozásra.
Az a zarándok, aki meglátogatja Bartrest, megtalálja a juhaklot, ahol Bernadette gondoskodott a nyájról, Marie Lagües házát (La Maison Burg) és a plébánia templomot. 2000. március 26-án, a nagy lourdesi zarándoklat alatt, Perrier, Tarbes és Lourdes püspöke, megnyitotta a Bartres-i utat. Ez a gyalogosút volt az, amit Bernadette használt. A zarándokoknak és látogatóknak nyitották ki újra.
5.7 Bernadett útvonala
A gyalogosút Bartresból Lourdesba különösen a 2000. jubileumi év miatt újra nyílt. Ezeddig túrázókból álló csoportok mentek ezen a csapáson annak minden kockázatával. Most van egy útvonal, amit speciálisan zarándokoknak terveztek.
Lourdestől 4 kilométerre, Bartres faluja felkínálja a lehetőséget az elmélkedésre és imára békében és nyugalomban messze a tömegekből. Bernadett itt élt két különböző időben, amikor 2 éves volt, 1846-ban és amikor 13 éves volt, 1857-ben. Ez a falu és a körülvevő területe az egyik hely, ahol érzünk Bernadett közelségét. Kevés változott és láthatjuk a helyet, ahol élt: a Burg ház, a farm, ami Marie Lagues dadáé, a Keresztelő Szent János plébániatemplom, és ahol a juhokat tartották.
Miután megálltál abban a juhfarmban, ahol Bernadette gondoskodott az állatokról, menj át azon 150 méterrel távolabb a Kálvária felé. Egy kevés út után következik a sekély Bedout útja, amelyik Lourdes környékeihez vezet. A kicsi dombon menj a magánkézben lévő utra, amely nyitott a zarándokoknak. Az öreg lakosok azt mondják, hogy Bernadette testvére jött erre, hogy meglátogassa a nővérét. A Szent Pauly útvonal, a Lannedarre útvonal és azután a Bretagne út majd a Pau út vezet téged a lépcsőházba a Dr. Boissarie úton.
Néhány száz méter mindössze balra (visszafelé) és a jelenések barlangjánál vagy.
Lourdes jelei
A Víz
1857. február 25-én, csütörtökön Bernadett magyarázott; "Aquéro (ez az a szó, amit Bernadett használt a hölgy nyomán) mondta nekem, "menj oda igyál a forrásból és mosakodj meg ott". Nem láttam semmiféle vizet a közelben, elindultam a Gave felé. De Ő intett az ujjával, hogy menjek a szikla alá. Ott találtam egy annyira kevés, zavaros vizet, hogy nehézségemre esett a tenyerembe venni azt. Háromszor kiöntöttem azt, mert nagyon piszkos volt. Csak negyedik alkalommal voltam képes meginni azt".
Az Evangéliumok elbeszélik a következő jelenetet: Fáradt utazás után Jézus ült egy kút mellett. Egy nő jött vizet meríteni. Mondta neki Jézus: "aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne" (Jn 4,14)
.........................................................................................................
Lourdes vize ennek a folyóvíznek a szimbóluma, amit Jézus nekünk ad.
..........................................................................................................
A Szikla
Ez Massabielle Barlangjában volt, ahogyan Bernadette Soubirous látta a Boldogságos Szűz Máriát 18 alkalommal.
Az istenem az a szikla, ahol menedéket veszek. Hosszan élek az Úr, a sziklám számára.
..........................................................................................................................................
A biblia azt mondja nekünk, hogy isten a mi sziklánk. Ő az a szikla, akire tudunk számítani.
...........................................................................................................................................
A Fény
Éjjel-nappal, télen-nyáron gyertyák égnek a Barlangnál. A gyertya a hit fénye.
"Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága". (Jn 8,12)
.....................................
Ez Krisztus Világossága
......................................
A Tömeg
Ők nagyon sokan vannak, jönnek minden fajtából és nemzetből. A zarándokok száma az elején kevés volt, most 6 millió.
............................................................................................................................
Lourdes az Egyház igazi megtapasztalása: összegyűlnek Isten szétszórt gyermekei.
.............................................................................................................................
A Betegek
Catherine Latapie gyógyulása (1858. március 1-je) óta a Lourdesba áramlók keresik a testi gyógyulást, de minden fölött a lelki megnyugvást, hogy visszatérjen életerejük és belső békében éljenek.
A kérésedet a lourdesi Miasszonyunk Barlagjába helyezd el.
Lourdes üzenete
A sziklában levő hasadékban a jelenések szobra (Készítette Joseph Fabisch).
"Lourdes üzenete" a szavak és tettek, amelyek Szűz Mária és Bernadett között elhangzottak Massabielle barlangjánál a 18 jelenés alkalmával 1858. február 11. és 1858. július16-a között. Megérteni azokat az eseményeket, amik megtörténtek valamint Lourdes üzenetét, szükséges ismerni a jelenések környezetét, amit Bernadette tapasztalt.
Lourdes a XIX. században a fő helyek egyike a környéken több mint 4,000 lakóval, beleértve a nemesek, közjegyzők, ügyvédek, doktorok, tisztviselők valamint fizikai munkások, kereskedők, palamunkások és a kicsi kézművesek, mint például a molnárok. A malmok gazdagok voltak; sok pötty a városon kívül, a folyók mentén, amelyek a Gave-be ömlöttek, az egyik volt – a Lapacca. Bernadette Soubirous ezek közül az egyikben, a Boly Malomban született 1844. január 7-én.
A csődbe ment család a Börtönben élt.
1858. február 11-én Bernadett, a nővére, Toinette és egy barátjuk, Jeanne, elmentek fát keresni a réteken és abba az irányba mentek, "ahol a csatorna ismét egyesült a Gave folyóval". Massabielle barlangja előtt voltak. Toinette és Jeanne keresztezte a jeges vizet "hideg" sikongásokkal; Bernadett habozott megtenni ezt a krónikus asztmája miatt. Hallott egy zajt,ami űgy tűnt mint egy szélroham, de "a fák közül semelyik sem mozgott". "Miközben felemelte a fejét, látott, a szikla üregében egy ifjú hölgyet, aki rá nézett, és mosolygott rá". Ez volt a Szűz Mária első jelenése.
Bernadette idején a Grotto egy piszkos, rejtett, nyirkos és hideg hely volt. A Grottót a "disznók menedékének" nevezték, mert általában úgy volt, amely területen esznek a disznók, ott vesznek menedéket is. Ott volt, hogy a Szűz Mária, akit fehérbe öltöztettek, ami a teljes tisztaság jele, Isten szeretetének a jele más szóval annak a jele, amit isten véghez szeretne vinni mindegyikünkben, méltóztatott megjelenni. Van egy ellentét a nyirkos és homályos barlang és Szűz Mária, a Szeplőtelen Fogantatás jelenléte között. Ez emlékeztet minket az Evangéliumra: az isteni jóság gazdagságának és az emberi személy szegénységének találkozása. "Jézus a bűnösök asztalához akar ülni, mert Ő visszajön, hogy megtalálja azt, melyik eltévedt".
Lourdes-nál tény, hogy Mária megjelent egy piszkos és homályos barlangban, amelyet Massabielle-nek hívnak, az Öreg Szikla azt mondja nekünk, hogy isten eléri, hogy ott csatlakozzon hozzánk, ahol vagyunk a szegénységünk és kudarcaink közepében.
A barlang nemcsak egy olyan hely, ahol valami történt, – egy földrajzi hely – hanem egy olyan hely, ahol Isten ad egy jelet nekünk azáltal, hogy felfedi a szívét és a szívünket. Ez egy olyan hely, ahol isten hagy nekünk egy üzenetet, egy üzenetet, ami nem egyéb, mint az Evangélium. Isten eléri, hogy azt mondja nekünk, hogy szeret minket, - ez Lourdes üzenetének a lényege, és szeret minket a sikereinkkel, de sebeinkkel, a gyengeségeinkkel és a korlátozásainkkal is.
Koronás szobor
A harmadik jelenés idején, februar 18-án beszélt először Szűz Mária. Bernadett egy ív papírt és egy ceruzát tartott, hogy leírja a nevét, de a hölgy válaszolt: "azt, amit nekem mondanom kell, neked nem kell leírni". Ez egy rendkívüli nyilatkozat volt. Ez azt jelentette, hogy a Szűz Mária be akart lépni egy kapcsolatba, melyik a szeretet rendje, a szív szintjénél. A szív a bibliában a személy kellős közepét jelenti, az melyik a személy mélysége. Bernadette rögtön kérte, hogy nyissa meg a szíve mélységeit a Szeretet üzenetének.
A Szűz Mária második nyilatkozata: "Megtenné nekem azt a kedvességet, hogy 15 napon keresztül eljön ide? " Bernadett megdöbbent. Ez volt az első alkalom, amikor bárki udvariasan szólt hozzá. Bernadette leírja ezeket a szavakat az elmondottak alapján, mialatt a Szűz úgy nézte őt, 'mint egyik személy nézi a másik személyt'. Az emberi lények, akiket létrehoztak isten képére és hasonlóságára, személyek. Bernadett érezte, hogy őt szintén tisztelték és szerették, nála szintén megvolt a személyes tapasztalat. Isten szemében mindannyian érdemesek vagyunk a tiszteletre. Mert mindegyikünket szeret Isten.
A Szűz harmadik nyilatkozata: " nem ígérem meg, hogy boldoggá foglak tenni téged ebben a világban, hanem a másikban. " Mi ismerjük az erőszak, a hazugság, az érzékiség, a nyereség és a háború világát. De ismerjük a jótékonyság, a szolidaritás és az igazságosság világát is. Ez a két világ létezik a földünkön. Amikor Jézus az Evangéliumban felkér minket, hogy fedezzük fel a Mennyek Királyságát, felkér minket, hogy fedezzük fel a világunkat, a "másik világot". Ahol a szeretet létezik, Isten jelen van.
Megtapasztalni Istent nem más, mint megtapasztalni a szeretetet ebben a világban. Mindenki számára, aki tudja, hogyan érhető ez el, Jézus a következőt ígéri: "Nem vagy messze isten Országától". Vagyis: "tudod, hogyan kell élned itt e Királyság alatt és te leéled az életedet ebben a Szeretetben". Ez a Szűz Mária ígérete Bernadettnek: "Megígérem, hogy felfedezed itt lent a másik világot". És a szegénységének, a betegségének és az iskolázatlanságának ellenére, Bernadette mindig mélyen boldog. Ez Isten Királysága, az igazi Szeretet világa.
Szűz Mária hét első jelenése idején Bernadett arca sugárzott a jókedvtől, a boldogságtól és a fénytől. A nyolcadik és tizenkettedik jelenés között minden megváltozott: Bernadette arca keménnyé, szomorúvá és bánatossá válik, és azonfelül Bernadette érthetetlen dolgokat cselekszik.
Térden csúszik hátrafelé a barlangból. Megcsókolja a barlang piszkos, undorító földjét. Eszik egy kevés keserű füvet. Háromszor megkaparja a földet miközben megpróbálja inni a sáros vizet, a Grotto hátsó részén megpróbál szívni egy kicsit, azután eldobja azt, sarat vesz a kezeibe és bepiszkolja az arcát. Azután a fiatal lány, széttárt kezeivel a tömeghez fordul. Mondják ők mind: "Ő őrült"! Négy jelenés alatt végrehajtotta ugyanazokat a tetteket. Mi történik? Senki nem érti! Mi vagyunk "Lourdes üzenetének" a lényege.
Ezek a tettek bibliai tettek. Mert a Hölgy kéri őt, Bernadette eljátssza a Megtestesülést, a Szenvedést és Krisztus halálát.
Térden járás a barlang hátsó részén: ez a tett felidézi a megtestesülést, Isten lealacsonyítja magát hogy emberivé váljon. Bernadette megcsókolja a földet, ami megmutatja nekünk azt, hogy az alázatosságnak ez a tette a szerető Istennek egy tette az embereinek érdekében.
Keserű fű evése a barlang hátsó részén: mikor a zsidók az Ószövetségben meg akarták mutatni, hogy Isten magára vállalta a világ minden keserűségét és bűnét, megöltek egy bárányt, kitisztították és keserű füvekkel töltötték azt, azután a következőt imátkozták a bárány fölött "Ez Isten Báránya, ki elveszi, magára veszi a világ minden keserűségét és bűnét".
Arcának besározása: amikor a Izajás próféta, a Messiásről beszélni akart hozzánk, "szenvedő szolgának" nevezte őt. Mert hordozza magán minden bűnünket, arca már nem tűnik emberinek. "Őt, mint egy bárányt vezették a mészárlásra, és az útján a tömeg kigúnyolta őt", mondja Izajás. A barlangnál a sár elcsúfítja Bernadettet és a tömeg azt kiáltja kint, hogy "meghalt az őrült".
Azok a tettek, amiket Bernadette végrehajtott, valamiféle szabadulás tettei voltak. A barlang fűvel és sárral volt megtöltve. De miért szabadítja ki ezt a barlangot? Mert ez elrejt egy óriási kincset, melyiket kell kihozni, amikor az kinyílik. Így a kilencedik jelenésnél a Hölgy megkérte Bernadettet, hogy karcolja meg a földet a "disznók menedékének" a hátsó részén, mondva neki: "Menj oda a forráshoz, igyál és mosd meg magadat". Először is csak egy kicsiny sáros víz van ott, inni elegendő Bernadettnek. Először ez a víz sáros és piszkos, apránként ez tisztává válik.
Ezek a tettek Jézus szívének a titkait fedik fel számunkra: "egy katona a lándzsájával átszúrta a szívét és ott azonnal vér és víz folyt ki". Ez szintén, az emberi személy szíve titkainak a mélységei, amiket isten képében és hasonlóságában teremtettek: "Az a víz, amit neked fogok adni, válni fog benned egy forrássá, ami örök életig tör elő". A fű és a sár jelentik az emberi szívet, amit megsebesített bűn. De ennek a szívnek az aljában ott van Isten élete, ezt jelenti a forrás.
Bernadettet kérdezték: 'A Hölgy valamit mondott neked'? Válaszolt: 'Igen, időnként mondaná: "Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat, imádkozz a bűnösökért". Bűnbánat által megértjük az átalakulást. Átalakítás az egyházban, miként Krisztustól tanultuk azzal jár, hogy Isten irányába és mások irányába kell fordítani a szívünket. Imádkozz a bűnösökért. Az imádság Isten lelkéhez visz minket. Így megértjük, hogy a bűn nem tesz minket boldoggá. Nekünk meg kell értenünk, hogy a bűn Isten szeretetével ellentétes, amit felfednek nekünk az Evangéliumon keresztül.
A tizenharmadik jelenés alatt a Miasszonyunk így szólt Bernadetthez: "Menj, mondd meg a papoknak, hogy felvonulásban jöjjenek ide és építsenek egy kápolnát itt" ."Felvonulásban ide jönni" azt jelenti, hogy mindig mások irányába kell fordulni ebben az életben. "Építs egy kápolnát itt". Lourdes-ban kápolnákat építettek, hogy fogadhassák a tömegeket, akik ide jöttek. De ezek a kápolnák csak a közösség jelei az alapján a szeretet alapján, amihez minket hívnak. A kápolna az "Egyház", amit építeni akarunk, az, ahol mi vagyunk: a családunkban, a munkahelyünknél, az egyházközségünkben, az egyházmegyénkben. Minden keresztény odaadja életét az Egyház építéséhez, miközben másokkal élnek közösségben.
1858. március 25-én a tizenhatodik jelenés napján, Bernadette elment a barlanghoz, és a plébánosa, Peyramale atya ösztönzésére, rákérdezett a Hölgy nevére. Háromszor tette fel Bernadett a kérdést. A negyedik kérésre a Hölgy tájszólásban válaszolt: "Que soy era Immaculada Conception" . ("Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás"). Bernadette nem érti azonnal ezeknek a szavaknak a jelentését. Az "Immaculade Conception" az, amit az egyház tanít, "Mária, aki Krisztus kereszthalála érdemeinek köszönhetően, bűn nélkül fogant". (A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának meghatározása 1854-ben) Elment a plébánoshoz, hogy megmondja neki a Hölgy nevét. Megérti, hogy Isten Anyja ez, aki megjelent Massabielle barlangjánál. Később Tarbes püspöke, Monseigneur Laurence, megerősíti ezt.
A Szeplőtelen Fogantatás, ahogyan az egyház tanítja, "Mária, aki Krisztus Kereszthalála érdemeinek köszönhetően, bűn nélkül fogant". Így a Szeplőtelen Fogantatás annak a jele, hogy minden ember, akit Isten újjáteremtett, meghívást kap az életre.
Miserend: mivel atyával utazunk ez meghatározza a misék idejék
Nyitvatartási idők:
Fürdetőhely: hétköznap: 9:00-11:00 és 14:30-16:00
Szombaton és vasárnap: 14:00-16:00
Ingyenesen látogatható múzeumok:
Kincstár Múzeum: 9:00-12:00 és 13:30-17:00
Szent Bernadett Múzeum: 9:00-12:00 és 14:00-19:00
Boly malom: 9:00-12:00 és 14:00-19:00
Vízcsapok: 6:00-24:00
Róma 2007
A zarándoklat ideje: 2007. július 2-6.
Napi programok
Július 2. hétfő
Hajnali egy órakor indulunk Egerből a plébánia épülete elől.
A WIZZAIR járatra jelentkezés: 3 óra 30 perc
Menetrendszerinti
indulás: 6 óra 00 perc; Budapest, Ferihegy 1.
érkezés: 7 óra 40 perc; Róma, Ciampino
járatszám: W6 247
Bérletek vásárlása
Utazás a repülőtérről a SZIH-ba.
Úti poggyász lerakása
Pihenő (tisztálkodás, étkezés szatyorból, …)
Programkezdés kb. 11 órakor
Santa Croce in Gerusalemme=Szent Kereszt bazilika:
A keresztényég öt fő temploma (Lateráni, Szt. Péter, Szt. Pál, Szt. Lőrinc és a Santa Maria Maggiore), amelyhez a középkor óta zarándokolnak a hívők. Később még két templom csatlakozott hozzájuk a Laterán közelébe a városfalak szögletében épült fel a S. Croce és a városon kívül a Via Appia katakombái mentén a San Sebastiano. A S. Croce bazilikában őrzik a szenvedés ereklyéit, amelyeket Szent Helena hozatott ide a Golgotáról. A Szent Keresztet megtalálásakor három részre osztották. Egyik része helyben, Jeruzsálemben maradt, másikat Konstantinápolyba vitték és a harmadik ide Rómába, erre a helyre került. A bazilika oltára mögött, hatalmas falmélyedésben, kristályüveg fedi az ereklyetartókat. Középen (1 m x 25 cm méretű) aranyozott ezüstből álló processziós kereszt áll. Karjának kivájt mélyedéseiben, hegyi kristályon keresztül láthatjuk a Szent Kereszt maradványait, 3 vastag faszilánkot. Ennyi maradt meg itt napjainkra az idekerült keresztből. Egy másik ereklyetartóban láthatjuk a "titulus"-t, amit a felfeszített feje fölé helyetek. Ez 40x 25 cm méretű fatábla, rajta a három nyelvű felirat: "Názáreti Jézus, a zsidók királya" és ezt jobbról balra kell elolvasni mindhárom nyelven. Egy harmadik ereklyetartóban 12és fél cm hosszú vasszöget láthatunk, amely a hagyomány szerint Krisztus keresztfájába vert szögek egyike. A kereszt-ereklyékhez Golgota szerű lépcsős folyosó vezet fel. A folyosó bejáratával szemben rács mögött 1,78 m hosszú, 13 cm széles fagerendát építettek be. A hagyomány szerint ez a jobb lator keresztjének egy darabja.
San Giovanni in Laterano=Lateráni Bazilika vagy az Üdvözítő temploma:
A kereszténység legelső nyilvános temploma, melyet Nagy Constantin építtetett 313-ban. A legenda szerint a szenteléskor (I. Szilveszter, 324) csoda történt: Krisztus arca megjelent a főhajó apszisának falán és "Békesség nektek!" szavakkal köszöntötte az összegyűlt keresztényeket. A bazilikát az évszázadok során többször fölrengés és tűzvész pusztította. Mai állapotára a barokk stílus nyomta rá bélyegét. A bazilika előtti téren áll Róma legmagasabb obeliszkje (Kr.e. XV.sz.),amelyet Egyiptomból szállítottak ide. Az oszlopokkal és pillérekkel öt részre osztott, méltóságteljes főhomlokzat Róma egyik látványossága. Rajta 15 hétméteres, travertin márványból készült szobor már messziről hirdeti, hogy ez a katolikus világegyház főtemploma. Középen a keresztet tartó Üdvözítő áldó alakja. Jobbról Keresztelő Szent János, balról Szent János apostol szobra látható, tőlük jobbra és balra a keleti és a nyugati egyházatyák sorakoznak. A bazilika öt bejárata közül a jobb szélső a Porta Santa (Szent ajtó).
Ha belépünk a főhajó előcsarnokában a bal oldalon a templomépítő Nagy Konstantin márványszobrát pillantjuk meg, ami a császár életében 315-ben készül A bronz főkapu ősi római emlék, a Forum Romanum-on lévő Curia épületét díszítette. A főhajóban 12 apostol szobrát, felettük 12 próféta freskóját láthatjuk. Az apostol-szobrok és a próféta-képek között láthatjuk a szemléltető, képes hittant, a "szegények bibliáját". A főhajó mozaikpadlója csodaszép, kevés templom dicsekedhet ilyen gyönyörű "szőnyeggel". Az aranyozott famennyezet szintén feledhetetlen látványt kínál. A főhajó végén emelkedik a pápai főoltár, ahol a II. Vatikáni zsinatig csak a pápa misézhetett. Az oltárt márvány baldachin, ami egyúttal ereklye tartó is, díszíti. Itt őrzik Szent Péter és Szent Pál koponya ereklyéjét. A pápai főoltár előtt V. Márton pápa márvány koporsója, rajta a pápa bronzszobra látható. A félköralakú apszis fönséges mozaikképe előtt minden látogató megtorpan. Ez a színpompás, csillogó aranymozaik a diadalmas kereszténység jelképe: Krisztus és a kereszténység győzelme a Sátán és a pogányság felett. Ezért áll a kép középpontjában a drágaköves, diadalmas kereszt. Aki meg akar keresztelkedni, kereszténnyé akar válni, annak hinnie kell a Szentháromságban és Jézus keresztáldozata által a megváltásban. Ezért látjuk a kereszt fölött az Atyaisten kezét, a Fiúisten mellképét és lebegő galamb alakjában a Szentlelket.
Magyar vonatkozású emlék: a főhajó jobb oldali második pillérjén található II. Szilveszter pápa emlékműve, melyet Fraknói Vilmos püspök állíttatott 1909-ben a Szent Istvánnak koronát küldő egyházfő számára.
Szent Lépcső:
a lateráni bazilika szomszédságában egy különálló épületben találjuk. A hagyomány szerint ez a 28 lépcső abból a jeruzsálemi palotából származik, ahol Pilátus ítélőszéke elé vezették a töviskoszorús Jézust, akinek vércsöppjei ráhullottak a hófehér márványra. A IV. sz-tól kezdődően a hívők – tiszteletből – csak térdenkúszva mennek föl rajta. Feljutva a lépcsőn megtekinthetjük az Üdvözítő ősi, legendás arcképét, "a nem emberi kézzel festett" kegyképet. "Úgy mondják "hogy a képet Szent Lukács evangélista kezdte el festeni, és egy angyal fejezte be a művét. Ez a kép féltve őrzött kincse volt Máriának, halála után pedig a jeruzsálemi keresztényeknek, akik Jeruzsálem pusztulásakor a Jordán melletti Pella-ba menekítették.
Keresztelő kápolna:
a lateráni főbazilika apszisában a mozaikkép a keresztség felvételére való meghívást jelképezi. Az ősegyház az ünnepélyes keresztséget vízbe való alámerítéssel szolgáltatta ki. Így született meg az első keresztelő kápolna, a Battistero 322 körül. Ez lett az őstípusa a középkor összes keresztelő kápolnájának. A IV. és X.sz. között itt keresztelték meg a római családok tagjait és a különböző népek vezetőit, fejedelmeit, királyait is.
Santa Maria Maggiore Bazilica:
A római Főrumról származó, hatalmas márványoszlop, amely a bazilika előtti téren Szűz Mária bronzszobrát tartja, beszédes fölírást visel: "Büszke vagyok, hogy azt hordozhatom, aki a Megváltót hordozta". A legenda szerint a Szent Szűz azt kérte, hogy oda építsenek tiszteletére templomot, ahol hó fedi be az Esquilinus dombot 365. augusztus 5-én a legforróbb nyári napon. A csoda megtörtént. Így született Havas Boldogasszony ünnepe. A bazilikát az V.sz-ban építették az Istenanya tiszteletére. Természetesen ez a bazilika is sok átalakuláson ment át az eltelt idő során. Mai formáját a XVIII.sz-ban kapta. Ez a bazilika is a "Szegények bibliája" amely az őskeresztény és a középkori templomokban szemléltetően tanította az analfabéta embereket a keresztény hitigazságokra. A főhajó 36 mozaikképe az Ószövetségről "beszél". A következő képeket láthatjuk balról jobbra haladva: az angyali üdvözlet és Jézus bemutatása a templomban; a napkeleti bölcsek hódolata és a Szent Család útja Egyiptomba; Heródes története; a zsidókból és pogányokból keletkezett keresztény egyház létrejötte. Az apszisban láthatjuk a Teotokosz, az Istenanya dicsőségét. Figyelemre méltó a Mária halálát ábrázoló kép valamint a Borghese-kápolna Mária kegyképe A római nép üdvössége és Mária mennybevétele. Két pápasírt is találunk itt: VI. Pál és VIII. Kelemen sírját. A Borghese-kápolnával szemben lévő hasonló nagyságú kápolnát V. Sixtus építtette. Ennek leghíresebb része a gyönyörű márványoltár és az alatta lévő és a betlehemi barlang mintájára épült kápolna, amelyben a jászol ereklyéit őrizték. Itt is találunk két pápasírt: V. Pius és V. Sixtus sírhelye.
Kifelé tartva a bazilikából csodáljuk meg a márványpadlózatot és tekintsünk fel a ragyogó mennyezetre is. Amikor pedig kilépünk a templomból, vessünk egy pillantást Róma legmagasabb (75 m), román stílusú harangtornyára, amely 1377 óta hívja ide az Istenanya tisztelőit.
(Interaktív video!)
Étkezés szatyorból
Piazza Navona:
Domitianus antik stadionjának helyén épült ez a tér, a város egyik leglátogatottabb és legjellegzetesebb központja. Közepét három barokk szökőkút díszíti. A középső, a híres Fontana dei Fiumi, a Folyók kútja. X. Ince pápa Berninivel és annak néhány tanítványával készíttette egy obeliszk díszes alapjául 1650-51-ben. A négy szobor az obeliszk lábánál négy folyót, a Gangeszt (Ázsiát), a Nílust (Afrikát), a Dunát (Európa), a Rio de la Plata-t (Amerikát) szimbolizálja. A Piazza Navona déli oldalán látható a Fonta del Moro, melynek szobrait Della Porta készítette, kivéve a központi alakot, Neptunt, amely Bernini műve. Később G. Mari fejezte be az alkotást. Atér túlsó oldalán áll a Fontana del Nettuno. Ezt a Neptunt is Della Porta tervezte Bernini részben megvalósította, de aztán sokáig egészen 1878-ig befejezetlen maradt. A. Della Bitta fejezte be.
A középső kút előtt áll a Sant' Agnese in Agone-templom.
Két nagy barokk mester, Rainaldi és Borromini alkotása. Borromini volt talán a római barokk építészet legszertelenebb, legmerészebb mestere. A kortársak gúnyolódása szerint Bernini szökőkútján a Rio de la Plata alakja védekezően emeli fel a kezét, hogy a templom tornya rá ne dűljön, a Nílus pedig fátylával eltakarja arcát, hogy ne is lássa az egészet. A templom oltárképe az itt kivégzett Szent Ágnes csodáját ábrázolja.
A teret körülvevő épületek közül jelentősek még: a Santa Maria dell' Anima-templom (XVI.sz.), a Santa Maria della Pace-templom (XV.sz.), amelynek a szibillákat ábrázoló freskóit Raffaello készítette és a Pamphili palota (XVII.sz.).
Pantheon: Séta közben kívülről tekintjük meg, csütörtökön délelőtt ide visszatérünk és bemegyünk.
Fontana di Trevi=Trevi kút:
N. Salvi tervei alapján a XVII.sz-ban készült XII. Kelemen pápa megbízásából. A középső szoborcsoport Neptun isten diadalmenete. Neptun kagylószekerét tengeri lovak húzzák, és egy-egy Triton vezeti őket. Alattik vízzel telt medence szimbolizálja a tengert. A turisták háttal a kútnak fordulva fémpénzeket dobnak a vízbe, mert a tradíció szerint így biztosíthatják, hogy még egyszer visszatérhessenek ebbe a ragyogó városba.
Spanyol lépcső:
Róma középpontjában lenyűgözően és elegánsan fogad bennünket ez a tér mintegy színpad, melynek díszletei a XVIII.sz-i épületek és a Trinita dei Monti lépcsősora. A színpadon mindig élettel és színekkel teli a jelenet, a szereplők, azaz a turisták tömege kozmopolita. A tér közepén remek bárka alakú szökőkút látható, a Fontana della Barcacia, P. Bernini remekműve. Ő volt az egyik alkotója a Palazzo di Propaganda Fide épületének is, mert ő csinálta a térre néző homlokzatot, míg az oldalsó homlokzat Borrominié. A tér lelke a monumentális díszlépcső, melyet a XVIII.sz. első éveiben F. De Sanctis tervezett. A lépcsősort három szakaszos rámpa szegélyezi kétoldalt fel a felső térig, a Piazza Trinita dei Monti-ig, az egykor Sallustius tulajdonát képező egyiptomi obeliszkig. A lépcső mindig tele fiatalokkal, sok külföldivel, a Via Margutta festői itt árulják képeiket. A díszlépcső csúcsán áll a Trinita dei Monti-templom, melyet XII. Lajos király megrendelésére a XVI.sz-ban építettek. A homlokzatot, C. Maderno művét két szimmetrikus harangtorony zárja közre. A bejárathoz vezető lépcső Fontana alkotása. Belül érdekes festmények vannak.
Szobák elfoglalása a SZIH-ban.
Július 3. kedd
Szt. Péter Bazilika: 7:45-kor mise
Bazilika megtekintése: 9-10-ig
Vatikán város:
Független állam, feje a pápa, aki egyszemélyben Róma püspöke és a katolikus Egyház legfőbb papja. 1929. február 11-én alakult az ún. Lateráni szerződés alapján. Negyvennégy hektár kiterjedésű, az ősrómai Vatican dombot foglalja magában. Ebből csaknem két hektárt foglal el a Szent Péter Bazilika.
Szent Péter tér:
A bazilika előtti térhez nyílegyenes út vezet. Az út két oldalán 7 méter magas travertin márványból készült obeliszkek sorakoznak. Aki rálép erre az útra, az tudja csak értékelni nemcsak a Szent Péter bazilika épétészeti nagyszerűségét, hanem az előtte lévő tér művészeti egyedüliségét és fönségét is! Mert a Szent Péter tér egyedülálló építészeti alkotás! A tér két részből áll: a nagyobbik ellipszis alakú, amelynek félkörben végződő oldalát négysoros 16 méter magas fedett oszlopcsarnok veszi körül. Az oszlopokon 3,2 méter magas szenteket és hitvallókat ábrázoló szobrok vannak, szám szerint 96 darab. A tér 240 méter széles 150 méter hosszú. A fókuszából mindegyik oldalon csak egyetlen oszlopsor látszik. Ezek a négyes oszlopsorok a kollonádok. A tér közepén egyiptomi obeliszk emelkedik, amelyen a latin felírás van. Az obeliszk csúcsán aranyozott bronz kereszt ragyog. Ebben a hat méter magas bronzkeresztben elhelyeztek egy szilánkot Krisztus fakeresztjéből. Az obeliszk mindkét oldalán szökőkút található. A Bernini által tervezett trapéz alakú tér kör alakúvá varázsolja az ellipszis alakú teret.
Szent Péter bazilika:
A kereszténység legnagyobb temploma: 210 méter hosszú, 47 méter magas, a kupola bronz keresztjéig 137 méter magas. Oszlopos erkélyes homlokzata lenyűgöző. A homlokzatán ötméteres szobrok sorakoznak: az Üdvötítőt, Keresztelő Szent Jánost és 11 apostolt ábrázol. Középpontjában a híres Loggia, ahonnét a pápa az Urbi et Orbi áldást osztja. A homlokzat előterében végigvonuló márvány oszlopsor öt ajtaja vezet az átriumba. A központi bejárat bronzszárnyai Szent Péter és Szent Pál alakjait idézi. Az utolsó, a Szent ajtó, amelyet csak a jubileumi években (25 évenként) nyitnak ki. A bazilikába belépve azonnal észleljük, hogy a legnagyobb templomban vagyunk, amelyet valaha is építettek. Szentségét magasztalja, a szent ereklyék, a csodálatos kincsek gazdag tárháza. Barokk és reneszánsz stílus harmonikus egységben van a sziklaember sírja felett. A központi hajó elején egy-egy putto tartja a szenteltvíztartókat. A negyedik pillérnél jobbra van Szent Péter bronz ülőszobra. A bazilikában 14 kápolna található. A kápolnák közül kiemeljük azt, ahol Michelangelo Pieta-ját láthatjuk. Ez a hófehér márványszobor a fájdalmas anyát ábrázolja, aki ölében tartja a keresztről levett fiának, a Megváltó Jézus holttestét. Mária, miközben jobbjával átöleli Jézus élettelen, mégis puhának és könnyűnek látszó márványtestét, amely édesanyja térdein alvó gyermekként nyugszik, balkezének esdeklő mozdulatával szinte kérdezi: "Ó, ti valamennyien, akik által mentek az úton, figyeljetek és nézzétek, van-e nagyobb fájdalom, mint az enyém" (Iz). Sírástól megdagadt szemei elgondolkodva, elmélkedve nézik, most széles redőjű ruháján, mintegy halotti leplen fekvő fiának testét. Mária fiatalos arcvonásain ez a fájdalom és szívtépő zokogás után beálló drámai nyugalom. Megrendítően szép ez a szobor! Ez az egyetlen szobor, amelyre Michelangelo ráírta a nevét. Megemlítjük még a Keresztelő kápolnát, amely arra a helyre épült, ahol Szent István király által alapított zarándokház állt.
Az altemplomban van a Magyarok Kápolnája, amelyet 1980-ban II. János Pál avatott. A kápolnát Magyarország pátrónájának, a magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűz Máriának ajánlották, mert Szent István király is neki ajánlotta országát és koronáját. Itt található Szent Péter sírja is. A magyar kápolna és Szent Péter sírja között látható II. János Pál pápa sírja.
A bazilikát Szent Péter sírja fölé építették. A sír fölött emelkedik a kupola, amely 120 méter magas, 42,34 méter átmérőjű tökéletes félgömb. Alsó részén 16 ablak szórja szét a fényt. 96 mozaikkép díszíti, legfölül az Örök Atyaisten áldó alakja és a felírás: "S. Petri gloriae"=Szent Péter dicsőségére. A kupola alatt álló a confessio két részből áll: Félkör alakú oratóriumból és föléje emelt hatalmas mennyezetű oltárból. Az oratoriumot, melybe kettős lépcső vezet le márványkorlát szegélyezi. Ezen 100 bronz mécses jelképezi a keresztény világ hitét. Lent két alabástrom oszlop, a két apostolfejedelem bronzszobra között egy falmélyedésszerű fülkét találunk. A fülke kincse az aranyozott bronzládikó az érseki palliumokat őrzi. A confessio fölé épített mennyezetes oltár a bazilika főoltára. Ennél a márványoltárnál, amelyhez hét lépcső vezet a II. Vatikáni zsinat előtt csak a pápa misézhetett. A hatalmas bronzzal fedett famennyezet baldachin Bernini műve. Ez négy roppant csavart bronzoszlopon nyugvó dísztető, amelyről rostos szegélyek csüngnek. Négy sarkában babérfűzértartó angyalok állnak. Közöttük pufók kis angyalkák a tiarát és a kettős kulcsot tartják. A baldachin csúcsán szinte magasba szökken a földgömbön álló kereszt. Az oszlopokon tekergő szőlőindák, szétszórt babérlevelek fokozzák a magasba törőtő hatást. A baldachin, amely 28,5 méter, fölött még 100 méter magasban van a kupola. Az oltárra helyezték el a világ legsúlyosabb ereklyetartóját, Szent Péter székét. Előtte két bronz angyal strázsál, fölötte pufók angyalkák, kétoldalt a trónszéket négy egyházatya (Szent Ambrus és Szent Ágoston a nyugati, latin egyházat jelképezi, Szent Atanáz és Aranyszájú Szent János a keleti, görög egyházat képviseli) támogatja, nem tartja, ezzel is kifezezve, hogy a pápa egyedül a püspökök nélkül is a hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen.
Vatikáni Múzeum: 10-12-ig belépőjegyes
A Vatikáni Múzeumokba megváltott belépőjegyekkel megtekinthetjük az antik szoborgyűjteményeket, a vatikáni könyvtár kiállító helyiségeit, a képtárat, Raffaello Stanzáit, a Sixtusi kápolnát valamint az egyiptomi és etruszk gyűjteményeket. Természetesen nem tudunk – időhiány miatt – minden terembe bejutni. A helyszínen fogjuk eldönteni, hogy mely kiállító termekbe megyünk be.
Antik szoborgyűjtemények: Ebben a részben a Cortile del Belvedere nevű helyen találjuk a Kr.e. I.sz-ból való Laokoon-szoborcsoportot és a második emeleten lévő Sala della Biga nevű kerek teremben lelhetjük fel Müron Diszkoszvető-jének római kori másolatát (618-ból).
Könyvtár:
Ebben a könyvtárban több mint egymillió kötet, 60000 kézirat, 7000 ősnyomtatvány található. Az első tárlóban IV.sz-i bibliatöredék látható, mellette IV.-VI.sz-i kéziratokat szemlélhetünk. A negyedik vitrinben megtekinthetjük Mátyás királyunk díszes breviáriumát. Mellette lévő tárolóban Dante Isteni színjátékának másolatát valamint Petrarca, Michelangelo és Luther kéziratait vehetjük szemügyre. A XI. vitrin őrzi az első nyomtatott könyvet, Gutenberg ún. 42 soros bibliáját.
Képtár:
Közel ötszáz képet tekinthetnénk meg a tizenhét teremben, ha lenne időnk valamennyit végigjárni.
I. teremben XI-XIII. sz-i főként bizánci hatású képek láthatók.
II. teremben Giotto és tanítványainak képeit találjuk.
III. teremben a toscanai mesterek képei vannak elhelyezve.
IV. teremben freskókat láthatunk.
V. teremben Lucas Cranach a jelentős művész.
VI. teremben többtáblás oltárképek sorakoznak.
VII. teremben a peruggiai festők képei kaptak helyet.
VIII. teremben Raffaello műveit helyezték el. Festményei közül a Folignoi Madonna és Urunk színeváltozása világhírű.
IX. teremben Leonardo da Vinci Szent Jeromos képét kell(ene) megnéznünk.
X. teremben Tiziano és Veronese képei a kiemelkedők.
XI. teremben a cinquecento festőinek műveit találjuk.
XII. teremben a barokk festői közül megemlítjük Domenichino Szent Jeromos utolsó áldozása, Caravaggio Keresztlevétele és …Krisztus sírba tétele című művét.
XIII-XV. termekben németalföldi festők alkotásai láthatók
XVI-XVII. termekben a XX.sz. művészetét mutatják be a kiállítók.
Raffaello Stanzái:
Raffaello falfestményeit láthatjuk ebben a négy szobában. Az első szobában látjuk a mester talán legszebb munkáját, a Borgo égése című művét. A másodikban láthatjuk a Disputa, az Athéni iskola és a Parnasszus című munkáit. A harmadik szobában négy képet emelünk ki: Heliodorosz kiűzését, a Bolsenai misét, Attila visszafordulását Róma alól és Szent Péter apostol csodálatos megmenekülését. A negyedik teremben Nagy Konstantin győzelmét láthatjuk a Milviusi hídnál.
Sixtusi kápolna: Világhírét Michelangelo (1475-1564) freskóinak köszönheti. A 40 méter hosszú, 13 méter széles termet Mino de Fiesole márvány korlátja osztja két részre.
A mennyezet freskóit 1508-12 között készítette az akkor még fiatal művész. A középső kilenc mező az ótestamentum teremtéstörténetét ábrázolja a sötétség és világosság szétválasztásától egészen Noé részegségéig. A mennyezet cikkelyei közé prófétákat és pogány szibillákat helyezett a mester.
Az oltár feletti falon láthatjuk az Utolsó ítélet című munkáját, amelyet 1534-41 között festett és talán a festői csúcsát jelenti Michelangelonak.
Michelangelo alkotásai a Sixtusi kápolnát a képzőművészet híveinek örök zarándokhelyévé avatják. Az ő freskói mellett szinte eltörpülnek a kápolna oldalfalait díszítő, ugyancsak világhírű mesterek kitűnő munkái. Az Utolsó vacsora felé haladva a bal oldalfalon Perugino és Pinturicchio Mózes utazása Egyiptomba; Botticelli Az égő csipkebokor; Ghirlandaio (?) Átkelés a Vörös tengeren; Rosselli Mózes a Sinai-hegyen; Botticelli Koréh és társainak bűnhődése; Signorelli Mózes halála látható. A jobboldali falon (ugyanebben a sorrendben) Pinturicchio Jézus megkeresztelése; Botticelli Betegek gyógyítása és Jézus megkísértése; Ghirlandaio Péter és András elhívása; Rosselli A hegyi beszéd; Perugino A kulcsok átadása; Roselli Utolsó vacsora című munkája látható.
Ebéd
Szt. Péter Bazilika még nem látott részeinek megtekintése!
Séta:
Castel Sant' Angelo=Angyalvár:
Hadrianus császár várrá átépített síremlékéhez feltétlenül a Ponte Sant' Angelo-n menjünk. A híd barokk díszítése városképileg szinte egybeforrott a mögötte magasodó erőddel, amelynek homlokzatát csak e hídon áthaladva élvezhetjük igazán. A hidat még maga a császár építtette Kr. e. II.sz. első felében. A mai, különlegesen szép vonalú, barokk stílusú híd középső íve még ennek az ókorinak a maradványa. A hidat Bernininek és tanítványainak szobrai díszítik; az angyalok Krisztus kínszenvedésének eszközeit tartják kezükben. Az Angyalvárat a középkorban erőddé alakították át. Az ókorban egy négyzetes alapzaton (melynek egy oldala 84 méter hosszú) álló hengeres épület volt. Oldalfalát kívülről márvány burkolta; a tetején emelkedő dombot valószínűleg ciprusokkal ültették be, és efölé magasodott a császár szobra. Az Angyalvár nevet egy középkori legenda révén kapta: a hogyomány szerint 590.ben egy pestis járvány idején a pápa könyörgő körmenetet tartott, és ekkor megpillantották az emlékmű tetején Szent Mihály arkangyalt, aki a járvány megszűntének jeléül hüvelyébe dugta a kardját. Ennek emlékére áll az angyal szobra a vár legmagasabb pontján (a jelenlegi Verschaffelt flamand szobrász műve a XVIII.sz. közepéről).
A középkor folyamán különböző főuraknak, majd magának a pápának erődjéül szolgált. Az avignoni fogság alatt tönkrement épületet az egyházfők a XIV.sz. végétől a XVII.sz. közepéig folyamatosan rendbehozták, megerősítették és belülről lakályossá, díszessé is tették. A vatikáni palotával fedett folyosó köti össze és veszély idején a pápa ezen keresztül menekült ide. Az újból helyreállított Angyalvár így lényegében egy másfél évezredes fejlődés sorozatos átépítés eredményeként vált az Örök Város egyik legjellegzetesebb, legismertebb emlékművévé. Olyan híres személyiségek raboskodtak benne, mint Giordano Bruno és Caglistro, a hírhedt kalandor, az ötvösművész Benvenutto Cellini. Az épületben jelenleg múzeum van.
Szent Pál Bazilika: Szent Pál sírja fölött emeltette Nagy Konstantin császár. I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben. Ezt az őskeresztény bazilikát sokszor és sokan megrongálták, pusztította tűzvész, de mindig újjá építették. Mai formáját a XIX. sz-ban nyerte el, IX. Pius pápa szentelte fel 1854-ben.
Az aranymozaikos homlokzatról a Megváltó tekint le ránk Szent Péter és Szent Pál társaságában. Alatta egy dombon pihen az "Isten Báránya". Két oldalt a háttérben Jeruzsálem és Betlehem falai látszanak. Az előtérben pedig juhok isznak a dombból fakasztott négy forrásból (=az egyház tagjai a négy evangéliumból oltják a messiási igazság utáni szomjukat).
A félhomályos, alabástromablakos bazilikában valóságos oszloperdő fogadja a belépőt. Öt hajóban nyolcvan gránitoszlop! (A főbejáratnál lévő 6 alabástromoszlop az egyiptomi alkirály ajándéka!) A főhajó ablakai között falfreskók mondják el Szent Pál életét. Mi azonban azt a 256 darab mozaikképet figyeljük meg, amelyek a pápákat ábrázolják Szent Pétertől II. János Pál pápáig. Ez a pápák egyetlen történelmi képcsarnoka. De szemünket szinte megbabonázza az két hatalmas aranyos mozaikkép, amely a félhomályban is oly rejtelmesen csillog. Az egyik a főhajó és a kereszthajó találkozásánál lévő diadalíven ragyog. A Mozaikkép közepén Krisztus, két oldalt két angyal és a 24 aggastyán hódoló fehér ruhás alakja. Fölöttük a négy evangélista jelképe. Alul a két apostolfejedelem. A másik kép a félkör alakú apszist díszíti, ahol a pápa hófehér márványtrónja is látható. A képen az Utolsó Ítélet Krisztusa látható. Jobbját görög módon áldásra emeli, a bal kezében lévő nyitott könyvben ezt olvashatjuk: "Jöjjetek, Atyám áldottai …". Két oldalt Péter, Pál és András apostol és Lukács evangélista áll. Krisztus lábánál III. Hohoriusz pápa térdel. Alul, a pálmák között apostolok és két angyal veszik körül azt a díszes trónt, amelyen a drágakövekkel kirakott kereszt áll.
A főoltár alatt Szent Pál várja az ítélet harsonáját.
(Idekívánkozik a Keresztény Életben 2007. január 14.-én az 5 oldalon megjelent cikk:
Szent Pál sírjánál
További szenzációs régészeti leleteket, valamint az Egyház számára sem elhanyagolható emlékeket rejthet még a római Szent Pál-bazilika, amelyről kétezer éves, megszakítatlanul fennálló hagyomány állította, hogy Pál apostol földi nyughelyét őrzi. A bazilikában jelenleg is zajló régészeti feltárás előbb ennek az igazságtartalmát igazolta, majd a kutatók a Szent Péter-székesegyház XVI. századi átépítése során keletkezett vázlataira is rábukkantak.
Jó nyomon jár az a régész, aki nem becsüli le a hagyomány igazságtartalmát. A Szent Péter-bazilikáról például kétezer éven keresztül fennmaradt, hogy Szent Péter sírja fölé emelték. A tudomány aztán igazolta is ezt, hiszen az 1939 és 1941 között folyó ásatások során a régészek megtalálták Róma első püspökének sírját, amelynek hitelességét VI. Pál pápa 1976 júniusában elismerte. A hagyományok alapján aztán 2002-ben Róma második legnagyobb templomában is megkezdődtek az ásatások, és ott is hasonló eredmény született. A régészek szenzációs leletre bukkantak: a főoltár alatt megtalálták a Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazó sírt.
A Falakon Kívüli Szent Pál-bazilikát 386-ban építették, és mát Theodosius császár (Kr. u. 379-395) korában úgy emlegették, hogy az őskeresztény emlékezet szerint az apostol sírját őrzi. Az akkori építők szándéka szerint a főoltárt az apostol sírja fölé emelték. Az impozáns templom a XIX. században leégett, 1823-ban azonban újjáépítették. A régészek az akkor keletkezett tervdokumentáció alapján fogtak hozzá a kutatáshoz. Figyelmüket természetesen a főoltár alatti területre koncentrálták. Itt bukkantak rá a 2,5 méter hosszú 1,25 méter széles és egy méter magas kőszarkofágra a IV. századi templom padlószintje alatt. A síron a következő felirat látható: "Pál apostol, vértanú". A sírt jelenleg két ok miatt nem nyitják meg. Először is ehhez XVI. Benedek pápa személyes engedélyére van szükség. Másodszor pedig a szarkofág annyira beleágyazódott a közel kétezer éves kőzetbe, hogy a szakértők szerint legalább egyéves, aprólékos munka kell ahhoz, hogy ki lehessen emelni. A sírt azonban megtekinthetővé tették. Május és november között egy vájatot nyitottak a templom padlózatában. Francsesco Gioia érseknek, a bazilika vezetőjének nincs kétsége afelől, hogy a sír hiteles. A lelet megtalálásakor kijelentette: "A bazilika volt a császárok zarándoklatának központja, az emberek pedig azóta is a világ minden pontjáról abban a hitben zarándokolnak ide, hogy Pál ebben a bazilikában nyugszik."
A régészek egy másik, egyedülálló leletre is bukkantak. A föld alatt alig egy méterrel ugyanis érdekes, reneszánsz kori különlegességet találtak: a Szent Péter-székesegyház falainak és boltíveinek XVI. századból származó vázlatát. Ezt mintegy 500 évvel ezelőtt az egykori padlózat nem kevesebb, mint 1726 márványdarabkájába karcolták bele. Ismeretes, hogy Michelangelo 1564-es halála után a tervezési és kivitelezési munkálatokat Giacomo della Porta vette át. A kupola befejezése már az ő nevéhez köthető. A most fellelt tervrajz kapcsán Carlo Visconti régész azt mondta, hogy Rómában annak idején máshol nem volt hasonló méretű tér ahhoz, hogy mértékhű vázlatokat készítsenek.)
Vegyük észre az 1170-ben, márványból kifaragott húsvéti gyertyatartót. Jézus szenvedéstörténete, föltámadása és mennybemenetele elevenedik meg előttünk. A kereszthajó két végében malachit-lapislazuli oltárt látunk, amely csodálatos kék színben pompázik. A négy kápolna közül kettőt említünk. Az egyik az ún. Szentségkápolna. A legenda szerint Szent Brigittához még beszélt is az itt látható fakereszt Krisztusa. A másik a Szent Benedek kápolna, amelyet etruszk oszlopokkal díszítettek. Fedezzük fel a szenteltvíztartót, amelyen mosolyogva láthatjuk, hogyan fél az ördög a szenteltvíztől.
Vacsora
Santa Maria in Trastevere Bazilika: ima a fiatalokkal 9 órakor
Ez Róma legrégebbi Mária temploma. I. Kallixtusz pápa építtetett ezen a helyen kápolnát Szűz Mária tiszteletére. A mai templom képe a XII. sz. elején alakult ki. Ebből a korból való a román stílusú torony, melynek ősi harangjai (1580, 1600, 1667, 1772) hívják imára a híveket.
A templom homlokzatán XII.sz.-beli mozaikkép látható. A trónon a Szűzanya ül a gyermek Jézussal. A trón lábánál két pápa térdel. Két oldalt mécsest tartó, görög illetve római koronás női alakok láthatók, közülük kettőt fátyol borítja. Ezen a templomon is van "Szent kapu", noha ez csak a négy főtemplom kiváltsága. Ez adja meg a trasteverei Mária templom különleges rangját. Ugyanis 200 éven át (1625-1825) "helyettesítette" a Szent Pál bazilikát.
A háromhajós templomban 21 ion stílusú gránitoszlop vonja magára a figyelmünket. Az oszlopok közül néhány még egyiptomi istenségek neveit őrzi. A főhajó famennyezete gazdagon aranyozott, a márványpadlója pedig olyan szép, hogy félünk rálépni. Az apszis kissé magasabban fekszik és a violaszínű márványfőoltárt márvány baldachin fedi. Alatta vértanú-ereklyéket őrző kripta található. Az apszis hatalmas – a motecassinoi bencés iskola – mozaikképe Szűz Mária istenanyai méltóságának dicsőítése 1140-ből. A kép középpontjában Krisztus ül anyjával, aki bal kézét görög módon áldásra emeli, jobb kezében tekercset tart. Tőlük jobbra Péter apostolfejedelem majd három vértanú, balra az ősi Mária kápolnát építtető I. Kallixtusz pápa, majd Szent Lőrinc, az első római vértanú-diakónus, végül a templomépítő II. Ince pápa. Felettük a mennyországot jelentő kinyílt sátor, ahonnét az Örök Atya keze Fiának feje fölé koszorút tart. Az írásos szalagon a szöveg: "Ó, tündőklő Anya! A Te tiszteletedre ragyog isteni fényben ez a királyi szék, amelyen Krisztussal együtt ülsz a századok végéig, az ő jobbjával rádterített méltó aranyruhában". Az írás alatt 12 bárányt látunk, mellette az alfa és omega betűt, a hét gyertyatartót és a négy evangélistát. A sort a két próféta, Izaiás és Jeremiás zárja le.
Séta és városnézés a környéken
Július 4. szerda
Mise a SZIH-ban: a kápolnában
Pápai kihallgatás
Ebéd
Forum:
Piazza Venezia:
Róma egyik legforgalmasabb csomópontja, a város szíve, a turisták szokott sétáinak kiindulópontja. Bárhonnan könnyű idetalálni. A kimagasló fehérmárvány Viktor Emánuel-emlékmű mutatja az utat. Innen indulnak ki a sugárutak; a Via dei Fori Imperiali, amely a Forum Romanum antik romjai mentén elér a Colosseumig.
Vittorio Emanuele II. Emlékmű:
A hatalmas fehér márvány építménye a XX. század elejének nem túl szerencsés alkotása. Arról már nem is beszélve, hogy kedvéért jelentős ókori emlékeket távolítottak el, megváltoztatták vele a Capitolium oldalának képét, az egyébként arányos kiegyensúlyozott Piazza Venezia egész arculatát és a város klasszikus szépségű műemlékeivel nem harmonizáló, idegenül ható, villogó kolosszust emeltek Róma szívébe. Az emlékmű közepén áll az egységes Itália első királyának II. Viktor Emánuelnek óriási bronz lovas szobra, alatta a "haza oltára" és az Ismeretlen katona sírja. A sír mellet állandóan két katona áll díszőrséget.
A haza oltára szentély fülkéjében Róma szobra áll, tőle balra a munkát, jobbra pedig a hazaszeretetet dicsőítő menet látható. A nagy lépcsősor jobboldali szökőkútja a Tirrén-tengert, a bal oldali az Adriai-tengert jelképezi. A szobortalapzat oldalán a legjelentősebb olasz városok allegorikus szobrait láthatjuk. Legfelül a széles árkádsor az itáliai tartományokat jelképező szoborsorozat díszíti, kétoldalt, oszlopcsarnokok tetején egy-egy bronzból öntött négyesfogat, a szárnyas Viktóriával, a győzelem római istennőjével.
Michelangelo tervezte terek:
Capitolium:
Az ókori Rómának ezen a kb. 50 méter magas leghíresebb dombján állott egykor a vár, valamint a főistennek Jupiternek a temploma. Ezekből azonban csak igen kevés maradt korunkra, de az olaszul Campidoglionak nevezett halom ma is rengeteg látnivalóval, művészi élménnyel szolgál. A Cordonáta azaz a Capitoliumra felvezető széles rámpaszerű díszlépcső Michelangelo tervei szerint épült. Aljában a két vízköpő bazalt oroszlán még az ókorban került Egyiptomból Rómába. A díszlépcső közelében van a Tarpeji szikla. Az ókorban innét dobták le a hazaárulókat. A Cordonátán felfelé haladva megkapóan tárul szemünk elé a Capitolium tér szobrokkal díszített korlátja, a tér végén álló Szenátorok palotájának tornya majd felérve Marcus Aurelius császár lovas szobra és az egész ugyancsak Michelangelo által tervezett trapéz alakú remek perspektívájú tér baloldalt a Museo Capitolio jobboldalt a Palazzo dei Conservatori összehangolt palotájával. Akár fényes napsütésben, akár esti kivilágításban jövünk ide a tér varázsa, művészien egységes hangulata mindig magával ragad. Néhány forrás szerint a Marcus Aurelius szobrot Kr. u. II.sz-ban III. Pál pápa hozatta ide Lateránból 1538-ban Michelangelo tervei ellenére. A hagyomány szerint, amely még ma is élő a szobor Constantinus császárt ábrázolja. A lépcsősor alját követően, hűen Michelangelo elképzeléseihez, két dioszkur monumentális szobra áll, Castor és Pollux a lovával. A hosszú balusztrád mentén, mely körbefogja az egész teret, található Marius győzelmi emlékei, Constantinus és II. Constantinus szobra végül a Via Appia-ról idehozott két mérfőld jelző oszlop. A Capitolium teret körülvevő három palota: Palazzo Senatorio (jelenleg városháza), Palazzo dei Consevatori (róma város történeti és művészeti múzeuma), Museo Capitolino. Palazzo Senatorio: Michelangelo tervei alapján készült a homlokzat és a lépcső. Róma istennő szobra kezében gömb, két oldalán a szobrok a Nílust és a Tigrist szimbolizálják. Itt őrzik Iulius Caesar szobrát és itt láthatók a híres emberek mellszobrai.
Palazzo dei Conservatori:
Nevét az ókori tisztségviselőktől kapta. Itt láthatjuk Nagy Constantin császár óriás szobrának fejét, a Capitoliumi farkas szobrot, Brutus szobrát, híres görög szoborokat (a nyilazó Apollo Kr. e. V.sz, Tövishúzó Kr. e. I.sz.), sok más értékes szobrot, feliratot, görög és etruszk vázagyűjteményt és számos szarkofágot, és sok híres festő (Rubens, Valazquez, Caravaggio, …) munkáját.
Museo Capitolino: Klasszikus szoborgyűjteményt őriz: Minerva szobor (Kr. e. V.sz.), Athene szobor, Probus-fő, Íjjas Amor, "beszélő szobor", Capitoliumi Venus, Haldokló Gallus, császárok és császárnék, írók, költők, filozófusok mellszobrai.
Santa Maria in Aracoeli-templom:
A capitoliumi domb csúcsát egy hosszú lépcsősor tetején a Mária templom foglalja el. 1348-ban építette a lakosság, köszönetért a Madonnának, amiért megszabadította őket a pestistől. A hagyomány szerint Augustus császár egy asszonyt látott a karján gyermekkel, aki az oltárra mutatott, melyen ült és azt mondta: "Íme, az Isten egyszülött fiának oltára". Ezért kapta a templom az égi oltár nevet. Ez a templom őrzi az isteni gyermek faszobrocskáját "Bambino del' Aracoeli", amelyet karácsonykor drágakövekkel, gyöngyökkel gazdagon teleszórt ruhába szoktak öltöztetni. A világ minden részéről érkeznek levelek, főként gyerekektől, akik kérésekkel árasztják el a Kisdedet. (Szent Helena itt nyugszik?)
Forum Romanum:
A Forumot az ősi Róma főterét annak idején bazilikák, templomok, emlékművek övezték, és itt folyt a város társadalmi élete. 283-ban tűzvész pusztította el a Forumot és azóta emlékművek egyszerű komplexuma. A Vaspasianus-templom ma már csak három korinthoszi oszlop. Ezután érünk a Concordia-templomhoz, neve egyetértést jelent. Nem messze innen található a híres Mamertinus börtön. Ide zárták Szent Pétert, aki a legenda szerint vizet fakasztott a falból, hogy megkeresztelhesse a megtérített börtönőröket. A másik oldalon két egymásra épült templom található a Szent Martin templom. A forum különböző részeit a Sacra Via=Szent út köti össze. Még ma is látható az út eredeti kövezete. A közelben található a Curia, a szenátusi ülések színhelye. A Curia előtti téren volt a népgyűlések helye. Itt láthatjuk Traianus korlátokat, melyek a Rostra szószéket díszítették.Ezután fekete márványlapot találunk. Ez a Lapis Niger. Alatta egy földalatti fülke, melyet Romulus sírjának tartanak. Itt található a legrégibb ismert latin felirat Kr. e. VI.sz-ból. Kicsit távolabb áll a három boltíves Septimius Severus diadalív. Közelében áll az Umbilicus Urbis köralakú talapzata, mely a város közepét jelölte. A diadalív baloldalán áll egy faldarab. Ennyi maradt az egykori szónoki emelvényből, amit Rostra-nak neveznek. Előtte van a Forum tere, ahol a Phocas oszlop áll. A tér jobb oldalán látjuk a Iulia bazilika maradványait. Mellette emelkedik az ünnepélyes Saturnus-templom. Ezt követi Iulius Caesar-templom maradványa, ahol a császár holtestjét elhamvasztották és elhangzott Antonius híres beszéde. Egészen közel van a Lacus Iuturnae, a Juturna nimfa forrás. Hátul van a Santa Maria Antiqua, a Forum legrégibb keresztény épülete (VI.sz.). Augustus diadalívének alapjainál megcsodálhatjuk a három gyönyörű korinthoszi barázdált oszlopot. Itt tekinthetjük meg a Regia mardványait. A Regia előtt áll a Vesta-templom. Itt égett a szent tűz, amely Róma életét szimbolizálta. Itt van közelben a Vesta szüzek palotája. A Regiaval szemben áll Antonius és Faustina temploma (141-ben). Ez a XI.sz-ban San Lorenzo in Miranda néven ókeresztény templom lett. Következő emlék a kerek alaprajzú Dicső Romulus templom és a Sznt út végén áll Titus diadalíve. Az egynyílású diadalkaput a zsidók felett aratott győzelem és Jeruzsálem lerombolása emlékére emeltette Domitianus császár és fia.
Colosseum:
Nero gigantikus méretű – ma már nem látható – szobráról kapta a nevét. Az amfiteátrum építését 72-ben kezdték el és 80-ban fejezték be. Ötvenezer ember befogadására alkalmas. Híres gladiátor játékok, hajócsaták, állatküzdelmek zajlottak benne. Az épület végül az őskeresztények mártírhalálának színhelye lett. Jól kivehető az antik épület négy emelete. Az aló hármat alul ion, közepén dór, felül korinthoszi féloszlopok díszítik. A legfelső szint zárt falsík, melyet korinthoszi pillérek díszítenek (vakárkádok), és a pilaszter közökben egy-egy ablak nyílik. Több földrengés és a romboló ember is pusztította. A Colosseum mellett található Constantinus hatalmas, háromnyílású diadalíve (312-ben).
San Pietro in Vincoli templom: (Itt vásárolunk könyveket!)
Eredetét homály fedi. III. Sixtus pápa (439-ben) az "Apostolok temploma"-ként szentelte fel. 501-ben található először a Szent Péter apostol bilincsei elnevezés használata. Azokról a bilincsekről van szó, amelyet Péter apostol Jeruzsálemben és Rómában viselt. Az Apostolok Cselekedeteiből tudjuk, hogy Heródes Agrippa Pétert bilincsbe verette és tömlöcbe záratta, de éjszaka egy angyal kiszabadította, miközben bilincsei lehullottak. A legenda szerint Eudoxia, bizánci császárnő megtalálta ezt a bilincset. Egy részét Konstantinápolyba szállította, a többit lányának küldte Rómába, aki átadta azokat a pápának. Amikor a pápa ezt a bilincset hozzáérintette ahhoz a bilincshez, amelyet Péter a mamertiniumi börtönben viselt, csoda történt: a két bilincs összeforrott.
A bilincsek a főoltár alatti kriptában egy üvegbúra alatt láthatók. (Ugyanitt találjuk a IV. sz-i római kőkoporsót, amelyben a 7 Makkabeus testvér ereklyéi vannak.)
A templom leghíresebb látnivalója azonban a Mózes szobor, amely a jobb oldali mellékhajó végében látható. A szobor Michelangelo remekműve. Kötelező látnivaló Rómában mindenki számára. A hatalmas Mózes szobor úgy hat, mint egy villámokat rejtő, már-már kirobbanó vihar. Michelangelo abban a pillanatban ábrázolja a prófétát, amikor az lejön a két kőtáblával a Sinai hegyről és látja, hogy népe elfordult Istenétől és az aranyborjút imádja. Fergeteges düh, elkeseredés és megvetés villámlik szeméből. Karján pattanásig feszülnek az izmok, kidagadnak az erek. Izmos térdei ugrásra készek. Szinte várjuk, hogy bármely pillanatban felugrik, és haragjában összetöri a kőtáblákat, hiszen népe nem érdemli meg ezt, eljátszotta az .Úr kegyelmét! Úgy érezzük, hogy ennél drámaibb módon még egyik művész sem faragta kőbe az emberi szenvedélyt, a fergeteges haragot. Michelangelo mikor befejezte Mózes alakját kalapácsával a szobor térdére ütött és így kiáltott: "Most pedig beszélj!" S valóban , mikor a szobor elé állunk, mintha földbe gyökerezne a lábunk és hallanánk Mózes figyelmeztető, intő, korholó szavait. Így érthető, hogy a római zsidók egészen a XVIII. sz. végéig minden szombaton ide zarándokoltak és imádkoztak legnagyobb prófétájuk örökbeszédű emléke előtt. Mert valóban itt nem csupán ámuldozni kell, hanem imádkozni is kell. Ez a Mózes szobor igazi értéke.
Vacsora
A Piazza Venezia szomszédságában lévő Il Gesu templom a jezsuita rend fő temploma. A bal kereszthajóban találjuk a rendet alapító Loyolai Szent Ignác sírját, fölötte rendkívül díszes barokk oltárral. A freskók tökéletes perspektívájú látszatarhitektúrája szinte kitárja a mennyezetet, hogy azon túl az égbe láthassunk, ahol angyalok serege tartja a Jézus nevét tartalmazó feliratot. Az oltárépítményen látható földgömb a világ legnagyobb lapis-lazuli féldrágaköve.
Fontana delle Tartarughe=Teknősbékák kútja:
Della Porta rajzai alapján készült 1580-ban. Még itt Rómában, a szép szökőkutak városában is kitűnik meghitt bájával, alakjainak kecses megformálásával.
Piazza di Campo de' Fiori:
Hirhedt kivégzőhely volt, ma piac. A tér közepén áll Giordano Bruno bronzszobra. Ezen a helyen égették el máglyán 1600-ban, mint eretneket.
Palazzo Farnese:
Ezután érünk a harmónikus szépségű Farnese térre, melyet Rainaldi két iker kútja díszít. A Palazzo Farnese építését Michelangelo megváltoztatott tervei alapján Della Porta fejezte be. A homlokzatot csodálatos párkány díszíti, melyet Michelangelo a Farnese család jelképéből, liliomokból képezett.
Palazzo Falconieri= Magyar Kulturális Intézet: Az épület Teverére néző loggiája Borromini műve.
Július 5. csütörtök
Mise: SZIH-ban
Katakombák:
A Via Appia Antiqa mentén találjuk a tufakőbe vájt földalatti folyosókat, melyeket az őskeresztények arra használtak, hogy ide temessék mártírjaikat sírkamrákba, és a többi keresztény családok halottjait fülkesírokba. Ezek a katakombák később az üldözések fokozódása miatt menedékül is szolgáltak, és az őskeresztények titokban itt találkoztak és imádkoztak, mivel az emberek közötti egyenlőséget hirdető közösség nem tudott együtt élni az akkori társadalommal, amely a római polgárok és szolgák közti egyenlőtlenségen alapult. Áthaladva a Porta San Sebastiano kapun találjuk a Domine quo vadis templomot, melynek neve onnét ered miszerint Szent Péter, aki épp kiszabadult a Mamertinus börtönből, találkozott Jézussal, és azt kérdezte tőle: "Domine, quo vadis?=Hová mégy, Uram?". Jézus ezt válaszolta: "Rómába, hogy újra megfeszítsenek." Innét fél kilométerre található a Catacombe di San Callisto, amely szent Callixtus pápáról kapta a nevét, aki rendbehozatta és ez volt Róma első püspökeinek hivatalos temetkezési helye. A közelben található Szent Cecilia kriptája, Szent Sebestyén és Szent Domitilla katakombái.
Pantheon = Santa Maria ad Martyres:
A római kor templomai közül az egyik legfontosabb és a legimpozánsabb. M. Vipsanius Agrippa, Augustus veje építtette K. e. 27-ben valamennyi isten tiszteletére. A neve onnan származik, hogy a Pantheum egy olyan antik szobor volt, amely az összes istent szimbolizálta. K. e. 80-ban egy tűzvész elpusztította. Mai formáját Hadrianus császártól kapta, aki Kr. u. 110. és 125 között újjáépíttette. IV. Bonifác pápa 609-ben keresztény templommá szentelte és a Szent Szűznek és az összes szent mártírnak ajánlotta. A templomban híres személyek egész sora nyugszik, közöttük: Raffaello Sanzio, Baldassare Peruzzi és Vignola, a két építész, II. Viktor Emánuel, I. Umbertó király (a fia) és Margit királyné. A kerek alaprajzú építmény görög stílusú előcsarnokát (34 m széles 13 m mély) 16 egyiptomi gránit oszlop tartja, melyek 12 m magasak. A kerek templombelsőbe egy impozáns ugyancsak román kori, 30 cm vastag bronzkapun lépünk be. Bent roppant eredeti és grandiózus látvány fogad bennünket: a hatalmas fülkék váltakozva kerek és szögletes alakúak. A 6,2 méter vastag falon terpeszkedő, félgömb alakú kupola méretei hihetetlenül nagyok (átmérője 43,45 méter=150 római láb, ugyanannyi, mint a magassága a padlózattól), a mennyezet kazettás díszítésű és egy 9 méter átmérőjű kerek nyílás biztosítja a világítást. Ami az épület technikai megoldását illeti, a kupola vázának bordái a henger alakú fal olyan boltíveire nehezednek, amelyekben nincs fülke. Az ilyen és hasonló építészeti megoldásnak köszönheti a Pantheon, ez a csodálatos, monumentális mű, hogy nagyszabású és impozáns méretei ellenére meghökkentően könnyed és lendületes, építészeti egyensúlya magával ragadó.
Szent Lajos templom:
Az 1500-as években Fontana építtette. Belseje értékes Caravaggio műveket őriz (Máté meghívása, stb.).
Santa Maria Sopra Minerva:
Nevét onnét kapta, hogy eredetileg Minerva templom állt a helyén. A Templom előtt áll egy egyiptomi obeliszk (Kr. e. VI.sz.). Bernini elefántja tartja a hátán és ezt "mondja" számunkra: "Jóllehet az állatok legerősebbje vagyok, mégis türelemmel viselem a súlyos terhet. A bölcs mindent elvisel". A templom épülete a VIII.sz-ból való. Mai alakját a XIII. sz-ban kapta. Róma egyedüli gótikus temploma. A belépőt rögtön megcsapja a gótikus templomok misztikus légköre. A főhajó mennyezetén, melyet karcsú pillérek tartanak, megpillantjuk a hálószerű gótikus íveket és ezek záróköveit. Ugyanez látható a mellékhajókban is. Az áhítatos félhomályt növeli a festett ablakrózsák színpompája is. A főoltár előtt balra a feltámadt Üdvözítő életnagyságú márványszobra áll, amely Michelangelo műve. A főoltár mögött találjuk Siennai Szent Katalin, Olaszország védőszentje márványkoporsóját. Neki köszönhetjük, hogy a pápák visszatértek Rómába. A templomban húsz kápolna található. Mindegyik csodálatos látnivaló. Vegyük szemügyre valamennyit, ha időnk engedi. A kápolnák közül kiemeljük a főbejárattól jobbra lévő ötödiket, az "Angyali Üdvözlet" kápolnát, a hatodik "Utolsó vacsora" kápolnát, és a jobb oldali kereszthajó három kápolnáját. A bal oldali kereszthajóban a Szent Domonkos kápolnára hívjuk fel a figyelmet. Míg a főbejárattól balra elhelyezkedő kápolnák közül a negyedik kápolnát ajánljuk. Ide járt Néri Szent Fülöp az utcagyerekekkel.
Ebéd
Szabad program
Vacsora
Igazság szája:
A Santa Marina in Cosmedin templomot a VI.sz-ban építették. Többször átalakították. Két és háromosztásos ablakokkal díszített harangtornya román stílusú. Az előcsarnokában nagy kerek kőmaszkot helyeztek el, a híres Bocca della Verita-t, a két méter átmérőjű, emberi arc formájú kerek kőlapot. A legenda szerint az Igazság szája nem engedte kihúzni a hazugok kezét. A 25 m hosszú és 19 m széles háromhajós bazilika felejthetetlen művészi élményt nyújt. A padlózat olyan, mint egy pompázó keleti szőnyeg. A 18 szürke márványoszlop Kr. e. 497-ből való, a mozaikos szószék a XII., az oroszlándíszes márvány húsvéti gyertyatartó a XIII. sz-ból való. Remekmű az oltár feletti gótikus fehér márvány baldachin is. Ez a bazilika a Damaszkuszban élő katolikusok patriarcha-jának római temploma. Ezért fogadnak minket a szent ikonok, amelyeket a görög szerzetesek hoztak magukkal a képrombolás idején (752-ben). A templom előtti teret Róma legfestőibb térének nevezik. Az itt álló 36m magas harangtornyot 1123-ban emelték. Róma legszebb román stílusú harangtornyában 1285-ben öntött harang zengi ma is a keleti egyház fohászát: "Az Istenszülő imái által, Üdvözítőnk, üdvözíts minket".
Sziget:
A Tiberis kis szigetén ma kórház és Szent Bertalan középkori eredetű temploma áll. Már az ókorban is a gyógyítás istenének szentélye volt. A szigetre vezető egyik híd antik eredetű, Kr. e. 62-ben épült. A templomot eredetileg Szent Adalbert, aki Szent István királyunkat megkeresztelte, tiszteletére építette III. Ottó német-római császár. De már 1000-ben idehozatták Szent Bertalan apostol ereklyéit, ezért az ő nevét viseli már 1113-tól.
Séta: Búcsú Rómától
Július 6. péntek
Első péntek: Mise este itthon?
Indulás a Ciampino repülőtérre
A WIZZAIR járatra jelentkezés: 5 óra 40 perc
Menetrendszerinti indulás: 8 óra 10 perc; Róma, Ciampino
érkezés: 9 óra 45 perc; Budapest, Ferihegy 1.
járatszám: W6 248
Hazautazás Egerbe.